Menü

Igénybe vett hangszálak: mi segíthet?

A nátha, a torokfájás akkor okoz rekedtséget, ha a gyulladás átterjed a gégére és így a hangszalagokra is. Hogyan segítsük a gyógyulást?

A " megfázás " voltaképpen vírusfertőzés: általában náthával kezdődik. Sokszor a torok is ég, kiszárad, fájdalmas a nyelés. A rekedtség pedig egy bakteriális szövődmény, a hangszálakat is érintő, gégefő-tájéki gyulladás okozza.

Ilyenkor a nyálkahártya vérbő, duzzadt, a hangszalagok rezgése pedig az ödéma miatt megváltozik. (A rekedtség közvetlen oka, hogy megduzzadnak a hangszalagok.) Jellemzően a reggeli órákban vagyunk a legrekedtebbek, és a nap folyamán egyre kevésbé. Ha "gombócot", nyákot érzünk a torokban, gyakorta krákogunk. Súlyosbodhat a rekedtség, ha erőltetjük a hangszálakat, ha sokat beszélünk hangosan. A hangszálak fokozott igénybevétele már önmagában, gyulladás nélkül is rekedtséget válthat ki, például ha túl kell kiabálnunk valamilyen zajt huzamosabb ideig.

A rekedtség okai

Lehet a vírusfertőzésen kívül a hang megváltozásának más oka is: daganatok, hangszalag csomók, polipok vagy ciszták. Idegrendszeri betegségek ( Parkinson-kór , stroke), műtéti beavatkozások, allergia, endokrinológiai (pajzsmirigy) problémák és veleszületett rendellenességek is okozhatnak rekedtséget, de nagyon gyakran a reflux a ludas, mert ez esetben a gyomor savas tartalma a nyelőcsőbe kerül, és a hangszalagokat irritálja.

A hangszalagok gyulladása lehet krónikus is. Ez leginkább a dohányosokat érinti. Mivel a dohányzás hajlamosít a gégerákra, ha egy dohányos rekedt, fül-orr-gégészeti vizsgálatra van szükség. A poros, szennyezett levegőben élőket vagy irritáló anyagokkal dolgozókat is gyakran sújtja a krónikus hangszalag-gyulladás.

A rekedtség kezelése a kiváltó októl függ. Ha fertőzés okozza, akkor általában spontán (súlyosabb gyulladás esetén antibiotikum adása mellett) gyógyul. Mi magunk is sokat tehetünk a rekedtség megelőzése illetve kezelése érdekében. Mindenekelőtt kerülni kell a dohányzást - a passzív formáját is - különösen felső légúti panaszok esetén. A vízhajtó hatású szerek is rontanak a helyzeten, ilyen például az alkohol és a kávé. Fontos a sok folyadék, a könnyű, nem túlságosan fűszeres ételek fogyasztása.

Ha fáj a torkunk , különösképp vigyázzunk a hangszálainkra, ne kiabáljunk, ne énekeljünk, és suttogni sem javasolt. Ez utóbbi ugyanis - bár ezt kevesen tudják - a normál hangerőnél jobban terheli a hangszalagokat!

Ha egészen elmegy a hang, akkor egyáltalán ne beszéljünk pár napig, így pihentessük a hangszálakat. A torokköszörülés, krákogás kerülendő, mert irritálják a hangszalagokat, ilyenkor ugyanis keményen egymásnak csapódnak, sérülnek. Torokköszörülés helyett inkább igyunk néhány kortyot. A hangszalagoknak azzal segíthetünk a legtöbbet, ha nedvesen tartjuk a nyálkahártyát. Jó a víz, a hígított gyümölcslé vagy a cukormentes, esetleg mézes tea, gyógytea. A langyos tejet sokszor ajánlják, de a lepedék, amelyet a tej képez, irritálhatja a hangszalagokat.

Rekedtség ellen a gargarizálás nem használ, hiszen a folyadékkal csak a szájüreget és a légút felsőbb szakaszát érjük el, a hangszalagokat nem. Az inhalálás sokkal hasznosabb, a pára a hörgőkig lejut. Inhalálhatunk sós vízzel vagy kamillateával.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.