Menü

A szerotoninhiány tünetei

A szerotonin egy kémiai hírvivő molekula a testünkben, ami fontos szerepet játszik a testhőmérséklet, hangulat, hányinger, szexualitás, alvás, étvágy, valamint a tanulási folyamatok szabályozásában. De vajon mi történik, ha a szervezetünk nem termel belőle eleget?

A szerotonin egy ingerületátvivő anyag, melynek feladata, hogy üzeneteket szállítson a testünk bizonyos sejtjei között. Ha kevés van belőle, akkor feladatát nem tudja ellátni, és ez közrejátszik a migrén, fülzúgás, fibromyalgia (krónikus, egész testben szétterjedő fájdalom), bipoláris zavar, valamint idegi zavarok és a depresszió kialakulásában is.

Mit is csinál pontosan a szerotonin?
A kutatók több mint 60 éve tanulmányozzák a szerotonin működését, és ez idő alatt sikerült feltárniuk a neurotranszmitter agyi funkciókban betöltött fontos szerepét. A szerotonint állatok és a növények is termelik, ami azt bizonyítja, hogy az evolúció egy korai szakaszában már megjelent az élőlényekben.
Az ingerületátvivő anyagot rendkívül nehéz izolálni, ráadásul a neurotranszmitterek széles skálája – valamint olyan tényezők, mint például az ember egészsége vagy környezete – is befolyásolhatja a mentális és fizikai állapotot. Ezek pedig megnehezítették a kutatók számára, hogy közvetlen összefüggéseket találjanak a szerotonin és a különböző agyi funkciók között.

Számos betegség okozhatja a szerotoninhiány tüneteit, a megfelelő kezelés érdekében tehát rendkívül fontos, hogy a diagnózist orvos állapítsa meg. Csupán a tünetek alapján nem lehet kijelenteni, hogy valaki szerotoninhiányban szenved, hiszen a normál szerotoninszinttel rendelkező emberek is produkálhatnak tüneteket, azonban a neurotranszmitter hiánya nem feltétlenül jár a tünetek megjelenésével.

Fontos figyelembe venni, hogy a szerotonin egy komplex rendszer része. Épp emiatt a szerotoninhiányos betegek gyakran szenvednek más egészségügyi problémától is. Íme a szerotoninhiány leggyakrabban előforduló tünetei:

Depresszió
A kutatások egyre inkább egyértelművé teszik a depresszió és a szerotonin közötti komplex kapcsolatot. Egyelőre nem egészen tiszta, hogyan okoz a szerotoninhiány depressziót, de az eredmények határozottan alátámasztják ezt a jelenséget. A szerotoninhiány nemcsak a depresszió kiváltó oka, de az állapot eredménye is lehet, hiszen a depresszióval kapcsolatos krónikus stressz és traumák szintén hozzájárulnak a szerotoninhiány kialakulásához.

Alvásminőség változása

A szerotonin szabályozza a szervezet belső óráját, ezzel együtt az alvást, az álmosság érzetét, valamint a reggeli ébredést is. A krónikus alváshiány, fáradtság, rendszertelen alvásminőség, valamint a következetesen élénk álmok is szerotoninhiányra utalhatnak.

Krónikus fájdalom
A szerotonin befolyásolja az izmok viselkedését, így az alacsony szerotonin krónikus fájdalomhoz vezethet. Az alacsony szerotonin összefüggésben van a fibromyalgiával, ami a krónikus fájdalom egyik fajtája. A fibromyalgiában szenvedő betegek számára hatékony módszer lehet a szerotoninszintet növelő antidepresszánsok szedése.

Memóriazavarok vagy tanulási problémák
A memóriával kapcsolatos vagy a tanulásban hirtelen kialakuló problémák is utalhatnak szerotoninhiányra, emellett az alacsony szerotoninszint egyéb tünetei, mint például a depresszió vagy az alváshiány, szintén megnehezítik koncentrációt és a hatékony tanulást

Szorongás

A szorongás szintén jelezheti, ha a szervezet szerotoninszintje túl alacsony. A látszólag ok nélkül, hirtelen fellépő szorongás hátterében gyakran áll alacsony szerotoninszint, emellett pedig a krónikus stressz és a szorongás szintén csökkentheti a szervezet szerotoninszintjét.

Számos tanulmány számol be alacsony szerotoninszintről skizofrén emberek esetében. A nem megfelelő mennyiségű szerotonin okozhat hallucinációkat, viselkedészavarokat, valamint a személyiség hirtelen bekövetkezett változásai mögött is állhat ez.

Nem tudok lefogyni, pedig szeretnék – A fogyás pszichés akadályai

Sokan érzik úgy, hogy minden vágyuk a fogyás, mégsem képesek tartós eredményt elérni. Hiába az elhatározás, a diéta és a motiváció, valami újra és újra megakadályozza az életmódváltást. A fogyás pszichés akadályai gyakran jelentős szerepet játszanak ebben a folyamatban. De miért olyan nehéz lefogyni, ha valóban szeretnénk?

Így teszi tönkre a sok mobilozás a nyaki gerincet

Egy üzenet, egy gyors videó, néhány perc közösségi média – aztán máris eltelt fél óra. A telefon ma már szinte mindenhová velünk tart, sokan pedig naponta több órán keresztül nézik a kijelzőt. Ennek azonban nemcsak a szemünk és a figyelmünk láthatja kárát. A helytelen testtartás miatt a nyaki gerincünk is komoly terhelésnek lehet kitéve.

Capgras-szindróma, ha az ismerős ismeretlen

Van úgy, hogy megismerjük a körülöttünk lévőket, de azt gondoljuk, hogy mégsem ők azok, ilyenkor állhat a háttérben Capgras-szindróma.

GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?

Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.

Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?

A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.