Menü

Figyelemzavaros hiperaktivitás gyermekkorban (ADHD)

A figyelemzavaros hiperaktivitás gyermekek milliót érinti a világon, de felnőttkorban is előfordulhat, folytatódhat. Az ADHD része a figyelem fenntartásának zavara, a túlzott aktivitás és az impulzív viselkedés.

A gyermekkori ADHD-ban jellemző az önértékelési zavar, a családi kapcsolatok problémái és rossz iskolai teljesítmény. A tünetek a serdüléssel mérséklődhetnek. Bizonyos embereknél az ADHD felnőttkorban is megmarad, hasznos stratégiákkal azonban képesek "uralni a helyzetet".

Nincsen oki kezelés, de a tüneteket jól lehet befolyásolni, gyógyszeres és viselkedésterápiás úton. A korai diagnózis és megfelelő kezelés jelentősen javíthatja a betegség kimenetelét.

ADHD-tünetek

Egyes esetekben már akár 2-3 éves korban is kialakulhat az ADHD. Lássuk, melyek a főbb tünetek és jelek!

A koncentrált figyelem zavara

Gyakori álmodozás napközben

A gyermek nem képes utasításokat végrehajtani, nem figyel.

Feladatokat, aktivitásokat nem képe rendszerezni

Feledékenység, tárgyak elvesztése

A gyermek nem fejezi be a házifeladatot, nem készül a különórára stb.

Könnyen eltéríthető, elterelhető

Gyakran babrál valamivel, fészkelődik a helyén

Nem képes egy helyben maradni, mintha állandóan mozogni szeretne

Rendkívül sokat beszél, fecseg

Félbeszakítja más játékát, beszédét

Nem képes kivárni a sorát egy közösségi helyzetben

Az ADHD fiúkon gyakoribb, náluk inkább a hiperaktivitás jellemző, lányoknál inkább a figyelmetlenség.

Normális viselkedés, vagy ADHD?

A legtöbb gyereknél előadódhat figyelmetlenség, hiperaktivitás, impulzív, heves viselkedés egyszer-kétszer. Ez iskola előtt még normális, és nem tekinthető kórósnak. Még nagyobb gyermekeknél, tinédzsereknél is előfordulhat, hogy képtelenek valamire tartósan figyelni (ha az nem köti le őket).

Ugyanez igaz a hiperaktivitásra nézve is. A kisebb gyermekek általában igencsak elevenek, szüleik hamarabb elfáradnak, mint ők maguk... Egyes gyerekek az átlagosnál is jobban tudnak pörögni. Addig nem szabad valakit ADHD-snak minősíteni, amíg csak egyszerűen különbözik testvéreitől és barátaitól.

Előfordulhat, hogy a gyermeknek csak iskolai problémái vannak, és otthon és a baráti körében minden rendben. Ilyenkor valami más probléma áll a háttérben, nem az ADHD. (Ugyanez fordítva is igaz lehet: csak otthoni gondok, és jó iskolai teljesítmény).

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Ha a szülő meggyőződött arról, hogy gyermeke ADHD-s lehet, érdemes felkeresni a gyermek-háziorvost. Lehet hogy ő továbbküldi, de először belgyógyászati vizsgálatot kell végezni, hogy nincsen-e esetleg valamilyen belszervi betegség a háttérben.

Ha a gyermeket már kezelik az ADHD kapcsán, akkor rendszeres kontrollokra kell járni, amíg a tünetek jelentősen nem javulnak. Ezt követően már csak 3-4 havonta, ha az állapot stabil marad. Az orvost értesíteni kell, ha a szülő mellékhatást észlel, pl. étvágyvesztés, alvászavar, irritabilitás, vagy nem kellő javulás esetén is.

Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után

Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.

A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít

A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.