A feszültség káros következményei

A mindennapi, normális stresszhelyzetre is válaszol a szervezetünk, a vegetatív idegrendszer aktívabban kezd működni, az izmok megfeszülnek, a szívverésünk gyorsul, a légzésünk szaporábbá válik. Amint a stressz elmúlik, a szervezetünk működése visszaáll a normális helyzetbe, ismét egyensúlyi állapotba kerül. Baj akkor van, ha a stressz nem múlik, nem megoldható, vagy rövid időn belül nem feldolgozható, és ezért a szervezetben a felfokozott állapot állandósul. Ekkor jelentkeznek a kóros tünetek.

Az endokrin rendszer is üzen

Amikor a test érzi a stresszt, a hypotalamus jelet küld a vegetatív idegrendszernek és az agyalapi mirigynek, elkezdődik a stresszhormonok termelése.

Mellékvesék

Stressz jeleire a hypothalamus kiváltja a mellékvese kéregben a kortizol és a mellékvese velőállományában az adrenalin termelését. Ez elindítja a folyamatot, amely lehetővé teszi a szervezet számára a maximális energiafelhasználást a veszély kivédésére.

Máj

Amikor a kortizol és az adrenalin szabadul fel, a máj több glükózt állít elő, hogy megfelelő mennyiségű energiahordozó jusson el az izmokba a "küzdj vagy menekülj" helyzetben. Sokak szervezete képes a vércukorszintet visszaállítani a normális állapotra, de azoknak, akik hajlamosak a 2. típusú diabéteszre a stressz cukorbetegség előszobáját jelentheti.

Az emésztőrendszer így reagál a stresszre

Nyelőcső

A stressz miatti feszültség oldására sokan dohányoznak vagy alkoholt fogyasztanak, s emiatt kialakulhat a gyomorégés vagy a savas reflux. A stressz vagy kimerültség is növeli a súlyos gyomorégéses fájdalmat.

Gyomor

A stressz hatására bizsergés jelenhet meg a gyomorban, ami hányingerhez vagy fájdalomhoz vezethet. A komoly stressz hatására a hányás is bekövetkezhet, s a hatás krónikussá válása miatt kialakulhat fekély, vagy fekély nélküli súlyos hasi fájdalom.

Belek

A stressz befolyásolhatja az emésztést, hogy milyen táplálékot képesek a belek felvenni. Azt is befolyásolja, hogy milyen gyorsan halad át az élelmiszer a tápcsatornán. Előfordulhat miatta mind hasmenés, mind pedig székrekedés.

Melyek a stresszhelyzetek?

Mindenkinek más jelent stresszhelyzetet, és mindenki másként reagál ezekre. Van, akinek egy nyilvánosság előtt elmondott beszéd olyan nyugtalanságot okoz, hogy napokkal előtte már nem alszik, fáj a gyomra, remeg, hány. Egy másik embert ugyanez a helyzet felvillanyoz, boldogan készül rá. Egy dologban azonban nem különbözünk: azok a problémák, amelyeket nem tudunk megoldani, tartós stresszt jelentenek számunkra. Ilyen lehet a munkahely elvesztése, a válás, egy műtét, egy komoly veszekedés, illetve az állandó érzelmi vagy anyagi bizonytalanság. Ezek általában hosszabban elhúzódó helyzetek, és szinte mindenkinél jelentkeznek az állandósult nyomás, azaz a stressz tünetei is.

Melyek az állandó feszültség tünetei?

Rengeteg tünete lehet a stressznek, most csak a teljesség igénye nélkül soroljuk fel a legjellemzőbbeket. Ha hosszabb ideje áll fenn a stresszes állapot, akkor a legtöbben nem tudnak aludni, ezáltal ingerlékenyek, idegesek lesznek. Türelmetlenül reagálnak olyan helyzetekre, amelyet máskor zökkenőmentesen oldottak meg, szoronganak, gyakran táplálkozási problémákkal küszködnek, gyomorfájdalmaik vannak. Kialakulhat makacs, migrénes fejfájás, izomfájdalmak, köztük a csuklyásizom feszülése.

Legtöbbször a beteg maga is felismeri, hogy a tüneteit a stressz okozza, mégsem kezdi megfelelően kezelni, pedig nagyon fontos lenne, hiszen, ha elhanyagoljuk, akkor az komolyabb betegségekhez is vezethet. Ha a stressztényezőt nem áll módunkban kiiktatni, legjobb szakemberhez fordulni, és felkeresni egy pszichológust.