Menü

Mi a figyelemfelkeltő szindróma?

Mit csinálunk általában akkor, amikor valami érzelmi szenvedést okoz nekünk? Ez a személytől függ. Vannak olyanok, amelyek az emocionális szabályozás aktív stratégiáit próbálják megvalósítani, de vannak olyanok is, akik egy nem hatékony gondolkodásmintát indítottak el. Ha valami aggasztja őket, megzavarja őket, vagy szomorúvá teszi, akkor a fejében marad, és újra és újra forognak.

Ez segít nekünk, hogy ezek a negatív érzelmek eltűnjenek? Éppen ellenkezőleg. Ily módon, ami a kényelmetlenséget generálja, és nem hagyja el az elménket, ami miatt egy spirálba lépünk, amelyben rosszabbul és rosszabbul érezzük magunkat. A probléma az, hogy nem mindig vagyunk tisztában azzal, hogy hogyan jutunk bele ebbe a haszontalan ördögi körbe. És ha igen, nem tudjuk, hogyan kell megállítani, igaz??

Mi a figyelmes kognitív szindróma??

A kognitív pszichológiától védve van az, hogy miként dolgozzuk fel az információkat és a helyzetekkel kapcsolatos gondolatainkat, mi határozza meg az érzelmi tapasztalatunkat. Ez azt jelenti, hogy az „érzelmi” gondolataink által végzett kezelés figyelemre méltó módon befolyásolja a rossz közérzetünket. A belső tapasztalatok kezelése több és kevésbé hatékony.

Így az a személy, aki megpróbálja megnyugtatni gondolatait és megoldásokat találni arra, hogy milyen aggodalmakra vagy szomorúságokra törekszik, nem érzi magát. Azt, ami ezekhez az elképzelésekhez és negatív érzelmekhez ragaszkodik, és bármilyen cél nélkül fordítja őket. Ez az utolsó példa megfelel annak, ami történik a figyelmes kognitív szindrómás betegekkel.

A figyelmes kognitív szindrómában egy gondolatmintázat jelenik meg, amely megtartja mind az érzelmeket, mind a negatív ötleteket, amelyek a fejünkben jelennek meg. Miért? Mert vannak olyan metakognitív folyamatok, amelyek ezt az ördögi kört nem változtatják meg és változnak.

"Nincs semmi jó vagy rossz; ez az emberi gondolat, hogy ez így jelenik meg.’’

Milyen a kognitív feldolgozás a figyelmes kognitív szindrómában?

Így a figyelmes kognitív szindróma ez azért jellemezhető, mert elindítottunk egy olyan gondolatmintát, amely magában foglalja a kérődző, az aggodalom, a rögzített figyelem és a negatív leküzdés stratégiáit. Nézzük meg alaposan a folyamatot.

Először is, a figyelem elhanyagolása az olyan ingerekben vagy helyzetekben van rögzítve, amelyek kényelmetlenséget okoznak. Mivel a figyelmünk sokkal „riasztóbb” a számunkra negatív eseményekre, ez a pozitívabbaké válik (bár ezek is előfordulnak). Ez azt jelenti, hogy egy eseménynek sokkal pozitívabbnak kell lennie, mint egy negatívnak, hogy kiszámítsuk és megfontoljuk azt, amikor válaszolunk arra, hogy "hogyan csinálunk?".

Továbbá, ha ez a számunkra is jelen van, arra gondolunk, hogy nem tudjuk figyelmen kívül hagyni ezeket a negatív gondolatokat és aggodalmakat. Végül a folyamatot az adaptív érzelmi szabályozási stratégiák hiánya tartósítja.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Láthatatlannak lenni - A magányosság egy formája

„Láthatatlannak érzem magam”. Mindig is az voltam: kamaszkoromban a barátaim mellett, az osztályban, a párkapcsolatomban, az egyetemi évek alatt, a szüleim még ma sem értenek meg, talán sosem láttak igazán. Mindenkinek jut egy ilyen burok, ami megvéd a láthatóságtól, ilyenkor pedig csak a közeli ismerősök hangja marad meg. Azonban mit lehet tenni az észrevétlenség ellen, hogyan kapcsolódik ez az emberi közönyhöz?

Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál

Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.

Vásárlásmánia

Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.