A sikeres ismerkedés titkai
- Dátum: 2022.08.22., 07:38
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- energia, férfi, ismerkedés, kötődés, nő, párkapcsolat, szerelem, találkozás
Aki randizott már ismeretlenekkel, az tudja, mennyire zavarba ejtő az olyan partner, aki túl gyorsan és hamar osztja meg veled életének intim részleteit. Nála már csak az a partner bosszantóbb, aki kukán ül, és elvárja, hogy szórakoztasd.
Na, de te vajon milyen első randizó vagy? Mit gondolsz, megfelelő ütemben tudod adagolni a magadról szóló információkat? Egyáltalán mi a megfelelő ütem?
Bemelegítő rituálé

A bemelegítő rituálé általában úgy néz ki, hogy alapvető információkat osztunk meg magunkról: nevünket, foglalkozásunk, hogy mit dolgozunk, hogy érezzük magunkat éppen. Ha nem vagyunk büszkék a hátterünkre vagy a munkánkra, és vonakodunk megadni ezeket az infókat, az emberek arra fognak gyanakodni, hogy nem érezzük magunkat jól a bőrünkben, vagy valami takargatnivalónk van. Nehéz ismerkedni akkor, ha éppen nincs állásod, vagy utálod a munkádat. Ilyenkor nem érdemes kamuzni, sumákolni, hanem egy csöpp humorral oldhatjuk a helyzetet: például „el sem hinnéd, mennyi lehetőség áll előttem.”
A kitárulkozás hibái
Ha nagyon tetszik nekünk valaki, gyakran elragad minket a vágy, hogy túlságosan is jó fényben tüntessük fel magunkat. Ilyenkor elindítjuk a „jó csaj/pasi vagyok, gyere, szeress engem!” programot, és elkezdjük fényezni magunkat. Ez azt jelenti, hogy vannak bizonyos tények, amiket ilyenkor minél előbb szeretnék a másik tudomására hozni, hogy az csodáljon vagy érdekesnek találjon bennünket.
Vagyis szemérmetlen módon dicsekszünk. Az emberek többsége azonban tisztában van azzal, hogy ez visszatetszést szül, ezért megpróbálja úgy terelni a beszélgetést, hogy közben óvatosan hintse el magáról a pozitív infókat. Valójában ilyenkor is dicsekszünk, és bármennyire is trükközünk, azért általában kilóg a lóláb, és azt a benyomást keltjük, hogy hiúak, nagyképűek vagyunk, de minimum labilis az önértékelésünk.

A szenvedélyesség és a baklövések vonzóvá tesznek
Na de ha a fenti próbálkozások hibának számítanak, akkor mégis mi tesz minket vonzóvá? Például a szenvedélyesség pozitív üzenetet sugároz. Ha olyasmiről beszélünk, amit valóban szeretünk, akkor ne rejtsük véka alá a lelkesedésünket! Ilyenkor izgatottak leszünk, kipirulunk, vonzó lesz a testbeszédünk, mosolygunk. És a lelkesedés ragadós, vonzóvá tesz bennünket.

A baklövés pedig kifejezetten szexi. Kevesen tudják, hogy a sebezhetőség hívogató is lehet. Múltkor mesélte valaki, hogy az első randiján percekig keresgélte a mozijegyét, aztán meg a szemüvegét. Feltúrta a táskáját, kipotyogtak belőle a cuccok, ő pedig totálisan idiótának érezte magát. Azt gondolta, hogy ezzel a jelenettel eljátszotta a következő randi esélyét. Később, amikor már összeházasodtak a fickóval, a férj nevetve mesélte, hogy akkor szeretett bele ebbe a szétszórt nőbe, mert annyira esendőnek és szerethetőnek találta.
A dolog mögött igazából az áll, hogy kiderül: nem vagyunk tökéletesek, és ez felszabadítóan hat a másik félre, hogy neki sem kell a tökéletes macsót alakítania. Így kellemesebben érzi magát a társaságunkban.
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.