Menü

A végtagzsibbadás lehetséges okai

A zsibbadás gyakori panasz, amelynek korrekt leírása legtöbbször nagyon nehéz. Mégis nagyon fontos, hogy a zsibbadásérzés jellegét minél jobban körül határoljuk, mert a jó leírás fontos támpontot jelent az orvosnak, aki ez alapján hamarabb rátalálhat a kiváltó okra.

A zsibbadást a betegek általában olyan érzéshez hasonlítják, mintha a bőrt sok apró tűvel szurkálnák, vagy hangyák szaladgálnának a bőr alatt, esetleg erős csiklandozó érzéshez hasonlítják. Leggyakrabban a végtagok zsibbadása fordul elő, de nem kizárólagosan.

Idegrendszeri háttér a zsibbadás mögött

A zsibbadásérzés hátterében mindig valamilyen idegrendszeri eltérést kell keresnünk, amelyet azonban számos ok kiválthat. Köztük olyan alapbetegségek is szerepelhetnek, amelyek elsődlegesen nem az idegrendszer bántalmát okozzák, de másodlagosan lehet a zsibbadás oka.

Ha a jelentkező zsibbadás rohamszerű, rövid ideig tart és spontán múlik, akkor átmeneti véráramlászavar is állhat a háttérben.

Amennyiben a tünetek csak az egyik testfélen jelentkeznek, az idegrendszer központi részének zavarára utal. Ha valamennyi végtag disztális (a test középvonalától távol esően, leggyakrabban zokni-, illetve kesztyűszerű elrendeződésben) része érintett, az bármely okból kialakult polineuropátiára, gerincvelői vagy agyalapi eltérésre utalhat.

Ha a tünetek átmenetiek, anyagcserezavar gyanítható.

A gerincvelőt károsító kórfolyamatok esetén a zsibbadás jól lokalizálható: a zsibbadás az idegrendszer szelvényezett felépítésének eredményeképpen meghatározott idegek ellátási területére korlátozódik.

Mi válthatja ki a zsibbadást?

Az említett kiváltó okokat számos kórfolyamat létrehozhatja. Az anyagcserezavarok legtöbbször csökkent szérum kalcium- és/vagy magnéziumszintre utalnak, hyperventillációs szindróma (fokozott légzéstevékenység) is állhat a háttérben. Ezen jelenségek hátterében további alapbetegségeket kell keresni.

Polyneuropathia, vagyis a perifériás idegek károsodása szintén számos okból kialakulhat. Leggyakrabban cukorbetegség, rosszindulatú daganat, pajzsmirigy-rendellenesség, egyéb krónikus betegségek okozzák. Számos táplálkozási hiányállapot is a környéki idegek károsodását okozhatja: alkoholizmus, B-vitamin- és/vagy folsavhiány, idült emésztőszervi betegségek (a felszívódás zavara miatt).

Az idegrendszer különböző gyulladásos állapotai ritkább okok, de előfordulhatnak, például a sclerosis multiplex. A Guillain-Barré-szindróma első tünetei a szimmetrikus érzészavarok lehetnek. A stroke és a TIA is járhat zsibbadással, ám ilyenkor az egyéb tünetek markánsabb megjelenése miatt a zsibbadás esetleg nem kerül szóba.

A gerincvelő kórállapotai közül ritkán daganatok, leggyakrabban porckorongsérv oki szerepe igazolódik. A porckorongsérv szintje tapasztalt vizsgáló számára akár már a zsibbadás és az egyéb tünetek lokalizációja alapján megállapítható. Előfordul, hogy az izmok tónusának fokozódása okoz idegbántalmakat.

Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése

Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.

A vitaminok árnyoldala

Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket

Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.

NEAT-faktor, hallottál már róla?

Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?