Menü

Miért fontos a fényvédő?

Bőrgyógyászok és kozmetikusok egyaránt nem győzik kiemelni, hogy mennyire fontos a fényvédő gyakori kenése az arcra. Nemcsak nyáron, de télen is szükség lenne rá, azonban erről sokan megfeledkeznek.

Sokan csak nyáron kennek fényvédőt vagy napolajat, sőt vannak olyanok, akik még nyáron se használják. Ez a felelőtlen viselkedés azonban sok egészségügyi kockázatot hordoz magában. Megnövekedhet a bőrrák kockázata, a hámréteg tartós sérülése, sőt a fokozott bőröregedésért is felelős a fényvédelem hiánya. Fényvédőt azért kenünk, mert a Nap káros sugárzása az UVA-sugarak ellen védekezünk. Ez nemcsak nyáron van jelen, hanem télen is. Ezért fontos lenne a téli időszakban is az arc védelme.

Manapság sokféle fényvédő terméket ismerünk, már léteznek fényvédős BB krémek és alapozók is. Azonban ezek általában 15 SPF körül mozognak. Az SPF a fényvédelem mértékét jelöli, angolul Sun Protection Factor. Például egy SPF50-es (50 faktoros) naptej az UV 98°-át szűri. Ezért a 15 faktoros krémek nagyon kevesek, ajánlatos 30-as és 50-es fényvédőt használni. Természetesen télen nem kell egy SPF50-es naptejet felkenni az arcra, viszont egy harmincas mindennapos kenésével megelőzhető az idő előtti bőröregedés. Fontos megjegyezni, ha valaki felken egy 15 faktoros alapozót meg hozzá egy fényvédőt, akkor az SPF nem fog összeadódni. Egy 30 faktoros naptejjel az év 365 napján bekenve az arcunk már elmondhatjuk, hogy mindent megtettünk.

Mégis mennyi fényvédő szükséges? Bőrgyógyászok szerint ahhoz, hogy valaki tetőtől talpig bekenje magát nagyjából egy pálinkáspohárnyi naptej szükséges. Arcra kábé egy ötforintos nagyságú pötty szükséges. Nyáron érdemes újra kenni a fényvédőt, hogy megelőzzük a kellemetlen leégést. Az idő elteltével, illetve vízzel való érintkezéssel hamar lekopik.

Az se mindegy, hogy milyen összetevőjű terméket választunk. Vannak ugyanis olyan termékek, amelyek komedogén összetevőkben nem szenvednek hiányt. A komedogén anyagok eltömítik a pórusokat, ezáltal mitesszerek és pattanások képződhetnek az érintett területen. Létezik egy úgynevezett komedogén index, ami azt jelzi, hogy melyik összetevő mennyire tömítheti el a pórusokat. A 0 értékű összetevő nem komedogén, míg az 5-ös nagyon. Például az Isopropyl Isostearate 5-ös komedogén indexxel rendelkezik, a Sheabutter (vagyis shea vaj) 0-val.

A fényvédelem hiánya tehát sok negatív következménnyel járhat, ezért ne csak a saját bőrünkre vigyázzunk, hanem a gyerekekére is! Az ő bőrük sokkal érzékenyebb, ezért vegyünk a számukra gyártott junior vagy kids naptejet. Ha mégis leégtünk volna, utána kenjünk szenzitív babaolajat vagy hidratáló, nyugtató testápolót az érintett bőrfelületre. A magas UVA-sugárzás miatt pedig kerüljük a napfényt délelőtt 11 és délután 3 óra között. Ha pedig erre nincs lehetőségünk, mindenképpen elegendő folyadék és védelem mellett tartózkodjunk a szabadban nyáron.

Nagypál Anna

Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?

Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?