Menü

Mi történt Budapesten? – kritika a Fekete Özvegyről

A Marvel rajongók már egy éve várhatták a Fekete Özvegy megjelenését. Főleg a magyar rajongók várhattak türelmetlenül, ugyanis a Fekete Özvegyet nagyrészt Magyarországon, Budapesten forgatták. Egy év csúszással, de már a mozik vásznán nézhetjük az orosz bérgyilkos történetét.

A Fekete Özvegyet Scarlett Johanson alakította több, mint 10 évig. Végre ő is kapott saját filmet a Marvel univerzumban, amit már sokan régóta vártak. A film nem végig az eredettörténetéről szól, de persze Natasha Romanoff származása is tisztázódik, habár homályosan. A film fő történet szála a polgárháború és a végtelen háború eseményei között játszódik, mikoris Amerika kapitány és Natasha is rejtőzködni kényszerül. Páran a volt fekete özvegyek közül a Kiképző ellen esküdtek fel, céljuk, hogy az özvegyeket visszatérítsék a jó útra. Azonban ez nem volt egyszerű, hiszen az új generációs özvegyek sokkal keményebb ellenfélnek bizonyultak. Ekkor találkozik Natasha fogadott testvérével Yelenával, és megküzdenek az özvegyek ellen, és az övegyek kiképzőjével.

A film vicces jeleneteket is tartalmaz bőségesen, viszont néha már kínosan nevetséges párbeszédek is felreppennek. Az univerzum többi filmjeihez képest a Fekete Özvegy kifejezetten eltörpül. Egyszerű cselekménymegoldások uralják a filmet, nincsenek furfangos csavarok. A szuperhősfilmek kánonjába se teremt újelemet, vagy kiemelkedő alkotást. A színészek nyújtották a tőlük telhetőt, emelték a film színvonalát, ugyanis megjelent a Stranger Thingsből ismert David Harbour, aki a nevetsége Vörös Őrt alakította, a magyar származású Rachel Weisz Melinát alakította, Florence Pough pedig Yelenát. A film története még a képregény eredeti volumenét se adja vissza. A film főgonosza több figura összekeveréséből született, tehát csak egy random generált gonoszt kapott a Fekete Özvegy.

Ha a Marvel Univerzumnak nem is válik kultikus részéve a Fekete Özvegy film, azonban a vírus utáni mozizásnak adhat egy kezdő löketet. Sokan vágytunk már arra, hogy végre újból a vászon elé ülhessünk és újból láthassuk az ikonikus Marvel logót és a nélkülözhetetlen főcímdalt. Nekem mindenesetre nagy élmény lett a Fekete Özvegy, hiszen a nagy korlátozások óta ez volt az első film, amit a moziban láthattam.

Ajánlom megtekintésre, ha Marvel rajongó vagy, vagy ha csak egy könnyed szórakozásra vágysz a barátaiddal, vagy ha csak szeretnéd feltúrva látni a magyar fővárost, mert az is kiderült, hogy mi történt Budapesten.

Nagypál Anna

A gonosz bennünk él?

A Budapesten forgatott új Russell Crowe film a nürnbergi perről sok premiercsúszás után végre beért a honi mozikba is. A színészek elitek: Michael Shannon (A víz érintése) a főügyész, Rami Malek (Bohém rapszódia) a pszichológus, aki a jócskán meghízott kedvelt új-zélandi -ausztrál fenegyerekünk által alakított Göringet, illetve sorstársait analizálja a híres per alatt. Erős és roppant érzékeny témát érint, amely reméltük, hogy oktatófilmnek csakúgy, mint történelmi filmnek is megállja majd a helyét. Lássuk összejön-e a várva várt Oscar-eső.

Pandora még mindig egyedi, a tartalom viszont ismerős

James Cameron három évvel A víz útja után újra bizonyítani akarja, hogy az Avatar-széria még mindig képes megrengetni a mozitermeket. A Tűz és hamu minden eddiginél nagyobb, zajosabb és sötétebb fejezetként vonul be a filmtörténelembe. A kérdés inkább az, hogy az epikus megvalósítás mögött maradt-e még valódi újdonság.

Az antihősök új dimenziója a Marvel-univerzumban

Az idén videón is már megjelent Mennydörgők* egy olyan társaság története, amelyet nem külső kényszer, hanem a saját változni akarásuk húz egy irányba. Mindannyian cipelik a maguk hibáit, traumáit, de mégis egymás mellett találják meg azt a ritmust, ami a sztori végére valódi csapattá formálja őket. A hangulat és a dinamika könnyen felidézheti A galaxis őrzőit, de a fókusz itt jóval személyesebb, valamint sokkal inkább szól a szereplők közötti dinamikáról.

A haza és az emberség kötelez

Pár napja bemutatták a nagy állami támogatással megtolt Sárkányok Kabul felettet, amely a roppant vérszegény magyar akciófilm zsánerba igyekszik friss vért pumpálni miközben az afganisztáni békefenntartóink munkájának állít emléket. Pörgős csatajeleneteket legalább profi díszletekkel és kameramunkával ígért a trailer. Ezek után (remélem) egy emberként reméltük, hogy politikai terheltsége ellenére egy szórakoztató film készült el. Ennek jártam utána.

Egy nélkülöző nemzet szülöttei

Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmje, az Árva a 20. századi magyar társadalmi traumák és a személyes veszteségek metszéspontján született meg. Nagyszabású művészi alkotás, amely egyszerre beszél a mindennapi veszteségről és a gyászról. A történet a múltat nem pusztán idézi, hanem felépíti és újraéli – fájdalmasan, őszintén és minden pátosz nélkül.