A dependens személyiségzavar jellemzői
- Dátum: 2021.12.12., 06:42
- Udvari Fanni
- dependens, életmód, kapcsolat, kötődés, lélek, önbecsülés, psziché, stressz, személyiség, tanácsadás
A dependens személyiségzavar (dependent personality disorder, DSD) a szorongásos személyiségzavarok csoportjába sorolható személyiségzavar. A DSM-IV meghatározása szerint a DSD legfőbb jellemzője a pervazív és túlzott gondoskodásra való igény, ami behódoló és függő viselkedéshez, valamint az elválástól való félelemhez vezet. A dependens személyiségzavar jellemzően kora felnőttkorban jelentkezik, megjelenésének kontextusa változatos lehet.
Az ember személyiségét a belső élmények, tulajdonságok, motivációik és a külső megnyilvánulások olyan sajátos és tartós mintázata alkotja, mely lehetővé teszi, hogy viselkedésünk, gondolataink, érzelmi megnyilvánulásaink bejósolhatóak és következetesek legyenek. Tehát a személyiség pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, amely az egyén jellegzetes viselkedés, gondolat, és érzelmi mintázatait hozza létre.

Személyiségünk optimális esetben elég rugalmas ahhoz, hogy tanuljunk hibáinkból, tapasztalatainkból, és a környezetünkkel való interakciók során, több lehetőség közül a számunkra, és környezetünk számára egyaránt, legkívánatosabb viselkedéssel reagáljunk.
A személyiségzavar a belső élmények és a viselkedés olyan átfogó tartós és rugalmatlan mintázata, mely jelentősen eltér a kultúra, a környezet elvárásaitól. Ez a rugalmatlanság gyakran pszichés sérüléseket, interperszonális vagy munkahelyi konfliktusokban megjelenő szenvedést, problémákat, nehézségeket okoz.
A dependens (függő) személyiségzavar jellemzői
A dependens személyiségzavarban szenvedő embert a más személyektől való átható, passzív függőség jellemzi. A függőség kiterjed kisebb és nagyobb élethelyzeti döntésekre egyaránt. Félelem mások támogatásának elvesztésétől. Reménytelenség és inkompetencia érzése. Mások kívánságának passzív elfogadása. Az élet mindennapi elvárásaival szemben gyenge válasz. Hajlam a felelősség, másokra való áthárítására.

További jellemzők
Általános és túlzott igény arra, hogy gondját viseljék
Önmagát kapaszkodó a magatartás és a szeparációtól (elhagyatástól) való félelme irányítja
Mások messzemenő tanácsa és bíztatása nélkül nehézségei vannak a mindennapi döntéshozatalban
Másokra van szüksége ahhoz, hogy felelősséget vállaljon az élete legtöbb területén
Nehezen fejezi ki másokkal szemben a véleményét, mert attól fél, hogy elveszíti támogatásukat
Képtelen önállóan bármit kezdeményezni, vagy egyedül elvégezni, mert nincs önbizalma, és az energiahiány jellemzi
Mások támogatásának túlzott mértékű megnyerése érdekében odáig jut, hogy önként jelentkezik számára kellemetlen feladatok elvégzésére
Kényelmetlenül, gyámoltalanul érzi magát egyedül, mert felfokozottan fél attól, hogy nem képes megvédeni önmagát
Ha egy szoros kapcsolata megszakad, sürgősen új kapcsolatot kell keresnie, hogy a védelem és a támogatás meg ne szakadjon
Irreálisan foglalkoztatja az egyedülléttől való félelem

Abban az esetben, ha a fenti jellemzők túlnyomó részben igazak Önre, és jelentős szenvedést, interperszonális, kapcsolati, munkahelyi nehézségeket, boldogtalanságot, örömtelenséget okoznak, javasolt szakemberhez fordulni.
Miért szeretjük a borzongást? – A krimi vonzereje
Egy jó rejtély képes egyszerre kíváncsivá tenni, feszültségben tartani és az utolsó pillanatban meglepni. A bűnügyi sztorik biztonságos távolságból engednek közel a félelmetes helyzetekhez. Azonban miért vonz minket ennyire a borzongás, és miért esik jól a veszély közelsége?
Nem véletlenül esik jól a természetben lenni: így hatnak ránk a fák
Van, akinek egy erdei séta jelenti a feltöltődést, más egyszerűen csak szeret egy parkban üldögélni, fák között sétálni vagy néhány percet a kertben tölteni. Nem véletlen, hogy a természet közelsége sokak számára megnyugtató érzést ad. A fák látványa, illata, hangja és az árnyékukban töltött idő egyaránt hatással lehet a közérzetünkre.
Hogyan hat ránk az ősz? Így hangolódhatunk rá az évszakváltásra
Az ősz beköszöntével rövidülnek a nappalok, hűvösebbé válik az idő, és a nyári szabadságok után visszatérünk a megszokott rutinunkhoz. Hogyan alkalmazkodhatunk könnyebben a változásokhoz, és mire érdemes figyelni a hidegebb hónapok előtt?
Amikor véget ér egy barátság – Honnan tudhatjuk, hogy megváltozott a kapcsolat?
Az ismeretségek az évek során átalakulnak – vannak, amelyek szorosabbá válnak, míg mások háttérbe szorulnak. Az eltávolodás legtöbbször fokozatosan történik, így csak később vesszük észre, hogy egy korábban fontos kapcsolat már nem a régi.
Miért visel meg minket az ősz?
Ahogy rövidülnek a nappalok, egyre többen érzik úgy, hogy velük együtt az energiaszintjük és a jókedvük is csökken. Nehezebb reggel felkelni, kevésbé van kedvünk kimozdulni, és még azok a feladatok is fárasztóbbnak tűnhetnek, amelyek nyáron könnyedén mentek. Vajon tényleg csak az esős, hűvös idő tehet róla? Nem feltétlenül.