Miért leszünk libabőrösek?
- Dátum: 2022.12.03., 03:46
- Erdős Dorka
- képek:pexels.com
- agyműködés, érzelmek, faggyú, hideg, libabőr, reflex, szimpatikus idegrendszer, szőrtüsző
A libabőr minden ember számára ismerős, hiszen egy akaratlan reakció testünk részéről, de vajon miért is alakul ki ez?
A libabőr, orvosi nevén cutis anserina, egy ingerre érkező reakció, mely a szimpatikus idegrendszerünktől indul és hideg, vagy bizonyos intenzív érzelmek hatására alakul ki. Legfőképpen a karon jelenik meg, de előfordul a lábszárakon, fenéken, vagy a nyakon is. Ez a jelenség tulajdonképpen a bőr alatt húzódó apró izmok összehúzódása, ami a szőrtüszők kiemelkedését okozza.

Funkcionalitását az evolúció során már elvesztette, mivel régebben arra szolgált, hogy a szőr kiemelése félelmetesebbé tette egy harc közben az embert. Ez valami hasonló dolog, mint amikor a kutyák felborzolják a szőrüket, ha veszélyben érzik magukat. Emellett hőtároló szerepe is volt, mivel az izmok munkájával a szigetelő faggyú réteg kiürült, ami a hideg ellen is védte az illetőt. Ezeknek már nincs jelentősége, hiszen nem kell megküzdenünk őskori lényekkel táplálékszerzés reményében és most már hideg ellen is ruházkodással védekezünk.
A negatív stressz, a félelem és a veszély is lehet ránk ilyen hatással. Libabőr nem csak negatív érzésekkel, vagy érzelmekkel párosul, hanem akkor is kialakulhat, ha valamilyen pozitív élmény ér bennünket. Biztosan ismeri mindenki azt az érzést, amikor meghall egy bizonyos zenét és ez olyan boldogságot, élvezetet nyújt, hogy futkos rajtunk a hideg. Erre pedig érdekes módon nem mindenki képes, csupán az emberiség nagyjából kétharmada és abszolút agyban dől el. Ki tud libabőrös lenni, azoknak több idegrost kapcsolja össze a hallást ingerfelvevő részét az érzelem-monitorozásért felelős agyi résszel. Ennek magasabb fokozata, amikor már nem csak így reagál a bőrünk, hanem képes a kar is bizseregni.

Az érzelmi intelligenciával is összefüggéseket találtak, mivel aki ki meri nyilvánítani érzelmeit, képes átadni magát az érzéseinek, nagyon eséllyel képesek libabőrösödni. Sőt, ez egyfajta rezgés érzékelés is lehet, mert vannak emberek, akik képesek ráhangolódni a mások által átélt érzésekre, ez pedig magával hozhatja a mi kis reakciónkat is. Nemrégiben kutatások irányultak arra is, hogy vannak emberek, akik képesek szándékosan is előidézni a jelenséget testükön, akár egy bizonyos izom megfeszítésével, vagy elég csak arra gondolniuk, hogy milyen a libabőrös érzés és már futkos is végig a hideg rajtuk. Bár még nem tudják, hogy ezt mi okozza pontosan, de egy biztos, hogy egy, az átlagostól eltérő agyi működés áll a hátterében.
Lehet ennek egészségügyi oka is, mert ha a szervezetben felszaporodik a keratin, akkor annak „mellékhatása” a karok állandó libabőrözése, ami valójában ártalmatlan, de orvosolható a probléma egy szappanmentes tusfürdő és sok testápoló használatával. Fellángolás esetén érdemes felkeresni egy bőrgyógyászt, aki egy szteroid tartalmú krémmel is kezelni tudja a gondot.

A libabőr egy reakció a testünk részéről, ha fázunk, vagy olyan inger ér minket, amire az agyunk csak úgy tud válaszolni, hogy fizikai megjelenést is ad ennek.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?