Menü

A homokozás, mint készségfejlesztő

Talán kevesen tudják, hogy a homokozás rengeteg fontos készséget fejleszthet. A nyilvános homokozóknak is nyilván megvannak a maga veszélyei, melyek miatt sok szülő nem szívesen engedi gyermekét a játék eme formájával összepiszkítani magát, azonban, ha elvonatkoztatunk a homokot a szájába és szemébe szóró koszos gyerkőcünk látványától, akkor megvizsgálhatjuk, miért is jár számos előnnyel ez a fajta játék.

A homokozásnak annyiféle előnye van, hogy akik eddig hezitáltak ezzel kapcsolatban, ők biztosan más szemmel néznek erre az elfoglaltságra. A homokozó megannyi játék színtere, micsoda homokvárakat, süteményeket lehet készíteni, formába önteni, mennyi játékos feladat fejleszti a kreativitást, a fantáziát!

A föld formázása, gyúrása fejleszti a kézügyességüket, azaz a finommotorikát, mely a kézben lévő kisizmok összehangolt működését jelenti, melyek a későbbiekben az iskolai életben elengedhetetlenek.

Ahogy a gyerekek az ujjaikkal formáznak, gyúrnak, úgy erősödnek az izmaik. A gyerkőcök fáradhatatlanul ásnak, lapátolnak, ebbe pedig egyre több és több izom kapcsolódik be, fejlesztve a nagymozgásokat, a szem-kéz koordinációt, mely később kulcsfontosságú lesz az iskolában például az írás tanulásánál.

Homokozót otthon is lehet készíteni, vagy vásárolni, azonban a játszótér homokozójában nemcsak a finommotorika fejlődik, hanem a szociális és társasági képességek is, hiszen itt szocializálódnak a gyerekek.

Amikor a kicsik megosztják egymással az eszközeiket, elkérik, kölcsönadják, vagy épp veszekednek rajtuk, azzal a problémamegoldást tanulják meg, adott helyzetekben való megfelelő viselkedést, illemet. Kihívásokkal találkoznak, tanulási folyamatokban vesznek részt, szinte homokterápiának is lehet nevezni.

A homokozás közben számtalan alkalom kínálkozik arra, hogy a gyerekek bővíthessék a szókincsüket, színek, formák neveit sajátíthatják el, szerepjátékban is részt vehetnek.

Mire figyeljünk a homokozóban?

Mindig legyünk résen, hogy a kicsi ne vegye a szájába a homokot, s ne is dörzsölje a szemébe, hiszen lehet fertőzött, főleg egy nyilvános homokozó, amibe állatok piszkíthatnak.

A törött, repedt játékokat pedig dobjuk el, mert balesetveszélyesek lehetnek.

A kerti homokozót, ha tehetjük mindig védjük tetővel, hálóval.

Szerencsére ma már Magyarországon egyre több és több homokozó épül, modern fejlesztő játékokkal, ügyességi tevékenységekkel, így mindenki megtalálhatja a számára legközelebbi és legjobb játszótereket és azok közösségeit.

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.