Menü

A szerotoninhiány tünetei

A szerotonin egy kémiai hírvivő molekula a testünkben, ami fontos szerepet játszik a testhőmérséklet, hangulat, hányinger, szexualitás, alvás, étvágy, valamint a tanulási folyamatok szabályozásában. De vajon mi történik, ha a szervezetünk nem termel belőle eleget?

A szerotonin egy ingerületátvivő anyag, melynek feladata, hogy üzeneteket szállítson a testünk bizonyos sejtjei között. Ha kevés van belőle, akkor feladatát nem tudja ellátni, és ez közrejátszik a migrén, fülzúgás, fibromyalgia (krónikus, egész testben szétterjedő fájdalom), bipoláris zavar, valamint idegi zavarok és a depresszió kialakulásában is.

Mit is csinál pontosan a szerotonin?
A kutatók több mint 60 éve tanulmányozzák a szerotonin működését, és ez idő alatt sikerült feltárniuk a neurotranszmitter agyi funkciókban betöltött fontos szerepét. A szerotonint állatok és a növények is termelik, ami azt bizonyítja, hogy az evolúció egy korai szakaszában már megjelent az élőlényekben.
Az ingerületátvivő anyagot rendkívül nehéz izolálni, ráadásul a neurotranszmitterek széles skálája – valamint olyan tényezők, mint például az ember egészsége vagy környezete – is befolyásolhatja a mentális és fizikai állapotot. Ezek pedig megnehezítették a kutatók számára, hogy közvetlen összefüggéseket találjanak a szerotonin és a különböző agyi funkciók között.

Számos betegség okozhatja a szerotoninhiány tüneteit, a megfelelő kezelés érdekében tehát rendkívül fontos, hogy a diagnózist orvos állapítsa meg. Csupán a tünetek alapján nem lehet kijelenteni, hogy valaki szerotoninhiányban szenved, hiszen a normál szerotoninszinttel rendelkező emberek is produkálhatnak tüneteket, azonban a neurotranszmitter hiánya nem feltétlenül jár a tünetek megjelenésével.

Fontos figyelembe venni, hogy a szerotonin egy komplex rendszer része. Épp emiatt a szerotoninhiányos betegek gyakran szenvednek más egészségügyi problémától is. Íme a szerotoninhiány leggyakrabban előforduló tünetei:

Depresszió
A kutatások egyre inkább egyértelművé teszik a depresszió és a szerotonin közötti komplex kapcsolatot. Egyelőre nem egészen tiszta, hogyan okoz a szerotoninhiány depressziót, de az eredmények határozottan alátámasztják ezt a jelenséget. A szerotoninhiány nemcsak a depresszió kiváltó oka, de az állapot eredménye is lehet, hiszen a depresszióval kapcsolatos krónikus stressz és traumák szintén hozzájárulnak a szerotoninhiány kialakulásához.

Alvásminőség változása

A szerotonin szabályozza a szervezet belső óráját, ezzel együtt az alvást, az álmosság érzetét, valamint a reggeli ébredést is. A krónikus alváshiány, fáradtság, rendszertelen alvásminőség, valamint a következetesen élénk álmok is szerotoninhiányra utalhatnak.

Krónikus fájdalom
A szerotonin befolyásolja az izmok viselkedését, így az alacsony szerotonin krónikus fájdalomhoz vezethet. Az alacsony szerotonin összefüggésben van a fibromyalgiával, ami a krónikus fájdalom egyik fajtája. A fibromyalgiában szenvedő betegek számára hatékony módszer lehet a szerotoninszintet növelő antidepresszánsok szedése.

Memóriazavarok vagy tanulási problémák
A memóriával kapcsolatos vagy a tanulásban hirtelen kialakuló problémák is utalhatnak szerotoninhiányra, emellett az alacsony szerotoninszint egyéb tünetei, mint például a depresszió vagy az alváshiány, szintén megnehezítik koncentrációt és a hatékony tanulást

Szorongás

A szorongás szintén jelezheti, ha a szervezet szerotoninszintje túl alacsony. A látszólag ok nélkül, hirtelen fellépő szorongás hátterében gyakran áll alacsony szerotoninszint, emellett pedig a krónikus stressz és a szorongás szintén csökkentheti a szervezet szerotoninszintjét.

Számos tanulmány számol be alacsony szerotoninszintről skizofrén emberek esetében. A nem megfelelő mennyiségű szerotonin okozhat hallucinációkat, viselkedészavarokat, valamint a személyiség hirtelen bekövetkezett változásai mögött is állhat ez.

Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?

Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért

A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.

A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen

Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.

Energiavámpírok, hogyan vedd észre, és hogyan védekezz

Társaságban vagy, vagy több emberrel dolgozol egy helyen, estére pedig mentálisan kimerülsz a körülötted lévőktől? Lehet, hogy energiavámpírok vesznek körül.