Menü

A homokozás, mint készségfejlesztő

Talán kevesen tudják, hogy a homokozás rengeteg fontos készséget fejleszthet. A nyilvános homokozóknak is nyilván megvannak a maga veszélyei, melyek miatt sok szülő nem szívesen engedi gyermekét a játék eme formájával összepiszkítani magát, azonban, ha elvonatkoztatunk a homokot a szájába és szemébe szóró koszos gyerkőcünk látványától, akkor megvizsgálhatjuk, miért is jár számos előnnyel ez a fajta játék.

A homokozásnak annyiféle előnye van, hogy akik eddig hezitáltak ezzel kapcsolatban, ők biztosan más szemmel néznek erre az elfoglaltságra. A homokozó megannyi játék színtere, micsoda homokvárakat, süteményeket lehet készíteni, formába önteni, mennyi játékos feladat fejleszti a kreativitást, a fantáziát!

A föld formázása, gyúrása fejleszti a kézügyességüket, azaz a finommotorikát, mely a kézben lévő kisizmok összehangolt működését jelenti, melyek a későbbiekben az iskolai életben elengedhetetlenek.

Ahogy a gyerekek az ujjaikkal formáznak, gyúrnak, úgy erősödnek az izmaik. A gyerkőcök fáradhatatlanul ásnak, lapátolnak, ebbe pedig egyre több és több izom kapcsolódik be, fejlesztve a nagymozgásokat, a szem-kéz koordinációt, mely később kulcsfontosságú lesz az iskolában például az írás tanulásánál.

Homokozót otthon is lehet készíteni, vagy vásárolni, azonban a játszótér homokozójában nemcsak a finommotorika fejlődik, hanem a szociális és társasági képességek is, hiszen itt szocializálódnak a gyerekek.

Amikor a kicsik megosztják egymással az eszközeiket, elkérik, kölcsönadják, vagy épp veszekednek rajtuk, azzal a problémamegoldást tanulják meg, adott helyzetekben való megfelelő viselkedést, illemet. Kihívásokkal találkoznak, tanulási folyamatokban vesznek részt, szinte homokterápiának is lehet nevezni.

A homokozás közben számtalan alkalom kínálkozik arra, hogy a gyerekek bővíthessék a szókincsüket, színek, formák neveit sajátíthatják el, szerepjátékban is részt vehetnek.

Mire figyeljünk a homokozóban?

Mindig legyünk résen, hogy a kicsi ne vegye a szájába a homokot, s ne is dörzsölje a szemébe, hiszen lehet fertőzött, főleg egy nyilvános homokozó, amibe állatok piszkíthatnak.

A törött, repedt játékokat pedig dobjuk el, mert balesetveszélyesek lehetnek.

A kerti homokozót, ha tehetjük mindig védjük tetővel, hálóval.

Szerencsére ma már Magyarországon egyre több és több homokozó épül, modern fejlesztő játékokkal, ügyességi tevékenységekkel, így mindenki megtalálhatja a számára legközelebbi és legjobb játszótereket és azok közösségeit.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.