Amit az élelmiszerpazarlás ellen tehetünk…
- Dátum: 2022.05.20., 17:45
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- éhezés, élelmiszer, élelmiszerhulladék, élelmiszerpazarlás, elfogyaszt, erőforrás, fejlett ország, felhalmoz, felhasznál, háztartás, hulladék, kárba megy, kidob, kuka, megromlik, megtermelés, statisztika., szemét, szemetes, túlfogyasztás, vásárol
A világ számos országában éheznek az emberek, másutt meg hatalmas mennyiségű élelmiszer végzi a kukában. Nagyon nagy mértékű probléma az élelmiszerpazarlás manapság. Mit tehetünk ellene?
Élelmiszerhulladéknak nevezünk minden olyan hulladékot, - legyen az főtt, nyers, feleslegesen megvásárolt, vagy megromlott - amely az elkészítés előtt, közben vagy után dobunk ki a szemétbe.
Élelmiszerpazarlásról akkor beszélünk, ha olyan étel végzi a kukában, amelynek hulladékká válása elkerülhető lett volna némi odafigyeléssel és tudatossággal.
Megfigyelhető, hogy a fejlett országokban, így hazánkban is az élelmiszerhulladék közel fele a háztartásokban keletkezik. Mi dobjuk ki. A jóllét miatt tonnányi élelmiszer végzi a szemétben, rengeteg ételt felhalmozunk, mely aztán kidobásra kerül.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy kárba (ebből Magyarországon évente kb. 1,8 millió tonna). A veszteség pedig tovább számolandó és mérhető az összes erőforrásban, (energia, víz), ami a megtermelésükhöz szükséges.
Mi áll az élelmiszerpazarlás hátterében?
Mindenképp elsődlegesen az, hogy hatalmas a választék, élelmiszerek széles skálája között válogathatunk, bármilyen élelmiszer megtalálható már a boltok polcain, bármely évszakban, ez a bőséges kínálat pedig túlfogyasztáshoz vezet, melyről írtunk már korábban.
Sokkal többet vásárolunk, mint amire szükségünk van, halmozunk és felhalmozunk, amely aztán megromlik és szemétként végzi.
Manapság egyre több húst, tejterméket, gyümölcsöt és zöldséget vásárolunk, amelyek gyorsabban romlanak, s ha nem használtuk fel őket, a kukába kerülnek. A pazarlás csökkentésével nemcsak a környezetünket védenénk, hanem az éhezést is felszámolhatnánk.
Gondoljunk csak bele, hogy a sok kidobott étellel, vagy azok árából hány millió embert lehetne jóllakatni!
Az európai és észak-amerikai országoknak majdnem kétszer annyi ennivalója van otthon, mint amennyit elfogyaszt és felhasznál, utána lehet nézni a szomorú statisztikáknak.
Az élelmiszerpazarlás ellen nem kell hirtelen nagy lépéseket tenni, már az is elég, ha végig gondoljuk az utóbbi hónapban mi magunk hányszor pazaroltunk és vásároltunk feleségesen. Hányszor dőltünk be az akcióknak, a marketingfogásoknak, hányszor ettük is meg, amivel feltöltöttük a bevásárlókocsinkat. Hány el nem fogyasztott étel végezte a szemetesben és hogyan lehetett volna ezt megelőzni.
Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?
Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.
Most? Most!
Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.
Színes és fagytűrő balkonnövények — így tedd vidámmá a téli erkélyt
Télen kevesebb a szín — csupaszak a fák és a havas táj is csak ritkán pótolja a sok hónapon át tartó szürkeséget. Sok országban, ahol napfény is ritkán jut a tél folyamán, az emberek színes falakkal, vidám lakberendezéssel és burjánzó növényekkel igyekeznek ellentételezni a lehangoló külvilágot.
Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?
Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.
ChatGPT mint „új terapeuta”?
Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.