Menü

Súlyos betegségeket jelezhet a nyakad

Kevesen tudják, de a nyakunk sok titkot elárulhat egészségi állapotunkról, ha tudjuk, milyen jeleket kell keresnünk. A csomók és dudorok, az erekben bekövetkezett változások, és minden, ami szokatlan, új, vagy furcsa a nyakon, az a test jelzése, mely akár komoly betegségről is árulkodhat.

Ha furcsa dudort, csomót, vagy egyéb elváltozást veszünk észre nyakunkon, nem szabad semmibe venni: a legjobb, amit tehetünk, hogy minél előbb megmutatjuk orvosunknak.

1. Látható csomó a nyak alján

A pajzsmirigy csomók túlnyomó többsége jóindulatú daganat, de a nagyon nagyok befolyásolhatják a nyelést, légúti nyomó érzést okozhatnak, és megnehezítik a légzést is. Ha ezek közül bármelyik tünet jelentkezik, forduljunk orvoshoz!

2. Duzzadó véna

Egy duzzadó véna úgy néz ki, mintha egy hosszú kötél húzódna a nyak egyik oldalán. Ilyen esetben az is előfordulhat, hogy nyaki vénás fájdalom lép fel. Ennek oka lehet szívelégtelenség, pulmonális hipertónia, fertőzés vagy szívbillentyűszűkület. A pulmonális hipertónia egy tünetegyüttes megnevezése, mely esetenként akut életveszélyt is jelenthet, és azonnali beavatkozást igényel.

Az ereknek nem szabadna jól kivehetően látszaniuk a nyakon. Ha a nyaki véna puffadt, feszül, az vena cava szindrómára utalhat. Ha ehhez duzzanat társul a mellkas felső részén, akkor a felduzzadt erek jobb oldali szívelégtelenséget jelezhetnek, mivel a vér visszafolyik az erekbe.

3. Széles nyak

Amennyiben a nyak igen széles – férfiak esetében több mint 43 centiméter, nők esetében pedig szélesebb, mint 40 centiméter – akkor nagyobb az alvási apnoe kialakulásának kockázata. Ennek a betegségnek az egyik tünete a horkolás, a másik pedig a fáradékonyság. Ha alvás után úgy ébredünk, mintha semmit sem aludtunk volna, és az álmosság nap közben sem múlik el, ráadásul nyakunk rövid, és vastag, akkor valószínűleg alvási apnoenk van.

Akinek vastag a nyaka, érdemes rákérdeznie annál, akivel együtt alszik, hogy szokott-e horkolni. Ha a válasz igen, érdemes orvoshoz menni és utánajárni a dolognak. Az alvásterápiás maszkok és készülékek – úgynevezett CPAP készülékek – igen jó eredménnyel megszüntethetik a horkolást, de ha ez nem sikerül, műtéti úton is gyógyítható a betegség.

4. Duzzadt nyirokcsomó a nyakon az állkapocs alatt

Az állkapocs alatti, nyakon megjelenő duzzanat humán papillomavírusra (HPV) enged következtetni. Ez a vírus rendkívül gyakori, bár, mivel a legtöbb ember tünet nélkül kigyógyul belőle, sokan nem is tudják, hogy fertőzöttek voltak. Azok, akiknél megmarad, duzzanatot vehetnek észre a nyakukon. A HPV-típusok nagyon sokfélék, a magas rizikófaktorba tartozók között szerepel a méhnyakrák is, épp ezért nem szabad félvállról vennünk, ha az említett tünet jelentkezik nálunk.

A HPV-vírussal kapcsolatos szájrák a becslések szerint 225% -kal nőtt az előző évtizedekben. A szájrák első tünete is lehet a nyakon lévő, állkapocs alatti daganat. Ez általában nem jár fájdalommal.

Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük

Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.