Menü

Ismerjük-e a zöld dió felhasználását?

Ahogy beköszöntött az ősz, úgy telnek meg a kamráink, polcaink egyre több finomsággal. Ilyenkor már mindenki lelkesen készül a télre és szorgosan takarítjuk be az éves munkánkat. Hasonló képen teszünk így a dióval is. Ha idén lemaradtunk a zöld dió begyűjtéséről, akkor sem kell lemondanunk a gyümölcs előnyeiről, hiszen az érett dió is rendelkezik azokkal a pozitív tulajdonságokkal, melyek hasznosak lehetnek a szerveztünk számára. A diót már ősidők óta használjuk a gasztronómiában, gyógyításban, szervezetünk egészségének megőrzése érdekében, azonban a zöld állapotának felhasználása, még csak az utóbbi időben indult hódító útjára.

Mi is az a zöld dió?

A csonthéját még ki nem fejlesztett, fiatal, zöld termés a zöld dió, amely csak akkor fogyasztható, ha belül még puha. A betakarítása sem egyszerű, hiszen pontosan tudnunk kell, hogy mikor van a legmegfelelőbb állapotban. Elmondások szerint a zöld diót a virágba borulástól számított 40. napon kezdhetjük szüretelni, de van, aki úgy tartja, hogy a legjobb június 24-e, Szentivánéj előtt. 7-10 nap áll rendelkezésre, amíg el nem kezdődik a csonthéjasodás folyamata, szóval ezt a szüretet pontosan be kell tartani. A dió külső héja ilyenkor még élénkzöld árnyalatú, a dióbél puha, ragacsos, szinte szirupszerű.

Ha a héj már sárgább árnyalatú, akkor elkéstünk, hiszen ez azt jelzi, hogy a dió már elkezdett érni. A betakarításnál használjunk kesztyűt, akár kötényt is, mivel a benne található olaj sötét foltokat hagyhat a kezünkön, illetve ruhánkon. A szedést követően sem nyugodhatunk meg, ugyanis a tökéletes felhasználáshoz nagyon kell figyelni a hibátlan darabok átválogatására, megfelelő hőmérsékleten való áztatásra, érlelésre, a fűszerek megválasztására. Majd a használt recept pontos betartása is nagyon fontos. Ezt követően az eredmény magáért beszél. Enyhén diós, fűszeres illatú és ízű, édes finomságokat kapunk.

Rendkívül illatos és kicsit kesernyés íze van a termésnek. Nyers állapotban nem alkalmas fogyasztásra, de számtalan dolog készíthető belőle! A milotai zöld diót a világ egyik leghíresebb és legmagasabb minőségű diójaként tartják számon. A különlegességre eddig kevés figyelmet fordítottak, ám most egyre többen fedezik fel.

Hogyan hat a szervezetünkre?

A gyógyhatása ismert, de mivel még csak most kezd berobbanni a köztudatba, ezért további kutatások folynak ennek kapcsán. A zöld dió is hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint érett társai. Tartalmaz kalciumot, vasat, folsavat, magnéziumot és káliumot is. Más dióféléhez képest jóval gazdagabb antioxidánsokban és növényi alapú omega-3 zsírsavakban. Nagy előnye, hogy ezek a fiatal diók még nem allergizálnak. C-vitamin, vas és tannin tartalma igen jelentős. Ilyenkor még több C-vitamin van benne, mint a narancsban, vagy a csipkebogyóban. Vitaminhiány esetén is fogyasztható, mivel immunerősítő tulajdonsága is van. Segíti a máj, a vér és a gyomor tisztítását, az emésztésben pedig fertőtlenítő hatása van. A vérszegénység és a levertség elleni is jó.

Felhasználása

A zöld dióból különféle eszenciák, borok, likőrök, olajok, lekvárok is készülnek. Előszeretettel használják a gasztronómiában húsokhoz, mint például kacsához, libához, vadakhoz, találkozhatunk vele salátákban, de jól kiegészíti a füstölt sajtok ízét is. Liba és kacsamáj készítményekhez is használják, de szembejöhet velünk gyümölcstálakban, fagylaltokban is. Az üzlet polcain jelenleg, inkább még csak szirup formában találjuk meg.

Ahogy látjuk a zöld dió igazán különleges, az ízvilága miatt számos módon felhasználható. Az így begyűjtött termésben különleges tannin található, ami pont a dió keserű ízért felelős. Ennek az anyagnak a tulajdonságai előnyére szolgálnak az édes likőröknek és a pácoknak, azonban fontos megjegyezni, hogy vita folyik a tanninok lehetséges egészségügyi előnyeiről, illetve káros hatásairól. Míg egyes tanninok antioxidánsként működhetnek, mindeközben gátolhatják bizonyos tápanyagok felvételét a szervezetben. Azért pánikra semmi ok, a fentebb leírt dolgok betartása mellett és a fogyasztás kapcsán betartott megfelelő mennyiség után egészségesebbek lehetünk, mint valaha.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?