Menü

Egy kapcsolat a legtöbb esetben akkor marad tartós, ha a férfi hódítja meg a nőt

Egy kapcsolat a legtöbb esetben akkor válik tartóssá, ha a férfi hódítja meg a nőt. A nő ettől vágyik igazán vágyottá egy férfi szemében. Ha a nő túl sokat ad, nem elégszik meg azzal, amit a férfi önszántából nyújt: többet akar. Ha a nő többet ad, mint amennyit kap, vagy mindent odaad, még mielőtt ő kapna valamit, maga idézi elő a csalódást, és előbb utóbb elveszti szexepiljét.

A mai embernek nincs ideje, nincs türelme kivárni, hogy a jó dolgok megérkezzenek hozzá. Folyamatos időhiányban szenvedünk, a kapcsolataink is szélessáv sebességgel kötődnek, nem marad idő vágyakozni, nincs várakozás, tűkön ülés, izgalom, nincsenek fantáziák, vágyak, elképzelések, csalogató részletek, nincs kézfejen felejtett, hívogató parfümillat. Pedig ez a várakozással teli periódus pontosan arra való, hogy „megágyazzon” a vonzalomnak, mert egy kapcsolat megéréséhez, elmélyüléséhez idő kell, csak így fejlődhet hosszabb távon erős kötelékké.

Nem engedjük az induló párkapcsolatokat végig haladni a fejlődési szakaszokon. A vágyakozással teli időszak a kapcsolat legelején sokszor elmarad, nem teremtünk hiányérzetet, nem hagyjuk, hogy a férfi fantáziáljon, vágyjon, nem hagyunk felfedezni valót.

Az induló párkapcsolatok első időszaka rendkívül fontos. Ekkor dől el a férfi számára, hogy a nő mennyire jelent kihívást, milyen magasra helyezi magát, és mennyire önálló, autonóm személyiség. A vonzalom, a szerelem, a kémia ébredhet első látásra, de a férfinak elemi szükséglete a hódítás, hogy akadályokat ugorjon meg, és a nő legyen különleges jutalom, végállomás, ahonnan majd nem tágít tovább egy lépést sem. A férfi nem akkor köteleződik el, ha azonnal mindent a lábai elé terítenek.

Valójában egy nőnek nyugton kellene ülnie csáberejének és magabiztosságának biztos tudatában, közben pedig elfogadási készséget mutatni, pozitív visszajelzéseket adni, és egyszerűen engedni, hogy a férfi hódítson. Mert bármilyen hihetetlen, a mai férfiak is tudják, mi a „széptevés”, udvarlás, hódítás. Egy kapcsolat a legtöbb esetben akkor válik tartóssá, ha a férfi hódítja meg a nőt. A nő ettől lesz igazán vágyott egy férfi szemében. Ha a nő többet ad, mint amennyit kap, vagy mindent odaad, még mielőtt ő kapna valamit, maga idézi elő a csalódást, és előbb utóbb elveszti szexepiljét.

A férfiak ma is szeretik meghódítani a Nőt. Mindezt legvonzóbb és legsármosabb férfitulajdonságaik kidomborításával teszik, majd időt és lelkesedést nem kímélve addig küzdenek, míg elnyerik a figyelmét. Sok nő vélekedik ma erről egészen másképpen, a mai férfi pedig egyre inkább elengedni látszik ezt a hagyományos, lovagias férfiszerepet. Pedig még mindig szükségük van a hódításra, hogy eljátszhatják hagyományos szerepeiket, a nőknek pedig arra van szükségük, hogy meghódítva érezhessék magukat.

A nő persze legyen olyan, akit meg lehet hódítani, a férfiak nagy része vallja ezt, mégis, a nők ma egyre természetesebben és magabiztosabban veszik át a kezdeményezést az ismerkedés során. Amit a férfiak ugyan imponálónak és szexinek tartanak, de a direkt kezdeményezésre mégis sokan zavarral reagálnak. Miért? Mert a rámenősséget, a túlzott magabiztosságot a férfias tulajdonságok közé sorolják, és a nőkben ezt nem igazán értékelik.

Olyan könnyű mindent a férfiakra fogni. Mert amikor kijelentjük, hogy a férfiak nem tudnak udvarolni, legtöbbször esélyt sem adunk arra, hogy ezt megtegyék értünk. Nőként nyíltan, talán kissé túl agresszívan kezdeményezünk, és rögtön fejest ugrunk egy kötöttségek nélküli, hedonista viszonyba, melyben akkor is benne maradunk, ha nem érezzük megbecsültnek magunkat.

Lelkünk mélyén olyan párkapcsolatról álmodunk, amelyben találkozásunk azonnali kapcsolódás. Amelyben nincs megfelelési kényszer, félelem, bizonytalanság, érzelmi ridegtartás és nincs taktikázás, csupán szép, ösztönös együtt létezés van. Sajnos azonban ádáz módon locsol arcon a felismerés, hogy egyre ritkábban élhetünk át ilyen mély és őszinte spontaneitást. A negatív tapasztalatok, a széthulló induló párkapcsolatok, magyarázat nélküli köddé válások is ezt igazolják.

Engedjük a férfit udvarolni. Hagyjuk, hogy azokat a fegyvereket alkalmazza, amelyeket csak akkor használ, ha fontos csatába indul. Engedjük, hogy megtegyen minden tőle telhetőt azért, hogy „megszerezzen”, mert ez a legjobb férfitulajdonságokat fogja kihozni belőle.

Miért szeretjük a borzongást? – A krimi vonzereje

Egy jó rejtély képes egyszerre kíváncsivá tenni, feszültségben tartani és az utolsó pillanatban meglepni. A bűnügyi sztorik biztonságos távolságból engednek közel a félelmetes helyzetekhez. Azonban miért vonz minket ennyire a borzongás, és miért esik jól a veszély közelsége?

Nem véletlenül esik jól a természetben lenni: így hatnak ránk a fák

Van, akinek egy erdei séta jelenti a feltöltődést, más egyszerűen csak szeret egy parkban üldögélni, fák között sétálni vagy néhány percet a kertben tölteni. Nem véletlen, hogy a természet közelsége sokak számára megnyugtató érzést ad. A fák látványa, illata, hangja és az árnyékukban töltött idő egyaránt hatással lehet a közérzetünkre.

Hogyan hat ránk az ősz? Így hangolódhatunk rá az évszakváltásra

Az ősz beköszöntével rövidülnek a nappalok, hűvösebbé válik az idő, és a nyári szabadságok után visszatérünk a megszokott rutinunkhoz. Hogyan alkalmazkodhatunk könnyebben a változásokhoz, és mire érdemes figyelni a hidegebb hónapok előtt?

Amikor véget ér egy barátság – Honnan tudhatjuk, hogy megváltozott a kapcsolat?

Az ismeretségek az évek során átalakulnak – vannak, amelyek szorosabbá válnak, míg mások háttérbe szorulnak. Az eltávolodás legtöbbször fokozatosan történik, így csak később vesszük észre, hogy egy korábban fontos kapcsolat már nem a régi.

Miért visel meg minket az ősz?

Ahogy rövidülnek a nappalok, egyre többen érzik úgy, hogy velük együtt az energiaszintjük és a jókedvük is csökken. Nehezebb reggel felkelni, kevésbé van kedvünk kimozdulni, és még azok a feladatok is fárasztóbbnak tűnhetnek, amelyek nyáron könnyedén mentek. Vajon tényleg csak az esős, hűvös idő tehet róla? Nem feltétlenül.