Menü
  • Elme és lélek
  • A féltékenység pszichológiai okai

A féltékenység pszichológiai okai

A féltékenység egy természetes, velünk született érzés, melynek szerepe van az életösztönünk, a természetes versengés és a fajfenntartás kapcsán.

A féltékenységnek számos fajtáját ismerjük, többek között a testvérek szinte születésüktől kezdődő féltékenységét, mely a szülői szeretetért folyó versenyről szól, a szerelmi féltékenységig, mely esetében férfi és nő között jelentős különbség figyelhető meg. Noha a szó, melyet használunk mindkét esetben megegyezik.

A féltékeny férfi

A férfi féltékenység alapjában véve szexuális eredetű. Lényege, hogy a gének továbbörökítésére kiválasztott nő ne léphessen félre, vagy ne veszítse el őt. Ennek oka, hogy a férfiakban is az evolúció során kialakult az utódnevelés ösztöne. Az a kétely viszont, hogy az utód valóban az apától származik, ösztönösen okozza a férfiakban a féltékenységet. Az utódokra való ilyen szintű figyelem azért alakulhatott ki az emberi fajnál, mert az embergyerek egy nagyon gyámoltalanul megszülető és igen lassan önállósodó lény. Azáltal, hogy az apaság intézménye kialakult az embernél, a fajfenntartás sikere nagyobb esélyű lett. Természetes ösztön viszont, hogy egy férfi kizárólag a saját utódjáért kíván sok évig dolgozni. Tovább gondolva: ez az az ösztön, mely a házasság és a monogámia gyakorlatát is bevezette.

A féltékeny nő
A női féltékenység az egyedfejlődésünk egy későbbi lépcsőfokán alakult ki, mondhatni maga a férfi féltékenység váltotta ki azt! A nők féltékenységének az oka, hogy a szeretett férfi ne hagyja el őt egy másik nőért, ezzel veszélyeztetve a közös utód életképességét. A másik kiváltó ok nőknél a kötődés, melyet a nőkben fokozottabban kivált a szeretkezés. Az embereknél egyedülálló módon egész évben kívánt szexuális aktus során termelődő oxytocin okozza a kötődést, mely elősegíti, hogy a párok hosszútávon együtt maradhassanak. Az alapvető különbséget szimbolizálja a két nem féltékenységében, hogy nőknél megcsalás esetén az ösztönös kérdés: "...és szerelmes vagy belé?", míg férfiaknál: "...és lefeküdtél vele?"

A féltékenység fajtái

A saját kisebbségi érzésünk okozta féltékenység A sikeres hímekkel, az egészséges, sikeres és jó külső adottságú férfiakkal szembeni verseny okozza a kevésbe sikeres hímek féltékenységét. Azzal, hogy ők jobban védik párjukat, odafigyelnek minden cselekedetükre előnyhöz juttathatják magukat a fajfenntartási versenyben. Ez egy ösztönös fajtája a féltékenységnek és természetesen más esetekben is jelentkezik. A birtoklásból eredő féltékenység párunk iránt érzett szeretetünk sokszor átcsaphat a birtoklás érzésébe. Ő az enyém, másé nem lehet! Ha mégis azt tapasztaljuk, hogy kedvesünk másokat is közel enged magához, akkor az ellenszenvet válthat ki belőlünk, mely a féltékenység egyik formája. A saját magunk példájából eredő féltékenység. Ha én csinálom, biztos, hogy ő is így van ezzel!

Gondoljuk magunkban és hajlamosak vagyunk a saját magunk hibáit a másikra vetíteni. Ha mi szívesen nézegetjük a környezetünkben lévő potenciális párjelöltetket, úgy gondolhatjuk, a másik is pont így tesz és ezáltal féltékenységbe sodorjuk magunkat.

  • A rovat további cikkei

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.