Menü

Kisgyerekkel fogorvosnál

Tévhit, hogy a tejfogakat nem kell ápolni, gondosan mosni és fogorvosnak megmutatni, így szülőként egyik fő feladatunk már a kisgyermekkorban felkeresni a fogászatot és elbeszélgetni a szájápolásról.

Mint mindenben, a szoktatás és a jó példa ebben az esetben is nagyon sokat számít, s bár tudjuk, hogy a kisgyerekeknek nem épp a legkedveltebb tevékenysége a fogmosás, mégis muszáj rendszeresen és gondosan ápolni fogaikat, hogy a kicsik érezzék: a fogmosás a napi rutin része. Kiváló módszer, ha mi magunk is fogat mosunk vele, hiszen a jó példa a legjobb tanító.

A fogorvoshoz senki sem szeret menni, mi felnőttek se szívesen járunk, sokan rettegünk is a fogorvosi széktől, fehér köpenytől, rendelőtől, fúró hangjától, ám ez nem feltétlen jár félelemmel, hiszen, ha rendszeresen járunk kontrollra, nem pedig akkor, amikor már baj van, sokat tettünk fogaink egészségének megőrzéséért.

Ha a gyermekünket csak akkor cipeljük fogászatra, amikor baj van, akkor a félelem marad meg benne, nem pedig a fájdalommentes ellenőrzés általi megelőzés. A fogorvos elmagyarázhatja neki a helyes fogtisztítás technikáját.

Ha rendszeresen látogatjuk vele a fogorvost, akkor természetessé válik számára ez a szituáció, megszokottá válik ez az élethelyzet. Ha fogászatra megyünk a gyermekünkkel, akkor kerüljük a negatív kifejezéseket, mint a „nem fog fájni”, „nem kell félni”, inkább készítsük fel a kicsiket arra, hogy mi fog történni.

Játszhatunk fogorvosost is otthon, kezelőszékkel, fogászati játékokkal, lényeg, hogy időben beépüljön a megfelelő szájápolási rutin a napirendbe.

Sajnos szinte népbetegségnek számít a fogszuvasodás már a gyerekek között is, s ennek megelőzéséért mi szülők sokat tehetünk.

A szakemberek szerint a probléma ott kezdődik, hogy nekünk felnőtteknek sincs meg a rendszeres fogápolási rutin, hiszen reggelenként sietünk, esténként fáradtak vagyunk, nincs energiánk arra, hogy megmutassuk a gyermekünknek, hogyan kellene alaposan tisztítani, ápolni a fogacskáit, pedig a prevenció itt kezdődik, illetve ott, hogy ellenőrizzük a gyermekünket fogmosás közben, legalább 8-9 éves koráig.

Hasznos trükk, ha veszünk egy homokórát, így a gyermek maga is tudja ellenőrizni, hogy elegendő ideig tartott-e a fogmosás.

A fogkefecserét se felejtsük el, 2-3 havonta fontos cserélni a szétálló sörtéjű keféket.

A kicsik a fenti tanácsok betartásával nem fognak félelemmel gondolni a fogorvosra és a reggeli-esti rutin részévé válik az a természetes folyamat, ami a fogmosás. Így kapunk hálából ragyogó, hófehér és egészséges fogsorú mosolyokat gyermekeinktől.

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.