Menü

A színlátás zavarai

Tulajdonképpen a színvakság és a színtévesztés is azt jelenti, hogy az illető képtelen különbséget tenni adott színek között, azonban a színvakság minden színre vonatkozik, tehát egyfajta „fekete-fehér” képhez hasonló, amit a páciens lát, míg a színtévesztés egy-egy színpárra vonatkozik, mint például a piros-zöld vagy a kék-sárga színpár.

A színlátás zavarai mögött számos ok húzódhat meg, ám ezek szinte mind genetikai eredetűek, tehát öröklött tulajdonságról van szó. Előfordulhat persze, hogy valamilyen baleset, erős UV sugárzás vagy fizikális behatás eredményeképp sérül a szem, így pedig a színlátás. A színlátásért felelős gének egy része az X kromoszómán helyezkedik el, így a férfiak között nagyobb százalékban találunk színtévesztőket, mint a nők között, akiknek a kettő X kromoszómája közül, ha csak az egyik hordoz hibás gént a színlátással kapcsolatban, akkor sem befolyásolja a színek felismerését. Ezt a gént persze ettől függetlenül ő is tovább örökítheti, ami egy színtévesztő apával kombinálva színtévesztő lánygyermeket is eredményezhet. A férfiak nagyjából 8 százaléka, míg a nők nagyjából 2 százaléka színtévesztő.

A színlátási zavaroknak három fő típusát különböztetjük meg. Ezek a monokromázia, másnéven színvakság, a dikromázia, másnéven színtévesztés, valamint az anomáliás trikromázia, ami tulajdonképpen kevésbé érzékeny színlátást jelent.

A színtévesztés, vagyis a dikromázia is több altípusból áll, ezek közül az egyik a jól ismert piros-zöld színtévesztés. Azok tartoznak ide, akik protanópok, vagyis akiknél a piros szín észlelése sérült, illetve akik deuteranópok, azaz akiknél a zöld szín észlelése sérült. Ezek az emberek nem tudnak különbséget tenni a piros, a sárga, a narancssárga és a zöld színek között.

Egy másik, bár ritkább színtévesztési altípus a tritanópia, mely esetben a kék szín érzékelése sérült, így azok, akik ezt örökölték, a kék és a sárga színek között képtelenek különbséget tenni. Érdekesség, hogy a színtévesztés ezen formája nem nemhez kötött, illetve mindent piros és zöld árnyalatban látnak.

A monokromázia, vagyis a színvakság egy olyan állapot, amikor egyáltalán nem látunk színeket, kizárólag a fény erősségét érzékeljük. Ennek is két típusa ismert, az egyik a pálcika monokromázia, a másik pedig a csap monokromázia. Az előbbinél egyáltalán nincsenek működő csapsejtek a retinában, valamint a színvakság mellett a látásélesség is sérült. Az utóbbi eset az általános értelemben vett színvakság, mely esetben egyfajta csap található a retinában, tehát színeket egyáltalán nem érzékel az illető, azonban nappali fényviszonyok között a látás élessége ugyanolyan jó, mint egy egészséges ember esetében.

Talán nem gondolnánk, de a színtévesztés valójában akár előnyös is lehet. A színtévesztési próbák azt igazolták, hogy a színtévesztők más mintákat látnak ugyanabban a képben, mint azok, akik a színeket meg tudják különböztetni. Talán ennek köszönhető az, amit a második világháborúban felfedeztek: azok a légifelvételeket elemző csapatok, amelyek tagjai közt színtévesztő is szerepelt, több információt tudtak kinyerni a felvételekből.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért

A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.

A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen

Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.