Menü

Amit az élelmiszerpazarlás ellen tehetünk…

A világ számos országában éheznek az emberek, másutt meg hatalmas mennyiségű élelmiszer végzi a kukában. Nagyon nagy mértékű probléma az élelmiszerpazarlás manapság. Mit tehetünk ellene?

Élelmiszerhulladéknak nevezünk minden olyan hulladékot, - legyen az főtt, nyers, feleslegesen megvásárolt, vagy megromlott - amely az elkészítés előtt, közben vagy után dobunk ki a szemétbe.

Élelmiszerpazarlásról akkor beszélünk, ha olyan étel végzi a kukában, amelynek hulladékká válása elkerülhető lett volna némi odafigyeléssel és tudatossággal.

Megfigyelhető, hogy a fejlett országokban, így hazánkban is az élelmiszerhulladék közel fele a háztartásokban keletkezik. Mi dobjuk ki. A jóllét miatt tonnányi élelmiszer végzi a szemétben, rengeteg ételt felhalmozunk, mely aztán kidobásra kerül.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy kárba (ebből Magyarországon évente kb. 1,8 millió tonna). A veszteség pedig tovább számolandó és mérhető az összes erőforrásban, (energia, víz), ami a megtermelésükhöz szükséges.

Mi áll az élelmiszerpazarlás hátterében?

Mindenképp elsődlegesen az, hogy hatalmas a választék, élelmiszerek széles skálája között válogathatunk, bármilyen élelmiszer megtalálható már a boltok polcain, bármely évszakban, ez a bőséges kínálat pedig túlfogyasztáshoz vezet, melyről írtunk már korábban.

Sokkal többet vásárolunk, mint amire szükségünk van, halmozunk és felhalmozunk, amely aztán megromlik és szemétként végzi.

Manapság egyre több húst, tejterméket, gyümölcsöt és zöldséget vásárolunk, amelyek gyorsabban romlanak, s ha nem használtuk fel őket, a kukába kerülnek. A pazarlás csökkentésével nemcsak a környezetünket védenénk, hanem az éhezést is felszámolhatnánk.

Gondoljunk csak bele, hogy a sok kidobott étellel, vagy azok árából hány millió embert lehetne jóllakatni!

Az európai és észak-amerikai országoknak majdnem kétszer annyi ennivalója van otthon, mint amennyit elfogyaszt és felhasznál, utána lehet nézni a szomorú statisztikáknak.

Az élelmiszerpazarlás ellen nem kell hirtelen nagy lépéseket tenni, már az is elég, ha végig gondoljuk az utóbbi hónapban mi magunk hányszor pazaroltunk és vásároltunk feleségesen. Hányszor dőltünk be az akcióknak, a marketingfogásoknak, hányszor ettük is meg, amivel feltöltöttük a bevásárlókocsinkat. Hány el nem fogyasztott étel végezte a szemetesben és hogyan lehetett volna ezt megelőzni.

Készpénzmentes világ: innováció vagy totális kontroll?

Bankkártya, mobilfizetés, QR-kód és azonnali utalás. Ma már sokszor egyszerűbb elővenni a telefont, mint a pénztárcát. Azonban tényleg eljutunk oda, hogy a bankjegyek csak múzeumban létezzenek? Ha ez bekövetkezik, az a fejlődés logikus következő lépcsője lesz, vagy egy olyan fordulópont, ahol a kényelem ára a teljes kiszolgáltatottság?

Amikor az AI diktálja a tempót – így maradhatsz ura a saját munkádnak

A nap sokaknál ma már ugyanazzal kezdődik: még fel sem ébrednek igazán, de már a telefonjukon görgetik az új technológiai újdonságokat. Friss eszközök, „kihagyhatatlan” módszerek, hatékonyságnövelő tippek jelennek meg egymás után, és könnyű azt érezni, hogy aki nem tart lépést, az végleg lemarad.

Egészségvédelem az uszodában és a szaunában – Mire érdemes odafigyelni?

Az uszodák és szaunák kiváló lehetőséget nyújtanak a kikapcsolódásra és az egészség megőrzésére. A rendszeres úszás erősíti az izmokat és javítja az állóképességet, míg a szaunázás segíthet a stressz csökkentésében és a keringés élénkítésében.

A sakkozás jótékony hatásai – Több mint játék

A sakkozás évszázadok óta az egyik legismertebb stratégiai játék, amely nemcsak szórakoztató elfoglaltság, hanem komoly szellemi fejlesztő eszköz is. A világ minden részén játsszák, és olyan híres nagymesterek tették ismertté, mint Garry Kasparov vagy Magnus Carlsen.

Csörög a főnök este? – Mikor oké, és mikor már nem annyira

Ismerős helyzet: este fél nyolc, már pizsamában vagy, indulna a sorozat, és felvillan a kijelzőn a név. A főnök. Ilyenkor jön a klasszikus dilemma: felvegyem? Visszahívjam? Vagy ez már az a kategória, amikor nyugodtan mondhatom, hogy majd holnap?