Menü

A fenyőmag jótékony hatásai

A fenyőmag finom és egészséges, viszont elég drága. Nem véletlenül, hiszen termesztése időigényes, begyűjtése pedig körülményes. Valóban fenyőkön terem, de csak néhány fajta termése elég nagy ahhoz, hogy érdemes legyen foglalkozni vele, ezek a Pinus cembroides, sibirica, edulis, pinea és koraiensis.

A legjobb minőségűnek az európai mandulafenyőből (Pl. pinea) származó karcsú magot tartják, a dundibb, ázsiai változatok olcsóbbak és kevésbé ízesek.

A könnycsepp alakú, ehető bél egy vastag héjban foglal helyet a fenyőtobozban, és másfél év alatt érik be. A fák 15-25 éves korukban fordulnak termőre és 40-70 éves koruk között hozzák a legtöbb termést. A legtöbb fenyőmagot vadon élő fenyőkről, kézzel szüretelik még azelőtt, hogy a tobozok kinyílnának. A leszedett tobozokat vászonzsákban, napon szárítják három hétig, majd összezúzzák és kézzel kiszedik a termést. Itt még nincs vége, hiszen a tobozból kiszedett fenyőmagot egy második réteg héj is borítja, amelyet szintén kézzel távolítanak el, ez pedig időnként igencsak nehéz feladat.

A fenyőmag konyhakész állapotában hosszúkás, elefántcsontszínű, mandulára emlékeztető magbél, hosszúsága általában 1,5 centiméternél kisebb. Nyersen puha textúrájú, íze édeskés és vajas, enyhén pirítva íze intenzívebbé, szerkezete ropogósabbá válik. Gyakran használják bazsalikomos pesto készítéséhez, de hozzáadják salátákhoz és számos desszerthez is kiváló.

Ha fenyőmaggal dolgozunk, nagyon oda kell figyelni, magas olajtartalma miatt könnyedén odaég és pillanatok alatt ehetetlenné válik. Ha tehát arra adjuk a fejünket, hogy nyers fenyőmagot pirítsunk otthon, használjunk öntöttvas serpenyőt szárazon, közepes lángon, folyamatos rázogatás mellett. Álljunk mellette és őrizzük mindaddig, amíg illatozva sötét mézszínűvé válik. Ekkor azonnal vegyük ki a serpenyőből, hogy a pirulást rögtön megállítsuk. A pestón kívül használhatjuk zöld és majonézes salátákhoz, dresszingekhez, valamint bármilyen olyan desszerthez, ami mandulával, dióval, pisztáciával készülhet.

A fenyőmaggal töltött baklava felejthetetlen élmény, csakúgy, mint a marcipános csokoládétorta, a vele készült romesco szósz is egészen megindító, de spenót salátába, rizses piláfokhoz, olasz tészták tetejére vagy gombás pizza feltétjéhez is kifogástalanul illik. Természetesen magában, sörkorcsolyaként is csodálatos, de ilyen fogyasztása könnyen drága szokássá válhat.

A fenyőmag rendkívül egészséges, egyszeresen és többszörösen telítetlen és Omega-6 zsírsavakban gazdag, így segít csökkenteni az LDL-koleszterin szintjét a vérben. Gluténmentes, így cöliákiások is bátran fogyaszthatják, emellett kiváló forrása az E-vitaminnak és nélkülözhetetlen ásványi anyagoknak, mangán-, szelén-, cink-, magnéziumtartalma is jelentékeny. A fenyőmag igen kevéssé allergén, jóval kevesebben érzékenyek rá, mint bármely más diófélére. Akik mégis, általában a kínai származású magra allergiásak.

Ha a fenyőmag fogyasztása után fémes, keserű ízt érzünk, az túlérzékenységre utalhat, ami a legtöbbször nem jár egyéb tünetekkel és magától elmúlik.

Természetes gyógymódok elfertőződött sebre

Amikor egy seb elfertőződik, a szervezetben azonnal megindul a védekezés: a terület bepirosodik, meleg lesz, megduzzad, esetleg sárgás vagy zöldes váladék jelenik meg. Ilyenkor a test jelzi, hogy segítségre van szüksége. A természetes gyógymódoknak ilyenkor nem az a feladatuk, hogy kiváltsák a steril tisztítást vagy az orvosi ellátást, hanem hogy támogassák a bőr regenerációját, csökkentsék a gyulladást, és elősegítsék a tisztulást.

Fájnak a vállaid? – ezt üzeni a lelked!

A vállaink fájdalma gyakori panasz, sokszor csak egy rossz tartás okozhatja, de mi van akkor, ha más áll a háttérben? A lelki gondok sok esetben a vállainkon landolnak.

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

A bőrviszketés fiziológiája és okai

A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.

Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?

A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.