Menü

Van-e tudományos alapja a horoszkópnak?

Az asztrológia és a horoszkópok vizsgálata már évszázadok óta része az emberiség történetének. Sokan komoly magyarázatokat látnak a horoszkópokban és mélyen hisznek is benne. Sokan viszont, csak viccből olvassák a lapok horoszkópos részlegét. De vajon van-e tudományos alapja az asztrológiának?

Az ókorban sok helyen alkalmazták az asztrológiát például az ókori görög poliszokban, Indiában és Kínában is, azonban eredetét Mezopotámiához kötik. Alapelve a Hermész Triszmegisztosz nevéhez kötődő Smaragdtábla tétele: ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd. Az asztrológia vizuális megjelenítési formája a horoszkóp. A „horoszkóp” szó pontos jelentése: „óra-kép”, mely alatt a Nap, a Hold és a bolygók egy megadott időpontban a Föld egy megadott pontjáról látható (tehát látszólagos) elhelyezkedését értjük. Ezek alapján az év hónapjait csillagállás alapján a mindenki által ismert 12 állatövi jegyekre osztották (pl.: oroszlán, kos, vízöntő…).

Ilyenkor mindenki kíváncsian olvassa, hogy mit írnak a saját aszcendenséről (jegyéről) a magazinokban és mindenki ámul, hogy milyen igaz rám, amit az újság ír! Miért van ez? Sok magazin nem is alkalmaz hivatalos „asztrológust”, hanem csak maguk írják az aszcendensek heti/havi horoszkópját az olvasottság növelése érdekében. Ilyenkor arra törekednek, hogy általános igazságokat fogalmazzanak meg, amivel sokan azonosulni tudnak. Tehát emögött egyáltalán nincs tudományos háttér. Alapvetően az asztrológia tudományként tekint magára, azonban a tudományos akadémiák természetesen nem ismerik el önálló tudományként, habár csillagászoknál tanulni kell az asztrológiáról, mint történelmi tényezőről.

Az asztrológiában való hit rohamos növekedésének hátterében egyértelműen szociálpszichológiai indokok állnak. Több tudóst megihletett az asztrológia vizsgálata, hogy vajon mi ösztönzi az embereket arra, hogy egy empirikus, tételek és magyarázatok nélküli „tudományban” higgyenek. A magyarázat az, hogy emberi kultúra része a hitvilág, mindenki vágyik arra, hogy a „természetfeletti” eseményeket valamilyen módon meg tudják magyarázni.

Azonban tudományos vizsgálatok során szinte 100%-ban megállapítható, hogy a horoszkóp nem áll tudományos alapokon. Például Carlson (1985) Nature-ben megjelent vizsgálatában nemcsak az asztrológusokat vizsgálták, hanem fordított próbát is végeztek: 83 személy számára professzionális asztrológusokkal horoszkópokat készíttettek. Ezután mindegyik személynek három horoszkópot adtak: az egyik a sajátjuk volt, a másik kettô másoké, s a résztvevôk feladata az volt, hogy a három horoszkóp közül válasszák ki a sajátjukat. A 83 személy közül 28 választotta ki jól a saját horoszkópját. Ez megfelel a véletlen találgatás esetén várható aránynak. Van Deusen (1976), Culver és Ianna (1977) és Culver (1979) azt vizsgálták meg, hogy van-e összefüggés az emberek foglalkozása és a Nap állása szerinti állatövi jegyük között. Vizsgálataikat több mint 60 különbözô foglalkozásra terjesztették ki. Mindhárom vizsgálat negatív eredményt hozott: semmiféle korrelációt (együttállást) nem tapasztaltak a foglalkozás és a Nap szerinti állatövi jegy között.

Az említett tudományos vizsgálatok alapján az asztrológia valóban téves. Tudományos kísérletből nincsen ellenpélda. Ha úgy éreznénk, hogy az újságban található horoszkóp tényleg rólunk szól, csak gondoljunk arra, hogy ez mindössze egy általánosítás, ami szinte mindenkire igaz lehet. Ne horoszkóp alapján mérlegeljünk eseményeket az életünkben, hanem lássunk reálisan és éljünk a lehetőségekkel!

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.

Miért lehetünk hálásak az év végén?

Ahogy bekúszik a tél a mindennapokba, és a karácsonyi fények lassan visszaverik a sötétséget, érdemes megállni egy pillanatra. Nem kell nagy szavakat pufogtatni, csak végig gondolni, hogy mi az, amiért idén tényleg köszönettel tartozunk. Emellett fontos látnunk azt, hogy hogyan tudjuk úgy lezárni az évet, hogy legyen benne lélek, tartás és egy kis remény a jövőre nézve.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.