Menü

A vérplazmaadás fontossága

A vérplazma a vérünk egyik alkotórésze, ami mindenki szervezetében jelen van, akinek keringése dolgozik. Fontos szerepe van az egészséges működésünk szempontjából.

A vérplazma egy sárgás színű folyadék, mely úgynevezett szuszpenzióban tartja a vérben található vérsejteket, ez a teljes vérmennyiségünk ötvenöt százalékát is kiteszi. Fő alkotóelmei a víz, a glükóz, véralvadási faktorok, fehérjék, szén-dioxid és hormonok. Fontos fehérjetartalék és például segít megvédeni testünket a különböző vérfertőzésektől.

Vérplazma adásával emberi életeket is menthetünk, de nem szabad összekeverni a véradással. A plazmavétel egy hónapban többször is megtehető, hiszen a vérplazma természetes úton 48 óránként újratermelődik a szervezetünkben. Ez nem jelenti azt, hogy kétnaponta mehetünk szipolyozásra, de sokkal többször használhatjuk testünk ezen alkotóelemét jótékony gyógymód használatára, mint egy teljes véradással. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a vérplazma nem tartalmaz A, vagy B antigént, ezért univerzális donornak is tartják. A vérplazma adás egy kulcsfontosságú dolog azon betegek kezelésében, akik hemofiliában szenvednek, őket hívjuk köznyelven vérzékeny betegeknek. Az ő szerveztük nem termel elég véralvadási faktort, vagyis nem alvad vérük elég gyorsan, így egy baleset, egy terhesség, vagy bármilyen vérzéssel járó élettani esemény súlyos következményekkel járhat. Ez egy genetikai öröklődő, egész életen át tartó, de folyamatos kezeléssel szinten tartható betegség. Kezelés hiányában a betegek izmai elsorvadnak, egy idő után mozgáskorlátozottá vagy mozgásképtelenné válnak.

Ki lehet donor?

Jól hangzik, hogy vérplazma adással segíthetünk, de sajnos nem mindenki felel meg a kritériumoknak. Donor csak 18. életévét betöltött, de 65 életévét még nem, 50 kg feletti testtömeggel rendelkező, egészséges felnőtt lehet. Plazmaadás előtt 4 hónapig nem lehet tetováltatni, testékszereket behelyeztetni, hiszen ezek gyulladást okoznak a testünkben. Némely gyógyszer szedése is befolyásolhatja donorrá válásunkat, de minden esetben egy megelőző orvosi vizsgálat zajlik, ahol alaposan ki is kérdeznek minket ez ügyben is.

Hogyan zajlik?

Először is a már említett szűrővizsgálatokon kell részt vennünk, ami egy vérvételt is magában foglal, hogy kiszűrjék az esetleges fertőzéseket, vírusokat. Ezt minden 15. plazmaadás alkalmával kötelező elvégezni. Testhőmérsékletet, vérnyomást, pulzust és testsúlyt mérnek, ez utóbbi azért fontos, mert ez határozza meg, hogy ki mennyi plazmát adhat. Maga a levétel egy infúzióval kezdődik, ami keresztül egy gépbe folyik a levett vér. Ez a gép leválasztja a plazmát, majd ugyanazon vénán visszavezetődik testünkbe a „maradék”, vagyis a vérlemezek, a vörös- és fehérvérsejtek. Az utolsó visszavezetésnél sóoldatot is kap a donor. AZ egész nagyjából fél-, háromnegyed óra, szóval nem kell megijedni tőle, ez idő alatt alhatunk, olvashatunk, filmet nézhetünk, amit a környezetünk lehetővé tesz.

Akinek van lehetősége, ne csak vért adjon, hanem vérplazmát is, hiszen életmentő gyógyszerek alkotóelemével járul hozzá a beteg emberek életének jobbé tételéhez.

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.

A bőrviszketés fiziológiája és okai

A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.

Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?

A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.