Menü

Tanácsok a nyugalmi pulzus csökkentésére

A pulzus, vagyis a percenkénti szívverések száma az általános egészség egyik fontos mutatója. Éppen ezért, ha a normálishoz képest emelkedettebb, az akár betegség, rendellenesség jele is lehet.

Az egészséges, normális pulzus lehetővé teszi a szívnek, hogy megfelelően reagáljon a napi aktivitás, a fizikai megterhelés vagy a betegségek támasztotta kihívásokra. Az általánosan elfogadott nyugalmi pulzusszám felnőtteknél 60-100 ütés/perc közt mozog ugyan, de egy edzett sportolónál nyugalomban a 40-50 ütés/perc is normálisnak tekinthető.
- A pulzusszám természetesen folyamatosan változik, hiszen olyan tényezők befolyásolják, mint a fizikai aktivitás, a napszak, az életkor, az időjárás, a hormonális változások és a stressz. Ezeknek a változásoknak ugyanakkor egészséges működés esetében a normál tartományon belül kell végbemennie.

Bizonyos életmódbeli elemek hosszú távon segítenek normalizálni a magasabb pulzust és fejlesztik a szervezet azon képességét, hogy fizikai aktivitás és stressz során is fenntartsa az egészséges szívverést.

1. Rendszeres mozgás

A heti legalább 150 perc közepes kardioedzés és 2-3 súlyzós edzés a leghatékonyabb módja az általános egészség és rugalmasan alkalmazkodni képes szív-érrendszer fenntartásához.

2. Folyadékfogyasztás

Amikor a szervezet dehidrált állapotban van, a szívnek erősebben kell dolgoznia, hogy stabilan tartsa a vérkeringést. Ezért fontos a napi 2-2,5 liter folyadék – leginkább víz – fogyasztása.

3. Stimuláló szerek visszaszorítása

A koffein és a nikotin fenntartják a dehidráltság állapotát, tovább nehezítve a szív munkáját.

4. Alkoholfogyasztás limitálása

Az alkohol nemcsak dehidrált állapothoz vezethet, de mivel az alkohol maga egy toxin, ennek feldolgozása erősen megdolgoztatja a szervezetet.

5. Kiegyensúlyozott étrend

Megfelelő életmóddal lejjebb vihető a magas pulzus. A gyümölcsökben, zöldségekben, növényi fehérjékben, magvakban, hidegen sajtolt olajokban, zsírszegény sajtokban, halakban gazdag étrend segít fenntartani a szív egészségét is. Az antioxidánsokban gazdag élelmiszerek a vérnyomás csökkentéséhez járulnak hozzá.

6. Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás

A krónikus alváshiány nagy nyomást helyez a teljes szervezetre, így a szívre is. 7-9 óra, jó minőségű alvás minden felnőtt szervezet számára szükséges.

7. Egészséges testsúly fenntartása

Minden extra kiló további nyomást jelent a szerveknek, így a szívnek is, így megfelelő életmóddal ajánlott megszabadulni a túlsúlytól.

8. Stresszkezelés

A hosszútávon jelenlévő stressz és szorongás miatt a szívnek keményebb munkát kell végeznie, hogy fenntartsa a normális ritmust és véráramlást. Jó hatásúak lehetnek az olyan relaxációs technikák, mint a mindfulness, a meditáció, a vizualizáció, vagy bármi más, ami segít levezetni a stresszt.

9. Pszichés, mentális egészség kialakítása

Akár egy trauma, gyász vagy valamilyen rendellenes mentális állapot képes megváltoztatni az agy kémiáját, ami tovább nehezíti a mindennapos kihívásokkal való megküzdést és az egészséges szívműködést.

10. Természetközeli élmények

Ugyancsak a stresszkezelésben van bizonyított hatása a szabadban töltött időnek, akár távol a várostól, akár csak egy parkban sétálunk, túrázunk.

Akinél többször tapasztalható a hirtelen magas pulzus, az nagy valószínűséggel orvoshoz fordul az ijedtség miatt, hiszen sokan tartanak a szívinfarktustól, szívritmuszavartól. Amennyiben kiderül, hogy nem kardiológiai oka van a jelenségnek, hanem például pszichés, nyilván más irányban kell elindulni a kezelésben.

Visszérbetegség férfiaknál: tünetek, kockázatok és kezelés

A visszérbetegség sokak fejében még mindig elsősorban női problémaként él, pedig ez tévhit. A vénák falának gyengülése férfiaknál is gyakori jelenség: becslések szerint minden negyedik férfit érint valamilyen formában. A férjem mindkét lábát műtötték már a problémával.

Fekete nadálytő – gyógyír a bajra

Szerencsére megannyi gyógynövénnyel rendelkezünk Magyarország területén, ide tartozik a szép és hasznos fekete nadálytő is.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

Fokozatosság a napfényben – így védd bőröd a nyári UV-sugárzástól

A nyár beköszöntével egyre többen vágyunk arra, hogy minél több időt töltsünk a szabadban, és élvezzük a nap melegét. A barnulás sokak számára az egészséges megjelenés szimbóluma, ám kevesen gondolnak bele, hogy a bőr természetes UV-védelme nem egyik napról a másikra alakul ki.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.