Menü

A Valentin - nap csak manapság romantikus ünnep

Azt hisszük a Valentin – nap napjaink legromantikusabb ünnepe, pedig ez az ünnep ennél sokkal régebbre megy vissza, az ókori Rómában pedig nem a rózsaszín plüssökről és szívecskékről szólt. Február 14. Bálint, avagy Valentin napja, a szerelmesek ünnepe, amikor az emberek világszerte levelezőlapokkal, virágokkal, édességgel és apró ajándékokkal lepik meg kedvesüket, szeretteiket.

Ha megnézzük az igen megosztó szerelmesek ünnepének napját, megtudhatjuk, milyen történetet rejt a Valentin-nap története, mely a Római Birodalom idejére vezethető vissza.

A februári Valentin-nap a 3. században élt püspök, Szent Bálintnak, azaz Valentinnak a nevéhez kötődik. A katolikus püspök kiállt az emberek jogaiért. Az uralkodó II. Claudius azért, hogy a férfiak jobb katonákká váljanak, megtiltotta a fiatal férfiaknak a nősülést, családalapítást. Valentin viszont ezzel nem értett egyet és titokban összeeskette a szerelmeseket.

Amikor II. Claudius rájött az árulásra, börtönbe vetette a papot, ő azonban összebarátkozott a börtönőrével és csodát tett: visszaadta a börtönőr vak lányának a látását. Kivégzése előtt a püspök üzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „a Te Valentinod.”

A legenda évszázadokon át tovább élt és a szerelmesek védőszentjévé vált. A Valentin – nap megjelenésével divatossá váltak a szerelmes versek, verseskötetek, ajándékok, üdvözlőkártyák, s ma már szinte a világ összes országában elfogadott ünnep.

Magyarországon 1990-ben vezették be a Valentin-nap ünnepét, aminek eleinte egyértelmű célja a virágkultúra népszerűsítése volt, illetve a tavaszvárás, ám ezen túlnőtt az ünnep, s megjelentek a szív alakú lufik, párnák, kulcstartók, Valentin-napi édességek, szívet tartó plüssállatok és számtalan giccses, piros, rózsaszín ajándéktárgy.

Az olaszországi Terni városába az egész világból érkeznek párok, akik a helyi bazilikában, Valentino sírjánál kelnek egybe, vagy jegyzik el egymást.

Bálint napjához – amit mára sokan csak Valentin napnak neveznek – számos babona, hiedelem és néphagyomány kapcsolódik. Ezen szokások legtöbbje arról szól, hogy a fiatal lányok miként találhatják meg és hódíthatják meg szerelmüket.

ilyen hagyomány például a következő néhány hiedelem:

ha lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mentek, megláthatták leendő férjüket.
a párna alá helyezett babérlevél segít megálmodni, ki lesz a jövendőbeli párjuk.
egy pontosan kilenc magú alma elfogyasztása után a magokat a kiszemelt férfiú zsebébe kellett csempészni, hogy szerelem szövődhessen.
egy félbevágott alma magjait megszámolva megjósolható volt, hogy hány gyermeke születik valakinek.

A szerelmesek ünnepe megosztó nap, sokak szerint a virágárusok és a kereskedők napja, akik elszánt küzdelmet vívnak a vevők pénztárcájáért. Önök mit gondolnak a Valentin – napról?

Mirha, a sokszor elfeledett ősi csodaszer

Ki ne hallotta volna már, hogy aranyat, tömjént, mirhát kapott Mária, mikor megszületett Jézus, de ki tudja, hogy mi az a mirha valójában?

Történetek a rendetlenségben – A cluttercore jelenség

A minimalista szemlélet hosszú ideig uralta a lakberendezési és életmódtrendeket, ám manapság egy új irányzat kezd elterjedni, amelyet cluttercore-nak hívnak. A letisztult terek, az üres polcok és a kapszulagardróbok korábban mind azt sugallták, hogy a boldogság a mértéktartásban rejlik. Csakhogy egy idő után az egyszerűségből éppen a személyesség és az egyediség érzése veszett el.

Húsvéti harmónia – Tudatos ünneplés a rohanó világban

A modern élet egyik legnagyobb kihívása, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a folyamatos rohanás és a valódi pihenés között. A húsvét különleges lehetőséget kínál arra, hogy kilépjünk a mindennapi rutinból, és tudatosan figyeljünk önmagunkra, valamint a környezetünkre. Ez az ünnep nemcsak hagyomány, hanem egyfajta szimbolikus megállás is, amely segít újraértékelni az életünket.

Túl sok ajándék húsvétkor? Így hat a gyerekekre, és ezt teheted helyette

A húsvét közeledtével a gyerekek izgatottan várják, mit rejt majd a kertben eldugott tojás, vagy milyen meglepetés lapul a kosárban. A csokinyuszik, játékok és apró ajándékok örömet okoznak, de könnyű átesni a ló túloldalára.

A tavasz megújulása – Húsvéti szokások modern köntösben

A húsvét a megújulás, az újjászületés és a tavasz ünnepe, amely évszázadok óta fontos szerepet tölt be a különböző kultúrákban. Az ünnep gyökerei mélyen a keresztény hagyományokban rejlenek, ugyanakkor a népi szokások is szervesen hozzátartoznak, így a húsvét egyszerre vallási és kulturális élmény.