Menü

A manuka méz pozitív hatásai

Vajon mi az a manuka méz és miért olyan nagyon népszerű a világban, magasabb ára ellenére is? Melyek azok a tulajdonságok, amelyek miatt többre hivatott, mint pusztán az édes íze miatti használat? milyen összetevői vannak? Valóban egy ősi csoda vagy túlzás?

A manuka méz egyik legfontosabb tudnivalója, hogy antibakteriális és egyéb más előnyös tulajdonságai miatt eltér a többi méztől.

A mézfogyasztás előnyeit mindenki ismeri, számos vitamin és ásványi anyag található benne, emellett kitűnő energiaforrás például sportolók számára, antioxidánsokban gazdag. A méz segít a fertőzések ellen, gyógyítja a megfázást, jó a köhögésre, bizonyos fajtája (repceméz) jó a refluxra, mivel védőréteget képez a gyomorsavval szemben, továbbá segít hasmenés ellen.

Mi a manuka méz és miben más, mint a hagyományos társa?

A manuka méz egyedi, sokban eltér a klasszikus mézektől. Elnevezése a bokor nevéből ered, amelyet a méhek beporoznak, e növény Új-Zélandon és Ausztráliában őshonos. Hegyes levelekkel és fehér vagy rózsaszín virágokkal rendelkezik. Jól tűri a hosszú fagyokat és a szárazságot is.

A manuka méz fontos összetevői között szerepelnek az aminosavak, B-vitaminok, vas, kálium, kalcium és cink. A méz tartalmaz szelént, van benne réz, mangán, nátrium, foszfor.

Megtalálható benne három anyag, melytől kiemelkedő és különösen népszerű:

- Metilglioxál (MGO)

- Dihidroxi-aceton (DHA)

- Leptosperin

Az MGO-nak köszönhető a manuka antibakteriális tulajdonsága, mivel antibakteriális és antivirális tulajdonságokkal rendelkezik.

A manuka méz készítésével Új-Zélandon kívül Ausztráliában is foglalkoznak, természetesen szigorúan ellenőrzött keretek és szigorú bevizsgálás mellett. A 100%-ban tiszta ausztráliai manuka méz az eredetiség jelzésről ismerhető fel, amelyet az AMHA (Australian Manuka Honey Association) engedélyez, ehhez a jelzéshez a gyártóknak igazolni kell, hogy a méz teljesíti a fent említett kiemelkedő szempontokat.

A manuka mézet rengeteg egészségügyi probléma megoldására használják, a mézet többféle céllal árulják, például cukorbetegségre, daganatos megbetegedésekre, magas vérnyomásra, valamint szem-, fül- vagy szájüregi fertőzésekre, sebek és égési sérülések gyógyítására. Kiváló természetes gyógymód az aknés bőrre, gyulladáscsökkentő és antimikrobiális tulajdonságainak köszönhetően. Az orvostudomány is elismeri a sebgyógyításban betöltendő jelentőségét!

Fogyasztása - a hagyományos mézhez hasonlóan – óvatosan ajánlott cukorbetegeknek, s nem javasolt 1 éves kor alatti gyermekeknek, mivel a mézben bizonyos baktériumok fordulhatnak elő. A manuka méz egyik nagy hátránya, hogy magas az ára.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?