Mi az a kombucha, és mit érdemes tudni róla?
- Dátum: 2023.07.15., 06:43
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- antibiotikum, egészsèg, érgyulladás, gomba, gyógyászat, kombucha, kopaszodás, teagomba, vitamin
A kombucha teagomba ősi gyógyír. A neve ellenére a kombucha nem gomba, hanem zuzmó, melynek élő organizmusai megerjesztik az édes teát. Azok számára, akik először próbálják, a tea furcsa ízű lehet: savanyú almaborhoz hasonlítják, ecetes jelleggel. A kombuchát Kínában már több mint 2200 évvel ezelőtt ismerték méregtelenítő és energizáló tulajdonságai miatt. A kereskedelmi útvonalak bővülésével Oroszországba, majd más kelet-európai területekre is megérkezett.

A kombuchát probiotikum, baktériumok és élesztőgombák alkotják. Sokan egészségmegőrző és gyógyhatású készítményként ismerik, viszont az ezt igazoló klinikai vizsgálatok még nem születtek meg, így minderre nincsen szakmai bizonyíték. A népi gyógyászat szerint erősíti az immunrendszert, hidratál, segít elmulasztani a puffadást, javítja az emésztőrendszer hatékonyságát. Gazdag enzimekben, organikus savakban és B-vitaminban. Van benne glükozamin, ami az ízületek egészségét támogatja. Méregtelenítőként is emlegetik, állítólag csökkenti a vérnyomást és a cukorbetegség elleni védelemben is szerepe lehet.
Emberi vizsgálatok során nem tesztelték a kombucha egészségre vonatkozó hatását. Laboratóriumi keretek között állatkísérleteket végeztek, amelyek arra a következtetésre jutottak, hogy az italnak antimikrobiális, antioxidáns, rákellenes és cukorbetegség elleni tulajdonságai lehetnek. Az állatokkal végzett kutatások során arra jutottak a szakértők, hogy a kombucha alkalmas lehet a gyomorfekély és a magas koleszterinszint kezelésére, és méregtelenítőként is működhet.
A kombuchában lévő DSL nevű vegyi anyag talán a legfontosabb összetevője. A DSL képes gátolni egy fontos enzimet, a β-glükuronidázt, amelynek szerepe lehet a rák növekedésében. A jelenlegi bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy a kombucha egészségügyi tulajdonságai valószínűleg hasonlóak a teához és az erjesztett ételekhez. Az ajánlott mennyiség belőle napi 1,5 dl, ha túl sokat iszunk, az gyomorégést okozhat.

Megakadályozza a kopaszodást, elősegíti az erősebb hajszálak kialakulását, valamint visszaszínezi az ősz hajszálakat, felgyorsítja a haj növekedését.
Csökkenti a koleszterinszintet, rugalmasabbá teszi az erek falait, enyhíti az érgyulladás fájdalmait.
Természetes antibiotikus hatású. Méregtelenít, kioldja és kémiailag megköti a májból és a testnedvekből felszabaduló mérgeket, és kiirtja a szervezetből az élősködőket. Gyógyítja a székrekedést, megállítja a fertőző hasmenést, gyógyítja az aranyeret, a vastagbél gyulladást, gyomoridegességet, a gyomorrontást, a vékony- és vastagbelek gyulladásait.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?