Menü

A féltékenység pszichológiai okai

A féltékenység egy természetes, velünk született érzés, melynek szerepe van az életösztönünk, a természetes versengés és a fajfenntartás kapcsán.

A féltékenységnek számos fajtáját ismerjük, többek között a testvérek szinte születésüktől kezdődő féltékenységét, mely a szülői szeretetért folyó versenyről szól, a szerelmi féltékenységig, mely esetében férfi és nő között jelentős különbség figyelhető meg. Noha a szó, melyet használunk mindkét esetben megegyezik.

A féltékeny férfi

A férfi féltékenység alapjában véve szexuális eredetű. Lényege, hogy a gének továbbörökítésére kiválasztott nő ne léphessen félre, vagy ne veszítse el őt. Ennek oka, hogy a férfiakban is az evolúció során kialakult az utódnevelés ösztöne. Az a kétely viszont, hogy az utód valóban az apától származik, ösztönösen okozza a férfiakban a féltékenységet. Az utódokra való ilyen szintű figyelem azért alakulhatott ki az emberi fajnál, mert az embergyerek egy nagyon gyámoltalanul megszülető és igen lassan önállósodó lény. Azáltal, hogy az apaság intézménye kialakult az embernél, a fajfenntartás sikere nagyobb esélyű lett. Természetes ösztön viszont, hogy egy férfi kizárólag a saját utódjáért kíván sok évig dolgozni. Tovább gondolva: ez az az ösztön, mely a házasság és a monogámia gyakorlatát is bevezette.

A féltékeny nő
A női féltékenység az egyedfejlődésünk egy későbbi lépcsőfokán alakult ki, mondhatni maga a férfi féltékenység váltotta ki azt! A nők féltékenységének az oka, hogy a szeretett férfi ne hagyja el őt egy másik nőért, ezzel veszélyeztetve a közös utód életképességét. A másik kiváltó ok nőknél a kötődés, melyet a nőkben fokozottabban kivált a szeretkezés. Az embereknél egyedülálló módon egész évben kívánt szexuális aktus során termelődő oxytocin okozza a kötődést, mely elősegíti, hogy a párok hosszútávon együtt maradhassanak. Az alapvető különbséget szimbolizálja a két nem féltékenységében, hogy nőknél megcsalás esetén az ösztönös kérdés: "...és szerelmes vagy belé?", míg férfiaknál: "...és lefeküdtél vele?"

A féltékenység fajtái

A saját kisebbségi érzésünk okozta féltékenység A sikeres hímekkel, az egészséges, sikeres és jó külső adottságú férfiakkal szembeni verseny okozza a kevésbe sikeres hímek féltékenységét. Azzal, hogy ők jobban védik párjukat, odafigyelnek minden cselekedetükre előnyhöz juttathatják magukat a fajfenntartási versenyben. Ez egy ösztönös fajtája a féltékenységnek és természetesen más esetekben is jelentkezik. A birtoklásból eredő féltékenység párunk iránt érzett szeretetünk sokszor átcsaphat a birtoklás érzésébe. Ő az enyém, másé nem lehet! Ha mégis azt tapasztaljuk, hogy kedvesünk másokat is közel enged magához, akkor az ellenszenvet válthat ki belőlünk, mely a féltékenység egyik formája. A saját magunk példájából eredő féltékenység. Ha én csinálom, biztos, hogy ő is így van ezzel!

Gondoljuk magunkban és hajlamosak vagyunk a saját magunk hibáit a másikra vetíteni. Ha mi szívesen nézegetjük a környezetünkben lévő potenciális párjelöltetket, úgy gondolhatjuk, a másik is pont így tesz és ezáltal féltékenységbe sodorjuk magunkat.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.

Miért hallgatunk az érzelmeinkről?

Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.

Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál

A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.

Út a szabadságba

A 21. század harmadik évtizedének közepére a függőség fogalma és a felépülés módszertana alapvető átalakuláson ment keresztül. Míg korábban a függőséget morális gyengeségnek vagy pusztán biológiai kórképnek tekintették, 2025-ben a szakma egységesen egy összetett, bio-pszicho-szociális állapotként kezeli. A felépülés ma már nem csupán a szerek elhagyását jelenti, hanem egy radikális identitásváltást és a társadalmi kapcsolódás képességének visszaállítását.

Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben

Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.