Mi történt Budapesten? – kritika a Fekete Özvegyről
- Dátum: 2021.07.31., 13:20
- Nagypál Bíborka Anna
- képek:www.imdb.com
- ajánlás, Fekete Özvegy, film, képregény, kritika, Marvel
A Marvel rajongók már egy éve várhatták a Fekete Özvegy megjelenését. Főleg a magyar rajongók várhattak türelmetlenül, ugyanis a Fekete Özvegyet nagyrészt Magyarországon, Budapesten forgatták. Egy év csúszással, de már a mozik vásznán nézhetjük az orosz bérgyilkos történetét.
A Fekete Özvegyet Scarlett Johanson alakította több, mint 10 évig. Végre ő is kapott saját filmet a Marvel univerzumban, amit már sokan régóta vártak. A film nem végig az eredettörténetéről szól, de persze Natasha Romanoff származása is tisztázódik, habár homályosan. A film fő történet szála a polgárháború és a végtelen háború eseményei között játszódik, mikoris Amerika kapitány és Natasha is rejtőzködni kényszerül. Páran a volt fekete özvegyek közül a Kiképző ellen esküdtek fel, céljuk, hogy az özvegyeket visszatérítsék a jó útra. Azonban ez nem volt egyszerű, hiszen az új generációs özvegyek sokkal keményebb ellenfélnek bizonyultak. Ekkor találkozik Natasha fogadott testvérével Yelenával, és megküzdenek az özvegyek ellen, és az övegyek kiképzőjével.
A film vicces jeleneteket is tartalmaz bőségesen, viszont néha már kínosan nevetséges párbeszédek is felreppennek. Az univerzum többi filmjeihez képest a Fekete Özvegy kifejezetten eltörpül. Egyszerű cselekménymegoldások uralják a filmet, nincsenek furfangos csavarok. A szuperhősfilmek kánonjába se teremt újelemet, vagy kiemelkedő alkotást. A színészek nyújtották a tőlük telhetőt, emelték a film színvonalát, ugyanis megjelent a Stranger Thingsből ismert David Harbour, aki a nevetsége Vörös Őrt alakította, a magyar származású Rachel Weisz Melinát alakította, Florence Pough pedig Yelenát. A film története még a képregény eredeti volumenét se adja vissza. A film főgonosza több figura összekeveréséből született, tehát csak egy random generált gonoszt kapott a Fekete Özvegy.
Ha a Marvel Univerzumnak nem is válik kultikus részéve a Fekete Özvegy film, azonban a vírus utáni mozizásnak adhat egy kezdő löketet. Sokan vágytunk már arra, hogy végre újból a vászon elé ülhessünk és újból láthassuk az ikonikus Marvel logót és a nélkülözhetetlen főcímdalt. Nekem mindenesetre nagy élmény lett a Fekete Özvegy, hiszen a nagy korlátozások óta ez volt az első film, amit a moziban láthattam.
Ajánlom megtekintésre, ha Marvel rajongó vagy, vagy ha csak egy könnyed szórakozásra vágysz a barátaiddal, vagy ha csak szeretnéd feltúrva látni a magyar fővárost, mert az is kiderült, hogy mi történt Budapesten.
Nagypál Anna
Del Toro újraéleszti a Frankenstein
„Él-váltás” – a modern Frankenstein-történet új kiadását láttuk a minap férjemmel, a Frankenstein (2025) című filmet, amelyet Guillermo del Toro maga írta és rendezte, és amely a klasszikus Frankenstein; or, The Modern Prometheus-regény most már nemcsak adaptációja, hanem – részben – újragondolása is.
Az ember, aki az USA-ban született
Reneszánszukat élik a szélesvásznon a zenész életrajzok és az egy-egy híres énekes legismertebb albumának készítéséről szóló filmek, e kettő keveréke a legújabb mozi, a beszédes című, Springsteen: Szabadíts meg az ismeretlentől. Nem árul zsákbamacskát. Remek zenéket, nagy emberi vívódásokat ígér egy kissé szürkének ható főhőssel, aki a múlt démonjaival küzd, de végül a teljes nihil helyett a szupersztárság lesz osztályrésze.
Izland a melankólia szigete is
A Nyári fény, aztán leszáll az éj, Jón Kalman Stefánsson izlandi író melankolikus novellacsokorszerű regénye húsz éve nagy sikerrel szerepel a könyves toplistákon. Svéd és izlandi pénzből három éve kapott egy figyelemreméltó filmfeldolgozást, pár napja már látható a honi művészmozikban is. Tragikus és szívbe markoló, egyszerű, emberi, falusi történetek egyvelege, amely a forgalmazói plakát ellenére egyáltalán nem komédia, csak egy lassú dráma.
Imposztorra várva
Közel egy éve töretlen sikerrel megy a Pesti Színházban Rudolf Péter rendezésében, Spiró György műve alapján készült Az imposztor, amely komédia jellege ellenére komoly társadalom- és politikakritikával is bír. A közel háromórás darab minden perce igazi élményt ad a rá jegyet vevőknek. Kern Andrással a címszerepben a darab jutalomjáték, a várható, megérdemelt tapsvihar azonban egyértelmű kikacsintás az elmúlt 30 évünk viszonyaira is. De lássuk a részleteket.
Piramisjátékra épült a magyar álom
Az RTL Bróker Marcsi sorozatát jelentős előzetes elvárások kísérték, amelyeknek az alkotás kétségkívül megfelelt, sőt, túl is szárnyalta azokat. Már az első képkockák beszippantanak: az 1990-es évek vidéki Magyarországát a díszletek, a zenék, a ruhák és a karcagi utcák tökéletesen hozzák vissza. Nemcsak nosztalgia ez, hanem korrajz arról, hogyan válhatott egy banki alkalmazottból országos szélhámossá valaki.