A féltékenység pszichológiai okai
- Dátum: 2021.11.21., 09:18
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- birtoklás, csalódás, féltékenység, férfi, gondoskodás, kapcsolat, kötődés, nő, szerelem, szeretet
A féltékenység egy természetes, velünk született érzés, melynek szerepe van az életösztönünk, a természetes versengés és a fajfenntartás kapcsán.
A féltékenységnek számos fajtáját ismerjük, többek között a testvérek szinte születésüktől kezdődő féltékenységét, mely a szülői szeretetért folyó versenyről szól, a szerelmi féltékenységig, mely esetében férfi és nő között jelentős különbség figyelhető meg. Noha a szó, melyet használunk mindkét esetben megegyezik.
A féltékeny férfi
A férfi féltékenység alapjában véve szexuális eredetű. Lényege, hogy a gének továbbörökítésére kiválasztott nő ne léphessen félre, vagy ne veszítse el őt. Ennek oka, hogy a férfiakban is az evolúció során kialakult az utódnevelés ösztöne. Az a kétely viszont, hogy az utód valóban az apától származik, ösztönösen okozza a férfiakban a féltékenységet. Az utódokra való ilyen szintű figyelem azért alakulhatott ki az emberi fajnál, mert az embergyerek egy nagyon gyámoltalanul megszülető és igen lassan önállósodó lény. Azáltal, hogy az apaság intézménye kialakult az embernél, a fajfenntartás sikere nagyobb esélyű lett. Természetes ösztön viszont, hogy egy férfi kizárólag a saját utódjáért kíván sok évig dolgozni. Tovább gondolva: ez az az ösztön, mely a házasság és a monogámia gyakorlatát is bevezette.
A féltékeny nő
A női féltékenység az egyedfejlődésünk egy későbbi lépcsőfokán alakult ki, mondhatni maga a férfi féltékenység váltotta ki azt! A nők féltékenységének az oka, hogy a szeretett férfi ne hagyja el őt egy másik nőért, ezzel veszélyeztetve a közös utód életképességét. A másik kiváltó ok nőknél a kötődés, melyet a nőkben fokozottabban kivált a szeretkezés. Az embereknél egyedülálló módon egész évben kívánt szexuális aktus során termelődő oxytocin okozza a kötődést, mely elősegíti, hogy a párok hosszútávon együtt maradhassanak. Az alapvető különbséget szimbolizálja a két nem féltékenységében, hogy nőknél megcsalás esetén az ösztönös kérdés: "...és szerelmes vagy belé?", míg férfiaknál: "...és lefeküdtél vele?"
A féltékenység fajtái
A saját kisebbségi érzésünk okozta féltékenység A sikeres hímekkel, az egészséges, sikeres és jó külső adottságú férfiakkal szembeni verseny okozza a kevésbe sikeres hímek féltékenységét. Azzal, hogy ők jobban védik párjukat, odafigyelnek minden cselekedetükre előnyhöz juttathatják magukat a fajfenntartási versenyben. Ez egy ösztönös fajtája a féltékenységnek és természetesen más esetekben is jelentkezik. A birtoklásból eredő féltékenység párunk iránt érzett szeretetünk sokszor átcsaphat a birtoklás érzésébe. Ő az enyém, másé nem lehet! Ha mégis azt tapasztaljuk, hogy kedvesünk másokat is közel enged magához, akkor az ellenszenvet válthat ki belőlünk, mely a féltékenység egyik formája. A saját magunk példájából eredő féltékenység. Ha én csinálom, biztos, hogy ő is így van ezzel!
Gondoljuk magunkban és hajlamosak vagyunk a saját magunk hibáit a másikra vetíteni. Ha mi szívesen nézegetjük a környezetünkben lévő potenciális párjelöltetket, úgy gondolhatjuk, a másik is pont így tesz és ezáltal féltékenységbe sodorjuk magunkat.
Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.