Menü

Elismerés, népszerűség, és az önbizalomhiány- avagy hogyan hat ránk az énkép?

Az énképünk legfontosabb része az önbecsülésünk. Az önmagunkról alkotott meggyőződéseink befolyásolják az érzelmeinket, irányítják a cselekedeteinket, és hatnak a mindennapjainkra. Alapvetően mind az önmagunkkal való elégedettségre törekszünk és pozitív énképre vágyunk. A kérdés az, hogy miért számít ebben az önismeret és, hogy mitől lesz pozitív az énképünk?

Valójában a legfontosabb talán az, hogy az önértékelésünk rendkívül összetett, és egyáltalán nem csak a végletek alkotják. Valamint magát az énképet, a gyermek és kamaszkori élmények és tragédiák nagyon komolyan befolyásolják. Az énképünket nagyon komolyan befolyásolják az olyan dolgok, mint például az iskolai bántalmazás, anyagi problémák, elhízás, egy szülő idő előtti elvesztése. Gyermekként és fiatalon ezeket a problémákat sokkal nehezebb feldolgozni, ha egyáltalán fel lehet. Felnőttként sem könnyű megbirkózni az efféle nehéz helyzetekkel, de az ember már tudatosabban és józanabbul tud hozzáállni bizonyos dolgokhoz.

Elmondható, hogy minél jobban ismerjük önmagunkat, akár józan látásmód, akár pedig mások véleményei miatt, annál precízebb képet alakíthatunk ki önmagunkról. A pozitív énkép tulajdonképpen akkor mondható el, ha összességében tekintve elégedettek vagyunk önmagunkkal.

Az alacsony önbecsülés valahol veszélyes is tud lenni, mert tulajdonképpen az ebben való lét meghatározza a mindennapi cselekedeteit, párbeszédeit az adott embernek. Akinek pedig alacsony az önbecsülése, az sokkal kevésbé fogja tudni jól megvalósítani a dolgokat az életében.

Mindannyian különbözünk

Elmondható, hogy mindannyian rendelkezünk erősségekkel és gyengeségekkel is. Kissé túlzó lehet azt kijelenteni, hogy emberként mindenkit egytől-egyig el kell fogadni, mert nyilván vannak olyan emberek, akikkel szemben egyszerűen nem lehet elismerően nyilatkozni, legyen az diktátor politikus, gusztustalan celeb, vagy sorozatgyilkos. Azonban ettől függetlenül a másik ember elfogadására, de legalább megértésére kell törekedni.

A reális énkép szükséges az élet minden területén, legyen az munka, a rossz és nehéz helyzetekben történő megfelelő döntéshozás, párkapcsolat, majd később a gyermeknevelés. A reális énképhez pedig legfőképp józan önértékelésre, a pozitív és negatív tulajdonságok tisztánlátására, valamint elfogadó közegre is szükség van.

Hogyan fejleszthetjük az önértékelésünket?

Elsőként nagyon fontos az, hogy számot tudjunk vetni a múlttal. Fel kell ismernünk azokat a személyiség jegyeket, amelyek jellemzőek voltak ránk, és ezek közül el kell tudnunk dönteni, hogy melyik válik az előnyünkre melyik pedig a hátrányunkra.

Ehhez kapcsolódóan nagyon fontos, hogy fel tudjuk ismerni azt, hogy milyen szerepekben érezzük jól magunkat. Azokat az élethelyzeteket és életterületeket érdemes keresni, amelyekben jól érezzük magunkat és ki tudunk teljesedni. Ahol pedig állandóan rossz helyzetben vagyunk, vagy állandóan egy általunk gyűlölt szerepet kell magunkra vennünk. Azokból a helyzetekből meg kell próbálni kilépni, ha lehetséges, és azt az adott szerepet érdemes el is hagyni.

Az önismeret terén szintén nagyon fontos az is, hogy a pozitív tulajdonságait felismerje valaki. Ezeket akár egyedül is át lehet gondolni, de érdemes megkérdezni a hozzánk közel álló embereket is, hogy ők mit tartanak bennük pozitívumnak. Ezeket a pozitív tulajdonságokat, akár csokorba is lehet gyűjteni és mondjuk leírni egy papírra. Ezekből pedig fény derülhet arra, hogy melyek azok a pozitív jellemzőink, amelyeket teljességgel ismerünk, és melyek azok, amelyeket esetleg csak a lelkünk mélyén érzünk, de nem merjük őket önmagunk számára sem elismerni. A pozitív látásmód terén nagyon fontos szerepe van annak, hogy a mindennapi pozitív tulajdonságainkat is felismerjük és jól kezeljük.

Az énkép valójában önbecsülésünknek és önmagunk megélésének csupán egy vetülete. Mégis, mindegyik rész hat a másikra. Az önmagunkra fordított időt és törődést pedig megéri befektetni. Az önismeret egyfajta tanulási folyamat, amelyet egyedül is végezhetünk, de ha van a közelünkben olyan ember, akiben feltétel nélkül megbízunk, mint a szüleink, akkor az önértékelésünk rajtuk keresztül is fejlődhet.

Mind az önismeret fejlődése, mind pedig az énkép fejlődése az élet mindennapi történései mellett növeli vagy csökkenti a jóllétünket és az elégedettségünket. A mindennapok során pedig arra kell törekednünk, hogy mind az énképünk, mind pedig az önbecsülésünk pozitív irányba húzzon.

A betegség, mint tanítómester – Mit üzen a testünk, amikor megálljt parancsol?

Ritkán gondolunk úgy egy betegségre, mint valamire, ami ad is, nem csak elvesz. Amikor fáj valamink, lázasak vagyunk, vagy hosszabb időre ágynak esünk, leginkább azt szeretnénk, hogy minél hamarabb vége legyen. Pedig sokszor éppen ezek a kényszerű megállások azok, amelyek új irányt mutathatnak az életünkben.

Láthatatlan határátlépések – hogyan rombolja a bizalmat a mikromegcsalás?

Elég egy ártatlannak tűnő üzenet vagy egy beszélgetés, amelyet a partner elől elrejtenek. A digitális korszak új helyzeteket teremtett a párkapcsolatokban, és ezzel együtt új fogalmak is megjelentek. Ilyen például a mikromegcsalás jelensége is, amely ugyan nem jár fizikai hűtlenséggel, mégis komoly konfliktusokhoz vezethet.

Mosolyogj többet! – A mosolygás ereje a mindennapokban

A mosoly az emberiség egyik legegyszerűbb, mégis legerősebb kommunikációs eszköze. Nem kerül semmibe, mégis értéket ad annak, aki kapja, és annak is, aki adja.

Testsúly és ismerkedés – számít-e a mérleg mutatója?

Az ismerkedés világában sokan úgy érzik, hogy a testsúlyuk meghatározza az esélyeiket. A közösségi média, a reklámok és a különböző szépségideálok azt sugallhatják, hogy csak bizonyos testalkattal lehetünk vonzóak. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. Bár a külső megjelenés valóban szerepet játszik az első benyomás kialakulásában, hosszú távon számos más tényező fontosabbá válik egy kapcsolat kialakulásában.

Szokások, amelyek jelezhetik, ha valaki stresszfüggő

A stresszt általában negatív jelenségként tartjuk számon, amely kimeríti a szervezetet, rontja a koncentrációt és hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezethet. Mégis léteznek olyan emberek, akik szinte folyamatosan keresik a feszültséget, a sürgető helyzeteket és a kihívásokat. Őket gyakran „stresszfüggőnek” nevezik.