Az alvajárás okai és kezelése

Az alvajárás, vagy másnéven szomnambulizmus/noktambulizmus sokak számára ijesztő jelenség lehet. Gyermekek körében gyakoribb, de legtöbbször tinédzser korban elmúlik és általában egyszeri esetről van szó, így kezelés sem szükséges. Általános séma, hogy elalvás után 1-2 órával kezdődik és néhány percig tart. Felnőtt korban ritkább, illetve könnyebben összetéveszthető más alvászavarral. Az alvajárás diagnosztizálásához több tünet együttes fennállása szükséges, ezek pedig a következők: a beteg felkel és járkál, tekintete üveges, nem kommunikál, nehezen ébreszthető, nappal fáradékony és aluszékony, valamint nem emlékszik az éjszakai alvajárásra.

Az MTI által végzett alvajárással kapcsolatos kutatások szerint az alvajárás öröklődő rendellenesség és az érintettek mindegyikénél kimutatható a 20-as kromoszómán egy hibás szakasz, ami feltehetően felelős az alvajárás kialakulásáért. Azt találták, hogy ez a jelenség minden tizedik gyermeket és minden ötvenedik felnőttet érint és a gyermekek esetében nagyrészt a probléma tinédzser korra megszűnik.

Az alvajárás veszélyessége abban rejlik, hogy az alvajárók sokszor egészen bonyolult cselekvéseket is végezhetnek álmukban, például beülnek az autóba és elindulnak, vagy épp beindítják a gáztűzhelyet, esetleg más elektromos eszközt használnak.

Annak ellenére, hogy a kutatások a genetikai hajlamot támasztották alá, ami még mindig nem fedi a teljes képet – egy gént találtak, ami közrejátszik az alvajárás kialakulásában, de több gén is szerepet játszhat a folyamatban - a környezeti hatás sem elhanyagolható. A stressz és a folyamatos fáradtság a genetikai hajlam mellett kiváltó tényező lehet, így ezekre érdemes nagyobb figyelmet fordítani, különösen, ha a családban már előfordult az alvajárás másoknál is.

Érdekes összefüggést talált dr. Maurice Ohayon, a Sranford pszichiáter és viselkedéstudományi professzora, miszerint a depressziós és mániás betegek körében majdnem 4-szer gyakrabban fordult elő alvajárás. Az nem derül ki, hogy maga a pszichiátriai állapot felelős az alvajárás nagyobb valószínűségű kialakulásáért vagy az azokra szedett gyógyszerek okozzák ezt az eltérést, mindenesetre a gyógyszerek típusától független volt a gyakoribb előfordulás és a nemek között sem találtak különbséget.

A kezelés elsősorban arra épít, hogy az illető minél zavartalanabbul és pihentetőbben aludjon. Vannak elérhető gyógyszerek is az alvajárás kezelésében, amiket a veszélyesebb, súlyosabb esetekben alkalmaznak, de ezek sem nyújtanak 100 százalékos megoldást. A megelőzés is rendkívül fontos, például ne hagyjunk veszélyes, éles vagy gyúlékony tárgyakat szabadon és lehetőleg zárjuk be az ablakokat és ajtókat.