Menü

Próbáld ki ezeket, ha unod már a natúr csirkemellet

Manapság az egészséges és környezettudatos életmód jegyében egyre többen döntenek úgy, hogy mérsékelik, vagy teljesen elhagyják a húsfogyasztást. Van, aki inkább környezetvédelmi szempontból látja jobbnak, van, aki egészségügyi okokból kifolyólag és van, aki csak szereti a változatos ízeket és alapanyagokat. Emellett pedig a diétázók egyik leggyakoribb problémája, hogy az étrend, amiben a fő fehérjeforrás a csirkemell, egyhangú és unalmas.

A legtöbb embert érint legalább az egyik fentebb említett szituáció, így hasznos lehet, ha van a tarsolyunkban pár olyan fehérjedús alternatíva, amit a natúr csirkemell helyett fogyaszthatunk bűntudat nélkül.

Az egyik ilyen alternatíva a sütésre alkalmas zsírszegény sajt. Ebből ma már vegán verzió is elérhető, így, ha valaki egyáltalán nem fogyaszt állati eredetű élelmiszert, akkor is talál kedvére valót. A legtöbb ilyen sajt nem csak fehérjében gazdag, de kalciumban, valamint A-és D-vitaminban is. Elkészítésük is változatos, grillezhetjük is őket, salátába is kiváló, de serpenyőben sütésre is alkalmasak.

Az említett vegán verziók általában szójából, valamilyen gabonából vagy olajos magból készülnek. Kevésbé pikáns és intenzív az íze, mint állati eredetű társaiknak, de ezek is elkészíthetők akár grillen vagy serpenyőben is.

A szejtán például egy búza alapú növényi fehérjeforrás, nevezik búzahúsnak vagy gluténhúsnak is, mivel a búza fő fehérjéje a glutén. Akár kockákra is aprítható, de egészben is süthető/főzhető, sőt, még ragukba is kiváló alapanyag lehet.

A következő alternatíva talán közismertebb, mint az előző. A tofu szójából készül és a magas fehérjetartalma mellett arról is ismert, hogy fitoösztrogéneket, azaz olyan növényi molekulákat tartalmaz, amik hasonlítanak a női nemi hormonra, így menopauza idején jótékony hatása van a szervezetre. Elkészítése szintén nagyon változatos, kerülhet akár levesbe, raguba, de tészta feltét is készíthető belőle.

Egy szintén népszerű fehérjeforrás hús helyett a gomba. Bár van, aki érzékeny rá, de ha fogyaszthatjuk, akkor ebből is készíthető szinte bármilyen fogás. Ragukba is kiváló, rántva is tálalhatjuk, levesbe is főzhetjük, fasírtként, töltelékként vagy pirítva, szinte végtelen lehetőség áll előttünk. Gazdag kalciumban, magnéziumban, valamint B- és D-vitaminban is.

Végül pedig a hüvelyesek közül is kedvünkre válogathatunk, hiszen legtöbbjük gazdag fehérjében, emellett pedig mint rostforrás sem elhanyagolható, főleg emésztésünk egészsége szempontjából. Megtalálható még bennük nagyobb mennyiségben magnézium, kalcium és vas is.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Egy különleges gyümölcs, a földicseresznye

A papírszerű burokba rejtett physalis igazi különlegesség egyszerre látványos, ízletes és egészséges. Ez a narancssárga bogyó nemcsak a tányéron mutat jól, hanem szervezetünk számára is értékes támogatást nyújt.

Földialma vagy másik nevén csicsóka, te ismered?

Nem mindenkinek lehet ismerős a földialma kifejezés, de ha azt mondom, hogy csicsóka, akkor biztosan sokaknak beugrik ez a remek konyhakerti növény.

A rutin, mint anyag, amire szükségünk van

Van jó pár kevésbé közismert anyag, ami nélkül a szervezetünk nem fog megfelelően működni, ilyen a rutin is.

A roppanás varázsa – miért imádjuk a sült ételeket?

Aranybarna bunda, forró belső és az a bizonyos első harapás, amikor minden a helyére kerül. A rántott harapnivalók és a húsok iránti rajongás mögött mindig ott rejlik az élvezet. Azonban mi vonz minket ennyire a bundázott ételek és a street food klasszikusok felé?