Menü

A Valentin - nap csak manapság romantikus ünnep

Azt hisszük a Valentin – nap napjaink legromantikusabb ünnepe, pedig ez az ünnep ennél sokkal régebbre megy vissza, az ókori Rómában pedig nem a rózsaszín plüssökről és szívecskékről szólt. Február 14. Bálint, avagy Valentin napja, a szerelmesek ünnepe, amikor az emberek világszerte levelezőlapokkal, virágokkal, édességgel és apró ajándékokkal lepik meg kedvesüket, szeretteiket.

Ha megnézzük az igen megosztó szerelmesek ünnepének napját, megtudhatjuk, milyen történetet rejt a Valentin-nap története, mely a Római Birodalom idejére vezethető vissza.

A februári Valentin-nap a 3. században élt püspök, Szent Bálintnak, azaz Valentinnak a nevéhez kötődik. A katolikus püspök kiállt az emberek jogaiért. Az uralkodó II. Claudius azért, hogy a férfiak jobb katonákká váljanak, megtiltotta a fiatal férfiaknak a nősülést, családalapítást. Valentin viszont ezzel nem értett egyet és titokban összeeskette a szerelmeseket.

Amikor II. Claudius rájött az árulásra, börtönbe vetette a papot, ő azonban összebarátkozott a börtönőrével és csodát tett: visszaadta a börtönőr vak lányának a látását. Kivégzése előtt a püspök üzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „a Te Valentinod.”

A legenda évszázadokon át tovább élt és a szerelmesek védőszentjévé vált. A Valentin – nap megjelenésével divatossá váltak a szerelmes versek, verseskötetek, ajándékok, üdvözlőkártyák, s ma már szinte a világ összes országában elfogadott ünnep.

Magyarországon 1990-ben vezették be a Valentin-nap ünnepét, aminek eleinte egyértelmű célja a virágkultúra népszerűsítése volt, illetve a tavaszvárás, ám ezen túlnőtt az ünnep, s megjelentek a szív alakú lufik, párnák, kulcstartók, Valentin-napi édességek, szívet tartó plüssállatok és számtalan giccses, piros, rózsaszín ajándéktárgy.

Az olaszországi Terni városába az egész világból érkeznek párok, akik a helyi bazilikában, Valentino sírjánál kelnek egybe, vagy jegyzik el egymást.

Bálint napjához – amit mára sokan csak Valentin napnak neveznek – számos babona, hiedelem és néphagyomány kapcsolódik. Ezen szokások legtöbbje arról szól, hogy a fiatal lányok miként találhatják meg és hódíthatják meg szerelmüket.

ilyen hagyomány például a következő néhány hiedelem:

ha lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mentek, megláthatták leendő férjüket.
a párna alá helyezett babérlevél segít megálmodni, ki lesz a jövendőbeli párjuk.
egy pontosan kilenc magú alma elfogyasztása után a magokat a kiszemelt férfiú zsebébe kellett csempészni, hogy szerelem szövődhessen.
egy félbevágott alma magjait megszámolva megjósolható volt, hogy hány gyermeke születik valakinek.

A szerelmesek ünnepe megosztó nap, sokak szerint a virágárusok és a kereskedők napja, akik elszánt küzdelmet vívnak a vevők pénztárcájáért. Önök mit gondolnak a Valentin – napról?

Nem a jóga, hanem az erdő hódít

Van, amikor nem egy edzőterem, nem egy jógamatrac, hanem egyszerűen az erdő jelenti a legjobb kikapcsolódást. A fák között sétálva, a madarak hangját hallgatva és a természet apró részleteire figyelve sokan tapasztalják meg, milyen érzés igazán lelassulni. Az erdőfürdőzés, vagyis a japán eredetű sinrin-joku egyre népszerűbb a világban, és nem véletlenül: a természet közelsége a testi-lelki feltöltődésben is segíthet.

A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja

Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.

5000 lépés az emberkereskedelem áldozataiért – amikor a csendes séta fontos üzenetet hordoz

Vannak problémák, amelyekről könnyebb azt gondolni, hogy messze történnek tőlünk. Az emberkereskedelem sokak fejében még mindig a filmekből ismert, szélsőséges helyzeteket jelenti: bezárt ajtókat, láncokat, erőszakot. A valóság azonban ennél sokkal összetettebb.

Így teszi tönkre a sok mobilozás a nyaki gerincet

Egy üzenet, egy gyors videó, néhány perc közösségi média – aztán máris eltelt fél óra. A telefon ma már szinte mindenhová velünk tart, sokan pedig naponta több órán keresztül nézik a kijelzőt. Ennek azonban nemcsak a szemünk és a figyelmünk láthatja kárát. A helytelen testtartás miatt a nyaki gerincünk is komoly terhelésnek lehet kitéve.

Watson-coaching

A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.