Mit árulnak el rólunk a szorongásaink?
- Dátum: 2022.05.23., 04:49
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- elme, energia, fájdalom, lélek, psziché, pszichiáter, pszichoterápia, szorongás, zavarok
A szorongás nem kellemes az ember számára. Előfordulhat, hogy ez az érzelem szolgál minket és ébren tartja az érzékeinket – ettől nem kell megijedni, ez teljesen természetes. Ha azonban a szorongás állandósul, a forrását nem lehet beazonosítani, ráadásul átveszi az uralmat az életünk felett, nem árt jobban odafigyelni rá. Ne éljen együtt vele! Kérj segítséget!

Mi a szorongás tulajdonképpen?
A szorongás mindenkinek az alapvető érzelemkészletéhez hozzá tartozik, mert segít megbirkózni a veszélyhelyzetekkel. Élesíti érzékszerveinket, és elegendő energiát aktivál a szervezetben ahhoz, hogy veszély esetén meneküljön, vagy kellő erővel küzdjön (üssön vagy fusson). Az érzést leginkább félelemként ismerjük fel. A mai világ sokszor már nem igényli a közvetlen konfrontációt, ezért a szorongások elsősorban a vélt (várható) fenyegetettségekhez kapcsolódnak, amelyek a mindennapi életben például a magunk vagy szeretteink egészségével kapcsolatos aggodalmakban, vagy a munkahely elvesztésétől való félelemben nyilvánulnak meg.

Mikor beszélünk szorongásos zavarról?
Ha a szorongás túl sokáig tart, ha túl intenzív vagy nem megfelelő válasz egy olyan helyzetre, amely általában nem okozna feszültséget az emberben, akkor szorongásos zavarról beszélünk.
Melyek a szorongásos zavarok leggyakoribb típusai?
Generalizált szorongásos zavar (GAD) – kiváltó oka lehet többek között a hosszan tartó stressz vagy nehéz életesemények (munkahely elhagyása, szakítás, sérülés és a kapcsolódó korlátok). Azért kellemetlen, mert alattomosan támad, és fokozatosan felpörgeti a félelem, a szorongás és az idegesség ördögi köré – ennek pedig később kritikus következményei lehetnek.
Szorongásos depresszió – Míg a GAD valami ilyesmi: “ez félelmetes, jobb lenne megszökni!”, addig a szorongásos depresszió inkább azt mondogattatja velünk: “Nem tudom megcsinálni, ehhez kevés vagyok, ez túl nehéz.” Ez a szomorúság egy idő után úrrá lesz az érzelmeinken és állandó rossz hangulatot okoz.

Hogyan segít a pszichoterápia, ha szorongok?
A pszichoterápia hatékony eszköz a szorongás kezelésében, függetlenül attól, hogy enyhe tünetekről vagy tartós és hosszú ideig tartó szorongásról van szó. A terápia folyamata a nyomozói munkához hasonlít, amely fokozatosan feltárja az egyéni összefüggéseket, ezekből pedig kiderül, mi áll a tünetek pontos hátterében.
Néha elég csak néhány apró változtatás (prioritások meghatározása, tervezési idő engedése vagy a negatív képzetek pontos feltárása) elegendő. Alkalmazható egyéni, csoportos, sőt online pszichoterápia is.
Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot
Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.
Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról
Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.
A hipochondria lélektana
A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Mentális nagytakarítás
Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.