A Valentin - nap csak manapság romantikus ünnep
- Dátum: 2022.02.13., 17:15
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- ajándéktárgy, árulás, Bálint, börtön, Claudius, édesség, giccs, hagyomány, hiedelem., jogok, kulcstartók, népszerű, összeesket, pap, párnák, plüss, püspök, Róma, romantikus, szerelmes, szív alakú lufik, szívecske, szívet tartó plüssállatok, történet, ünnep, Valentin-nap, Valentin-napi édességek, virág, virágkultúra
Azt hisszük a Valentin – nap napjaink legromantikusabb ünnepe, pedig ez az ünnep ennél sokkal régebbre megy vissza, az ókori Rómában pedig nem a rózsaszín plüssökről és szívecskékről szólt. Február 14. Bálint, avagy Valentin napja, a szerelmesek ünnepe, amikor az emberek világszerte levelezőlapokkal, virágokkal, édességgel és apró ajándékokkal lepik meg kedvesüket, szeretteiket.
Ha megnézzük az igen megosztó szerelmesek ünnepének napját, megtudhatjuk, milyen történetet rejt a Valentin-nap története, mely a Római Birodalom idejére vezethető vissza.
A februári Valentin-nap a 3. században élt püspök, Szent Bálintnak, azaz Valentinnak a nevéhez kötődik. A katolikus püspök kiállt az emberek jogaiért. Az uralkodó II. Claudius azért, hogy a férfiak jobb katonákká váljanak, megtiltotta a fiatal férfiaknak a nősülést, családalapítást. Valentin viszont ezzel nem értett egyet és titokban összeeskette a szerelmeseket.
Amikor II. Claudius rájött az árulásra, börtönbe vetette a papot, ő azonban összebarátkozott a börtönőrével és csodát tett: visszaadta a börtönőr vak lányának a látását. Kivégzése előtt a püspök üzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „a Te Valentinod.”
A legenda évszázadokon át tovább élt és a szerelmesek védőszentjévé vált. A Valentin – nap megjelenésével divatossá váltak a szerelmes versek, verseskötetek, ajándékok, üdvözlőkártyák, s ma már szinte a világ összes országában elfogadott ünnep.
Magyarországon 1990-ben vezették be a Valentin-nap ünnepét, aminek eleinte egyértelmű célja a virágkultúra népszerűsítése volt, illetve a tavaszvárás, ám ezen túlnőtt az ünnep, s megjelentek a szív alakú lufik, párnák, kulcstartók, Valentin-napi édességek, szívet tartó plüssállatok és számtalan giccses, piros, rózsaszín ajándéktárgy.
Az olaszországi Terni városába az egész világból érkeznek párok, akik a helyi bazilikában, Valentino sírjánál kelnek egybe, vagy jegyzik el egymást.
Bálint napjához – amit mára sokan csak Valentin napnak neveznek – számos babona, hiedelem és néphagyomány kapcsolódik. Ezen szokások legtöbbje arról szól, hogy a fiatal lányok miként találhatják meg és hódíthatják meg szerelmüket.
ilyen hagyomány például a következő néhány hiedelem:
ha lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mentek, megláthatták leendő férjüket.
a párna alá helyezett babérlevél segít megálmodni, ki lesz a jövendőbeli párjuk.
egy pontosan kilenc magú alma elfogyasztása után a magokat a kiszemelt férfiú zsebébe kellett csempészni, hogy szerelem szövődhessen.
egy félbevágott alma magjait megszámolva megjósolható volt, hogy hány gyermeke születik valakinek.
A szerelmesek ünnepe megosztó nap, sokak szerint a virágárusok és a kereskedők napja, akik elszánt küzdelmet vívnak a vevők pénztárcájáért. Önök mit gondolnak a Valentin – napról?
A nemet mondás művészete: készség, amely tanulható és fejleszthető
A nemet mondás sokak számára az egyik legnehezebb kommunikációs feladat, pedig alapvető készségről van szó, amely közvetlen hatással van a mentális jóllétre, a kapcsolatok minőségére és a mindennapi teljesítményre. Sokan azért nem tudnak nemet mondani, mert félnek a másik fél csalódottságától, elutasításától vagy konfliktustól.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.