Menü

A féltékenység pszichológiai okai

A féltékenység egy természetes, velünk született érzés, melynek szerepe van az életösztönünk, a természetes versengés és a fajfenntartás kapcsán.

A féltékenységnek számos fajtáját ismerjük, többek között a testvérek szinte születésüktől kezdődő féltékenységét, mely a szülői szeretetért folyó versenyről szól, a szerelmi féltékenységig, mely esetében férfi és nő között jelentős különbség figyelhető meg. Noha a szó, melyet használunk mindkét esetben megegyezik.

A féltékeny férfi

A férfi féltékenység alapjában véve szexuális eredetű. Lényege, hogy a gének továbbörökítésére kiválasztott nő ne léphessen félre, vagy ne veszítse el őt. Ennek oka, hogy a férfiakban is az evolúció során kialakult az utódnevelés ösztöne. Az a kétely viszont, hogy az utód valóban az apától származik, ösztönösen okozza a férfiakban a féltékenységet. Az utódokra való ilyen szintű figyelem azért alakulhatott ki az emberi fajnál, mert az embergyerek egy nagyon gyámoltalanul megszülető és igen lassan önállósodó lény. Azáltal, hogy az apaság intézménye kialakult az embernél, a fajfenntartás sikere nagyobb esélyű lett. Természetes ösztön viszont, hogy egy férfi kizárólag a saját utódjáért kíván sok évig dolgozni. Tovább gondolva: ez az az ösztön, mely a házasság és a monogámia gyakorlatát is bevezette.

A féltékeny nő
A női féltékenység az egyedfejlődésünk egy későbbi lépcsőfokán alakult ki, mondhatni maga a férfi féltékenység váltotta ki azt! A nők féltékenységének az oka, hogy a szeretett férfi ne hagyja el őt egy másik nőért, ezzel veszélyeztetve a közös utód életképességét. A másik kiváltó ok nőknél a kötődés, melyet a nőkben fokozottabban kivált a szeretkezés. Az embereknél egyedülálló módon egész évben kívánt szexuális aktus során termelődő oxytocin okozza a kötődést, mely elősegíti, hogy a párok hosszútávon együtt maradhassanak. Az alapvető különbséget szimbolizálja a két nem féltékenységében, hogy nőknél megcsalás esetén az ösztönös kérdés: "...és szerelmes vagy belé?", míg férfiaknál: "...és lefeküdtél vele?"

A féltékenység fajtái

A saját kisebbségi érzésünk okozta féltékenység A sikeres hímekkel, az egészséges, sikeres és jó külső adottságú férfiakkal szembeni verseny okozza a kevésbe sikeres hímek féltékenységét. Azzal, hogy ők jobban védik párjukat, odafigyelnek minden cselekedetükre előnyhöz juttathatják magukat a fajfenntartási versenyben. Ez egy ösztönös fajtája a féltékenységnek és természetesen más esetekben is jelentkezik. A birtoklásból eredő féltékenység párunk iránt érzett szeretetünk sokszor átcsaphat a birtoklás érzésébe. Ő az enyém, másé nem lehet! Ha mégis azt tapasztaljuk, hogy kedvesünk másokat is közel enged magához, akkor az ellenszenvet válthat ki belőlünk, mely a féltékenység egyik formája. A saját magunk példájából eredő féltékenység. Ha én csinálom, biztos, hogy ő is így van ezzel!

Gondoljuk magunkban és hajlamosak vagyunk a saját magunk hibáit a másikra vetíteni. Ha mi szívesen nézegetjük a környezetünkben lévő potenciális párjelöltetket, úgy gondolhatjuk, a másik is pont így tesz és ezáltal féltékenységbe sodorjuk magunkat.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.

A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon

A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.

Mit tehet a család, ha túlságosan érzékeny a gyerek?

Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke az átlagnál érzékenyebben reagál a világ történéseire. Egy hangos szó, egy kritika vagy akár egy apró kudarc is mély nyomot hagy benne. Fontos megérteni, hogy az érzékenység önmagában nem probléma, hanem egy veleszületett temperamentumjegy, amely megfelelő támogatással erősséggé is válhat.