A szuperérzékeny gyermek jellemzői
- Dátum: 2022.04.30., 02:11
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- család, érzelem, gyermek, kontroll, lélek, nehézségek, nevelés, pedagógia, psziché, szuperérzékeny
A szuperérzékeny gyerek sokszor megkapja, hogy hisztis vagy kezelhetetlen, pedig nem azért viselkedik úgy, ahogy, mert bosszantani akarja a felnőtteket, hanem mert így működik az idegrendszere.
A szuperérzékeny gyerekeket gyakran félreértik, mert a reakcióik nem mindig érthetők a környezetük számára. A viselkedésükkel összezavarhatják a felnőtteket, akik sok esetben ilyenkor csak felcímkézik a gyereket hisztisnek vagy kezelhetetlennek. Pedig fontos lenne, hogy ismerjük a szuperérzékenység (más néven: hiperérzékenység, hiperszenzitivitás, túlérzékenység) jeleit, hogy ne büntessük a gyerekeket azért, amiről nem tehetnek, hanem inkább segítsünk nekik kihozni önmagukból a legjobbat.
1. Érzelmi szélsőségeket él át
A szuperérzékeny gyerek idegrendszere úgy működik, hogy az érzelmeit sokkal mélyebben éli meg, mint más gyerekek. A szakember páciensei között a szülők gyakran úgy írják le a szuperérzékeny gyereket, mint aki két véglet között képes csak létezni: vagy a felhők között jár, és eksztatikus állapotban van, vagy dühöng és úgy visít, mintha nyúznák. Nincs arany középút a viselkedésében. A külső szemlélő számára a gyerek irracionális és extrém reakciói érthetetlenek lehetnek, főleg, mert pillanatok alatt képes egyik végletből a másikba esni.
2. Intenzívebben érik az ingerek
A környezet, külvilág ingerei sokkal intenzívebben hatnak a szuperérzékeny gyerek idegrendszerére. A hangokat, illatokat, ízeket, minden érzékelést felfokozottan él meg. Emiatt előfordulhat az is, hogy például nem akar sok ember közé menni, elutasít bizonyos erős illatú, ízű ételeket, vagy óriási balhét csap, ha nem a kedvenc nadrágját akarjuk ráadni. Ráadásul ezt a felfokozott érzékelést gyakran kiterjesztik a környezetükre is: „Például egy kislány, akivel most dolgozom, ragaszkodik ahhoz, hogy az anyukája csak leengedve hordhatja a haját – írja a pszichológus –, és nagyon ideges lesz, ha az anya mégis feltűzi a saját haját.”
3. Könnyebben kiborul
Mivel sokkal érzékenyebben érik az ingerek, ezért a szuperérzékeny gyerek reakciói között gyakrabban szerepelnek a kiborulások, összeomlások, amiket hisztiként értelmezhet a környezet. Pedig nem tipikus hisztivel van ilyenkor dolgunk, csupán az intenzív érzelmek intenzív reakciókat vonnak maguk után.
4. Nagy szükségük van a kontrollra
A szuperérzékeny gyerek bizonyos helyzetekben kifejezetten rugalmatlan bír lenni, épp azért, mert olyan intenzíven érkeznek hozzá az ingerek, hogy muszáj kontrollálnia a környezetét, amennyire csak lehet. Ahhoz, hogy biztonságban érezze magát, arra van szüksége, hogy kiszámítható ingerek érjék, ezért kis diktátorként viselkedhet: meg akarja határozni azt is, hova üljenek a családtagok az ebédlőasztal körül vagy, hogy milyen ruhákat vegyen fel az apukája. Ezzel nem uralkodni akar a család felett, hanem a környezetét igyekszik kézben tartani, hogy a benti érzelmi káosz felett át tudja venni az uralmat. A szakember szerint jellemző, hogy minél nagyobb káoszt érez odabenn a gyerek, annál inkább erősödik a környezete feletti kontrollra törekvése.
5. Nem bírja, ha kijavítják
Még ha jó szándékkal is akarjuk kijavítani a szuperérzékeny gyerek mondanivalóját, vagy amit kitalált a fejében, szinte biztos, hogy ez a törekvésünk nem fog jól elsülni, mert úgy érezheti, hogy leszidjuk vagy megszégyenítjük a korrigálással.
A reakciói változatosak lehetnek a szakember szerint, vérmérséklettől és személyiségtől függően a gyerek nevethet, méregbe gurulhat vagy akár el is rohanhat hirtelen a szemünk elől ilyen esetben. Ezek mind olyan stratégiák a szuperérzékeny gyerek számára, melyekkel a nehéz érzésekkel igyekszik megbirkózni.
A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?
Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!