Menü

A tolerancia fontossága egy kapcsolatban

A tolerancia a latin tolerantia szóból ered, ami annyit jelent, hogy türelmesség, elfogadás. Sajnos ehhez a kettő kifejezéshez már kevesen biggyesztik oda, hogy elviselés. Manapság, az elmúlt években egyre nagyobb és nagyobb negatív megítélésnek örvend a tolerancia, leginkább az elviselés okozta kifejezés bővítménynek hála. A modern társadalom egyik legnagyobb rákfenéje az én-központúság, ami a mindenkori én-t helyezi fölényesen az első helyre. Emiatt a mások iránti elfogadás kevésbé vagy sehogy se tud érvényesülni.

Ez pedig hatalmas baj! Nem pusztán abból kiindulva, hogy a tolerancia a szőnyeg szélére sodródott kapcsolatokat tud megmenteni, hanem a társadalmi normák miatt is. Az ember társas lény, és ahogy szüksége van egyedüllétre, úgy a többi ember szeretetére is. Akár verbálisan (pl. bókok), akár fizikálisan (érintések). Egy kapcsolatban pedig ezeket valamilyen szinten a tolerancia hívja életre.

A tolerancia segít megérteni azt a fontos tényt, hogy egy kapcsolat két különböző emberből áll. Vannak természetesen hasonlóságok kettejük között – elvégre az csak egy légből kapott, alaptalan megközelítés, hogy az ellentétek vonzzák egymást. Viszont általában nagyon különb a két ember (természetileg és jellemileg). Mindezzel ellentétben a két embert nem más, mint a szeretet tartja össze. A tolerancia pedig az az eszköz, amely segít kezelni a fel-felbukkanó különbségeket és ütközéseket. Néha ezek különösen erősek, néha semlegesek. Például az embereknek igazán toleránsnak kell lenniük egymással szemben, ha túllépnek a komfortzónájukon.

Amikor valaki az önbecsülésed sárba tiprásával próbál uralkodni feletted,illetve manipulálni téged, jobb, ha sarkon fordulsz, és elindulsz az ellenkező irányba, amint csak teheted. Ilyenkor sajnos nem minden esetben megoldás az, ami máskor kézenfekvő - azaz, hogy őszintén elmondd, ami bánt -, mert a másik kiforgathatja, ellened fordíthatja a saját szavaidat, és megintcsak arról győzhet meg, hogy te tévedsz.

Hiszen a bántalmazás nemcsak fizikai, hanem lelki szinten is hat - elég a verbális agresszióra gondolni. Ide tartoznak a csúnya, becsmérlő szavak, a romboló kritika, de a gúny és a lenézés is. Jobb, ha nem ápolsz közeli kapcsolatot azzal, akinél hasonlókat tapasztalsz. Ez egyben a kapcsolat elején is figyelmeztető jel lehet. Klasszikus példa, amikor a férfi, akivel randizol, elsőre kedvesnek tűnik, de a pincérrel lenéző vagy kioktató - veheted úgy, hogy kimutatta a foga fehérjét.

Végül is a tolerancia a megértés kulcsa. A megértés pedig az az erő, amely évtizedekig összetartja a kapcsolatokat. Ha toleráns vagy a partnereddel, akkor kapcsolataid során sokféleképpen értheted meg őt. Ha pedig megértitek egymást, akkor sokkal könnyebb elkerülni a kapcsolatok általános és koherens problémáit. Így a szerelem, később pedig az ezt váltó szeretet erőssé válik és tovább tart.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?

Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.