Menü

A vérplazmaadás fontossága

A vérplazma a vérünk egyik alkotórésze, ami mindenki szervezetében jelen van, akinek keringése dolgozik. Fontos szerepe van az egészséges működésünk szempontjából.

A vérplazma egy sárgás színű folyadék, mely úgynevezett szuszpenzióban tartja a vérben található vérsejteket, ez a teljes vérmennyiségünk ötvenöt százalékát is kiteszi. Fő alkotóelmei a víz, a glükóz, véralvadási faktorok, fehérjék, szén-dioxid és hormonok. Fontos fehérjetartalék és például segít megvédeni testünket a különböző vérfertőzésektől.

Vérplazma adásával emberi életeket is menthetünk, de nem szabad összekeverni a véradással. A plazmavétel egy hónapban többször is megtehető, hiszen a vérplazma természetes úton 48 óránként újratermelődik a szervezetünkben. Ez nem jelenti azt, hogy kétnaponta mehetünk szipolyozásra, de sokkal többször használhatjuk testünk ezen alkotóelemét jótékony gyógymód használatára, mint egy teljes véradással. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a vérplazma nem tartalmaz A, vagy B antigént, ezért univerzális donornak is tartják. A vérplazma adás egy kulcsfontosságú dolog azon betegek kezelésében, akik hemofiliában szenvednek, őket hívjuk köznyelven vérzékeny betegeknek. Az ő szerveztük nem termel elég véralvadási faktort, vagyis nem alvad vérük elég gyorsan, így egy baleset, egy terhesség, vagy bármilyen vérzéssel járó élettani esemény súlyos következményekkel járhat. Ez egy genetikai öröklődő, egész életen át tartó, de folyamatos kezeléssel szinten tartható betegség. Kezelés hiányában a betegek izmai elsorvadnak, egy idő után mozgáskorlátozottá vagy mozgásképtelenné válnak.

Ki lehet donor?

Jól hangzik, hogy vérplazma adással segíthetünk, de sajnos nem mindenki felel meg a kritériumoknak. Donor csak 18. életévét betöltött, de 65 életévét még nem, 50 kg feletti testtömeggel rendelkező, egészséges felnőtt lehet. Plazmaadás előtt 4 hónapig nem lehet tetováltatni, testékszereket behelyeztetni, hiszen ezek gyulladást okoznak a testünkben. Némely gyógyszer szedése is befolyásolhatja donorrá válásunkat, de minden esetben egy megelőző orvosi vizsgálat zajlik, ahol alaposan ki is kérdeznek minket ez ügyben is.

Hogyan zajlik?

Először is a már említett szűrővizsgálatokon kell részt vennünk, ami egy vérvételt is magában foglal, hogy kiszűrjék az esetleges fertőzéseket, vírusokat. Ezt minden 15. plazmaadás alkalmával kötelező elvégezni. Testhőmérsékletet, vérnyomást, pulzust és testsúlyt mérnek, ez utóbbi azért fontos, mert ez határozza meg, hogy ki mennyi plazmát adhat. Maga a levétel egy infúzióval kezdődik, ami keresztül egy gépbe folyik a levett vér. Ez a gép leválasztja a plazmát, majd ugyanazon vénán visszavezetődik testünkbe a „maradék”, vagyis a vérlemezek, a vörös- és fehérvérsejtek. Az utolsó visszavezetésnél sóoldatot is kap a donor. AZ egész nagyjából fél-, háromnegyed óra, szóval nem kell megijedni tőle, ez idő alatt alhatunk, olvashatunk, filmet nézhetünk, amit a környezetünk lehetővé tesz.

Akinek van lehetősége, ne csak vért adjon, hanem vérplazmát is, hiszen életmentő gyógyszerek alkotóelemével járul hozzá a beteg emberek életének jobbé tételéhez.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

Ezeket próbáld ki a szúnyogcsípésekre

Mind minden évben, idén is eljött a szúnyogok ideje a hirtelen meleggel, kellemetlen csípésükre van pár házipraktikánk.

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Tavaszi megújulás – kívül és belül

A tél után a tavasz olyan, mint egy mély lélegzetvétel: friss, üde, és tele van lehetőséggel. A természet új ruhát ölt, zöldbe borulnak a fák, virágba borul a világ, és ezzel együtt mi is új energiákat érzünk magunkban. De vajon tudatosan is megéljük ezt a megújulást?