Menü

Az érzelmi stabilitás nem egy adottság

Csecsemőként kétségbeesetten ordítunk az értetlen felnőttekkel, és – amikor nem kapjuk meg azonnal a magunkét – sokszor felnőttként sem jutunk jobb megoldásra. Vajon miért viselkedünk felnőtt fejjel is gyerekként, amikor nem érjük el a célunkat? Hogyan lehet az, hogy egy nyelvet beszélünk, de hiába, mert mégsem értjük meg egymást? Miért mennek füstbe nagy lánggal indult kapcsolatok, nagy lelkesedéssel indított közös munkák, projektek?

Állandósult testi-lelki túlterheltség

Szeretnénk valamit, és vagy bejön, vagy nem. Ha igen, és nagyon, akkor flowba kerülünk, és szárnyalunk. Egyszerűen csak élvezzük, hogy így van, és öntudatlanul is sikert sikerre halmozunk. Ha viszont megtöri valami vagy valaki a lendületet, attól kijövünk a sodrunkból, és ebbe nem ritkán bele is betegszünk. Ideig-óráig próbálunk talpra állni újra és újra, de a folyamat a flowba jutáshoz hasonló: ugyanaz történik, csak a másik irányba.

Az állandósult testi-lelki túlterheltség – vagyis stressz – idegességet, frusztrációt, depressziót, vádaskodást, agressziót, ellenségeskedést okoz, úgy, hogy észre sem vesszük, hogy egyre jobban szenvedünk. De hogy lehet elkerülni, hogy kiboruljunk, és kitörjünk ebből a negatív spirálból?

Állandó stresszhelyzetben…

…kialakul az úgynevezett negatív affektivitás állapota, amelyben rögzülnek a félelem, bűntudat, megvetés, lenézés lehangolt érzésmintái. Ehhez olyan gondolati és viselkedési minták, megnyilvánulások társulnak, amelyek munkahelyi kontraproduktivitást, ellenállást, az eredményesség ellen végzett aknamunkát váltanak ki. A kontraproduktivitás nem csak munkahelyi körülmények között, hanem egy családban is értelmezhető jelenség és magatartás, hiszen például egy gyerek felnevelése közös projekt, ahol együttműködő felekre van (volna) szükség.

Bármilyen nehéz helyzetben is vagyunk, a folyamat megfordítható, és ha felhangolódunk, egyenesbe jövünk, flowba kerülhetünk, megint szárnyalhatunk. Azt, hogy ezek nemcsak üres szavak és ígéretek, egy kutatócsoport idén készült tanulmánya is igazolja.

Jóga VS általános gyakorlatok

Egy kutatócsoport azt vizsgálta, hogyan csökkenthető az agresszivitás, ellenségeskedés, ellenállás, a negatív affektivitás, a munkahelyi kontraproduktivitás. Olyan módszert alkalmaztak, amely már több tanulmányban is bizonyította, hogy csökkenti a mentális stresszt, pozitív beállítottságot okoz, fokozott kognitív funkciókat eredményez, összességében pozitív fiziológiai, pszichológiai változásokat hoz, és jobb életminőséget: ez a módszer pedig nem más, mint a jóga.

Ahogy javítod a tartásod, az egyensúlyod, érzelmileg is kiegyensúlyozottá és egyre stabilabbá válhatsz. Minél őszintébben és tudatosabban figyeled magadat, annál tisztábban ráláthatsz az érzelmi helyzetedre. Minél többet gyakorolsz, annál rendezettebbé válik a tested.

Minél rendezettebb, stabilabb, áramlóbb vagy fizikailag, annál magabiztosabbá, kiegyensúlyozottabbá, felszabadultabbá válsz az érzésteredben. Ekkor képes lehetsz elengedni a kínzó gondolatokat a fejedből, függetlenné válhatsz mások véleményétől, értékelésétől, és végül szabadon dönthetsz olyan kapcsolatokról, helyzetekről, amikkel kapcsolatban korábban hatalmas szenvedést éltél meg.

A kamaszkori szorongás árnyékában

A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Amikor a babakocsiban már nem csörgő lóg, hanem tablet

Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már semmin nem tudok igazán meglepődni a gyereknevelés világában. Láttam már mindent: zenélő bili, applikációval vezérelt cumisüveg-melegítő, okosbébiőr, ami még a baba légzését is elemzi. De amikor a minap megláttam egy babakocsira szerelhető tablettartót, egy pillanatra tényleg megálltam a bolt közepén.