Menü

Hiánypótló képregény jelent meg tanulási zavarral küzdő iskolások számára

Diszlexiával, magatartászavarral, autizmussal küzdő fiatalok számára hiánypótló képregény jelent meg a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház szakmai támogatásával. Az esernyőcsapat kalandjai című modern képregény a mai fiatalok világát idézi, a főszereplők története segíthet az érintetteknek abban, hogy ne az iskolai küzdelmeikre, hanem inkább „szupererejükre” figyeljenek, és megértsék azt, mitől mások, mint a többiek.

Az esernyőcsapat kalandjainak öt iskolás jóbarát a főszereplője. Különbözőek, egy dolog azonban közös bennük: mindannyian küzdenek valamilyen fejlődési zavarral, legyen az ADHD, diszlexia, diszpraxia, autizmus vagy Tourette-szindróma. Problémájuktól függően nehezen megy nekik a tanulás, a beilleszkedés, a barátkozás, gyakran válnak a gúny tárgyává az iskolában. Hamar kiderül, hogy csak egymásra számíthatnak, és közös erővel szállnak szembe a csúfolódókkal. Felismerik, hogy mások, mint a többi diák, ám tanáraik és a többi iskolás is végül megtanulja elfogadni és értékesnek látni a különbségeiket.

„A képregény a neurodiverzitásra, vagyis az idegrendszeri sokszínűségre hívja fel a figyelmet. Az érintettek – nagyjából minden ötödik ember a világon – gyakran úgy érezhetik, hogy valami nem stimmel velük, ugyanakkor ez a képregény nem ezeknek a zavaroknak a negatív oldaláról, hanem a pozitívumairól szól” – mondta dr. Tárnok Zsanett, klinikai szakpszichológus, neuropszichológus, a Vadaskert Alapítvány Igazgatója. „Hiánypótló kiadványról van szó, ami a sokszínű gondolkodásmódot mutatja be a fiataloknak, ráadásul az ő nyelvükön szólva teszi ezt. Még csak hasonló sem jelent meg eddig magyar nyelven.”

A fejlődési zavarral küzdő gyermekek sokszor már nagyon korán azt érzik, hogy mások, mint a többiek. Óvodáskorban még elfogadóbbak a gyerekek egymással, ám iskoláskorban könnyen kirekesztés áldozatává válhat az, aki elüt az átlagtól. „A képregény segíthet abban is, hogy az érintettek az önismeret útjára lépve felismerhessék a tüneteiket, és ne egy cikkből vagy filmből diagnosztizálják – az esetek többségében tévesen – magukat. Emellett roppant fontos pszichoedukációs célja is van a képregénynek, mégpedig, hogy a környezet figyelmét is ráirányítsa egy-egy zavarra. Tudást, értést, megértést kaphat az olvasó, az öt barát története végsősoron pedig az elfogadást segíti” – mondta dr. Tárnok Zsanett. Azt is kiemelte, hogy a képregény forma a sok képpel és kevés szöveggel nagyobb eséllyel köti le a tanulási zavarral élő gyerekek figyelmét, mint egy hosszabb regény, vagy leírás.

Az eredetileg angol kiadású képregényt az ADHD Foundation és a Dekko Comics készítette, a magyar kiadás szakmaiságát a Vadaskert szakmai háttere garantálja, a képregényt a Geobook adja ki.

A fagyöngy – karácsonyi jelkép és gyógyító növény

Mindenki ismeri a fagyöngyöt, amit nem csak a fákon látunk csomókban, hanem leszedve a karácsony egyik jelképe, de ez a növény egy dísznél sokkal több.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.