A dohányzás hatása az egészséges életmódra

Túl gyakran kapjuk meg kérdésként, milyen módon befolyásolja a dohányzás a fejlődést. Talán a cikk elolvasása után ezek a kérdezők rájönnek, hogy nincs semmi, ami igazolhatja ezt a káros szenvedélyt, különösen a testépítés mellett.

Az évek során személyesen edzettem, és adtam tanácsokat számos dohányzó sportolónak, és azt találtam, hogy a leginkább inspiráló tényező számukra a dohányzás abbahagyását illetően annak teljesítményükre gyakorolt hatása. A testépítésben a teljesítmény csökkenése igazán kézzelfogható, a fizikumon látható. A teljesítmény csökkenése azzal a ténnyel hozható összefüggésbe, hogy a dohány közvetlenül pusztítja testünk összes sejtjét. Természetesen ebbe az izomsejtek is beletartoznak.

A dohányzás a következő hatásokat váltja ki az edzésünkre:
A dohányzás rontja általános erőnlétünket, mivel visszafordíthatatlan károsodást okoz a légzőszervekben. Ez azt jelenti, hogy nem tudunk olyan hosszan edzeni, és az edzés minőségében is kompromisszumokat kell kötnünk. A dohányzásnak azonnali hatása van a légzésre, növeli a légutak ellenállását, így csökkenti a vér által felvehető oxigén mennyiségét. Gyakran a testépítésben a siker gátja pont az a bizonyos (el nem végzett) utolsó ismétlés, vagy az az extra fél óra kardió.

A dohányzás jelentősen csökkenti az esélyét annak, hogy ezeket elvégezhessük. Lelassítja a tüdő működését és csökkenti annak növekedési képességét, így a dohányzó a szó szoros értelmében levegő után kapkod, amikor pedig nagy szüksége lenne rá.

Egy dohányzó szívverése 30%-al gyorsabb, átlagosan, mint egy nemdohányzóé. Ez a dohányzó szervezetét több energia felhasználására készteti (a szívverések formájában) hogy lépést tarthassanak nemdohányzó társaikkal. Ez a nikotin stimuláló hatásának köszönhető.

Az így megnövekvő magasabb pulzus, és vérnyomás, paradox módon csökkenti a véráramlást az erekben, ami ilyen módon megint csak csökkenti a teljesítményt.
A dohányzók kb. kétszer annyi nyálkát termelnek, mint a nemdohányzók. Ez feltorlódik a légutakban és akadályozza a légzést. Ez azért van mert a dohányzás krónikus nyálkaképződést okoz a nyálkahártyákon.

A dohány jelentősen csökkenti a felvehető oxigén mennyiségét edzés közben az izomsejtek számára. A dohányfüstben található szén-monoxid jobb hatásfokkal kötődik a hemoglobinhoz (a vér oxigénszállító molekulája), mint az oxigén. A dohányzás tehát elősegíti az oxigénmolekulák kicserélődését szén-monoxidra, és ennek eredményeképpen csökken a vérben szállított oxigén mennyisége, így csökken a teljesítmény is.

A szén-monoxid negatív hatása kettős, mivel egyrészt csökkenti a tüdőből a vérbe felszívódó oxigén mennyiségét, másrészt, a vérből az izomsejtekbe jutó oxigén mennyiségét is. Az oxigén a szervezet összes energiarendszere szempontjából létfontosságú, így minden rendszer, ami összefügg az oxigénszállítással, és felvétellel, az egyúttal összefügg az energiatermeléssel is, ennél fogva pedig a sportteljesítménnyel is.

A dohányfüstben lévő kátrány a légutak ellenállását növeli. Bevonatot képez a tüdőn, csökkenti a tüdő alveolus-ok rugalmasságát, így kevesebb oxigén képes a véráramba szívódni.
A kátrány ugyancsak hatással van a tüdő tisztulási mechanizmusára, így téve lehetővé a szennyeződések számára, hogy azok a hörgőkben és a tüdőben maradjanak.

Az eredmény: megnövekedett nyálkatermelés és köhögés, valamint a cilia károsodása (ez egy hajszerű védőréteg, mely kiszűri a szennyeződéseket a légutakból). A maximális oxigénfelvétel csökkenése. Mert bár az edzés hatására ez az érték akár 20%-ot is nőket, a dohányzás hatására 10%-al is csökkenhet.