Menü

A manipulátorok hálójában

Negatív szokásaink és berögződött magatartásformáink alapja a destruktív kritika. Az a fajta kritizálás, amelyet gyerekkorunkból hozunk. A felnőttkori viselkedés, a szellemi betegségek, a gyerekkori traumák feldolgozatlansága, az önkorlátozó hiedelmek, a belső gátak nagy része mind a gyerekkorból származik, hiszen ezek azok az évek, amikor kiépülnek a személyiségünk alapjai, a gondolkodásunk és az értékrendünk.

A szüleink ezt nem szándékosan teszik velünk, egyszerűen az ő szüleik is ezzel a fajta befolyásolással éltek, ahogyan az ő szüleik is, és így tovább. A destruktív kritika az a fajta minősítés, amikor egy gyermeket egy rossz cselekedet során hibáztatni kezdünk. Nem magára a tettre reagálunk vagy a gyerek viselkedési formájára, hanem a személyére. Rossz vagy! – mondjuk oly gyakran. Valójában nem a gyerek rossz, hanem a cselekedet, amelyet helytelenül követett el. Ahelyett, hogy az általunk rossznak ítélt cselekedetre reagálnánk, a gyermek személyiségét kezdjük el minősíteni.

Korábban már volt szó róla, de nagyon lényegesnek tartom megismételni: A gyermek kb. 6 éves koráig nem tud különbséget tenni az indokolt és az indokolatlan kritika között. A gyermek, amit a szülei mondanak, azt igazságként fogadja el, és beépül a tudatába. Ez azt jelenti, hogy az életét tudattalanul is annak alapján fogja élni, akár élete végéig is, amit a szülő az agyába rögzített. Ha a szülő azt mondja, buta vagyok, akkor az úgy is van. Így a gyerek meg sem próbálja az ellenkezőjét, hiszen elfogadja a tényt, hogy ő buta.

Nem elmélet vagy képzelet, hanem tudományosan alátámasztott tény, hogy a felnőttkori viselkedészavarok, a negatív szokásminták mindig a gyermekkorban gyökereznek. Ezzel nem az a célom, hogy bűnbakot keressünk az esetleges berögzült negatív szokásainkért, de fel kell ismerni a tényt, hogy a belső gátak nem velünk született tulajdonságok, hanem belénk nevelt minták, amelynek alapján leéljük az egész életünket – ha csak nem ismerjük fel őket, és iktatjuk ki.

Az édesanyám mindig azt mondja, ne a múltban éljek, tekintsek mindig előre, hiszen a múlton való rágódással megbetegíthetem önmagamat. Valójában a belső gátak feloldásához arra van szükség, hogy felismerjük, mi az a tényező, ami befolyásolja a jelenlegi életünket. Nem azért, mert lusták vagyunk cselekedni, nem azért, mert kényelmesebb a magunk által ásott gödörbe ülni, hanem azért, mert az agyunkat gyermekként beprogramozták egy bizonyos módba, amelyen csak akkor változtathatunk, ha felismerjük a meglétét, és tudatosan kiiktatjuk.

A destruktív kritika a nagy romboló. Ezt a módszert a szülők alkalmazzák azért, hogy befolyásolják, irányítsák és az ellenőrzésük alá vonják a gyermeküket. Rengeteg önbecsülést ástak már alá ezzel a módszerrel, hiszen ez a fajta kritika az integritást ássa alá, majd ebből alakulnak ki a negatív szokásminták.

Ezek a szokásminták vagy a negatív szülőktől, vagy a negatív hatásoktól, vagy a negatív vallásból erednek. Egyből a három közül. Még súlyosabb, ha ezeknek több pontja is megvalósul. Ez pedig egyenes út az állandósult, indokolatlan bűntudat érzéséhez.

Ne tiltsd, tanítsd

Sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek egészséges fejlődésének kulcsa az édességek teljes tiltása. Azonban a szakemberek egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a tiltás nem feltétlenül vezet jobb eredményhez – sőt, sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki.

Kötődési típusok bemutatása

A kötődés kérdése évszázadok óta foglalkoztatja az embereket, hiszen alapvető szerepet játszik személyes jólétünkben, kapcsolati mintázatainkban és társas életünkben. A pszichológiában a kötődési stílusok befolyásolják, hogyan érezzük, viselkedésünket és reagálunk másokkal való kapcsolatainkban. A különböző kötődési típusok egymással való kölcsönhatása jelentős hatással lehet párkapcsolataink sikerességére és dinamikájára.

Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.

Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.

Miért ilyen sekély a Balaton?

A Balaton Európa egyik legsekélyebb tava, de vajon miért alakult így, és hogyan befolyásolja ezt a jövőben a klímaváltozás? A „magyar tenger” különleges geológiai múltja és a globális felmelegedés hatásai olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek túlmutatnak a nyaralás élményén.