Menü

A kollagén hatásai

Biztosan feltűnt már, hogy a „kollagén” szóval a kozmetikumok összetevőinél számos termék esetében találkozhattunk. Ezt, ha nem szántszándékkal kerestük eddig, akkor ezentúl várhatóan másképp lesz. Legfőképp a haj-, bőr,- körömápoló szereknél futhattunk össze vele, de leginkább azoknak a készítményeknek a fő alkotóeleme, amelyek a három egyidejű ápolását hirdetik.

A táplálékkiegészítő-gyártók mellett a kozmetikumokat előállítók is úgy vélik, hogy ami ilyen mennyiségben megtalálható az ember –de pontosabb, ha emlősként fogalmazunk- szervezetében, azt nem csak elfogyasztani érdemes, de kívülről, akár célzottan alkalmazni is. Sőt mi több, ahogy haladunk előre a korral egyre indokoltabb a pótlása, ugyanis a szervezet csak kevesebbet és kevesebbet állít elő. Ennek a külsőn megjelenő következményeit biztosan egy hölgy sem szeretné, de az urak sem menekülhetnek ettől. Gondoljunk itt elsősorban a bőrünkön megjelenő ráncokra, de hatással lesz a hajunk minőségére és a körmeink egészségére is.

Mi az a kollagén?

Nevét egy görög szóból kapta, aminek a jelentése az, hogy „ragasztó”, ami nyilvánvalóan a test összetartó képességére utal. A kollagén egy fehérje, amit a legnagyobb százalékban tartalmaz a testünk. Mivel megtalálható a bőrben, a csontokban, az izmokban, a szalagokban, az inakban, csakúgy mint az ízületekben és a porcokban. Legalább 28 különböző típusú kollagént tartanak számon, ezért meg kell jegyezni, hogy 90%-ban ez az 1, 2, 3 típusú fordul elő, és ezek közül is az 1-es a leggyakoribb. Míg például a bőr és a csont 1-es típusú, addig az ízületek a 2-esek táborát bővíti.

A kollagén is, mint minden fehérje, aminosavakból áll. Főként glicin, prolin, alanin és hidroxiprolin alkotja az aminosavprofilt. Bár ezeket az aminosavakat igyekszik a szervezetünk előállítani, bizonyos esetekben viszont, többre lenne szükség, mint amennyi rendelkezésre áll. Ilyen az öregedés vagy a sérült szövetek helyreállítása.

Miért van szükség a fogyasztására, ha a szervezetem állít elő kollagént?

Ahogy arról már korábban volt szó, az idő előrehaladtával a kollagéntermelés csökken. Ennek nyomait legfőképp saját magunkon vesszük észre, a bőrön megjelenő ráncok formájában. De ugyanúgy utalhat kollagénhiányra a töredezett, szálkás haj, illetve a sárga, repedezett körmök. 40 éves korunkra megközelítőleg 25%-kal, 60 éves kor felett, akár 50%-kal is csökkenhet az előállítás. A 2-es típusú, azaz a porcokban, ízületekben található kollagén hiányát sokunk észre se veszi, hisz kevésbé látványos a tünete, azonban sok kellemetlenséget tud okozni.

Fiatalítja, rugalmassá teszi a bőrt

Sokan úgy vélik, hogy a kollagén hatása a bőrre kedvező lehet. A legismertebb tulajdonságai, hogy csökkenti a ráncokat és támogatja a bőrünk egészségét. Ez életünk során, ahogy a kollagéntermelés csökken, veszít a rugalmasságából, megereszkedik, és hidratáltságából is veszít. Néhány kutatás azt állítja, hogy képes csökkenteni a narancsbőrös területek mértékét, és annak láthatóságát is.

Erősíti a csontokat és az ízületeket

A csontjaink és az ízületeink nagy százaléka kollagénből tevődik össze. De vajon mi a kollagén hatása a csontokra és a kötőszövetekre? Ezeknek, csakúgy mint az izmoknak megfelelő aminosav ellátásra van szükségük, hogy egészségesek maradhassanak. Ha mindezeket megadjuk kötőszöveteink számára, akkor lassíthatjuk azok öregedését, illetve megvédhetjük mozgás okozta többletterhelés káros hatásaitól is.

Ezeken kívül, képes a már kialakult ízületi fájdalmakat kezelni. Egy 24 hetes kutatás során, olyan sportolókat vizsgáltak, akik a testmozgás okozta ízületi bántalmakban szenvedtek. A kollagén hidrolizátum kiegészítése nem csak a fájdalmat enyhítette, de természetesen az ízületek gyógyulását is elősegítették, amely végső soron a teljesítményük javulását eredményezte.

Mivel az izomszövet egyik fő alkotóeleme a kollagén, így nem meglepő, hogy ha gyarapítani akarjuk azt, akkor szükség lesz rá. A kollagén 1/3-a glicin aminosavból áll, aminek az egyik legfontosabb szerepe, hogy a glükózból energiát állítson elő az izomszövet számára. Ezenkívül azzal, hogy a glicin mellett az arginin is nagy százalékban jelen van –de megtalálható a metionin is-, a kreatintermelés is fokozódik, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy ATP (az izommunka energiaforrás) álljon rendelkezésre.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.