Csonterősítő szuperételek
- Dátum: 2021.05.03., 23:29
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- csont, egészség, hal, kalcium, szervezet, táplálkozás, tejtermék, vitamin, zöldség
A csontok folyamatosan megújuló szövetek, ám 30 év felett hanyatlásnak indulnak, fokozatosan csökken a tömegük. Jó hír ugyanakkor, hogy ez a természetes folyamat megfelelő táplálkozással jelentősen lassítható. Ehhez annyit kell tennünk, hogy étrendünket csonterősítő „szuperételekkel” egészítjük ki.
Melyek a legfontosabb csonterősítő ételek?
Tej: Legfontosabb kalciumforrásunk a tej, ráadásul nagy mennyiségben tartalmaz D-vitamint csontjaink szempontjából legjobb a fölözött változata. A felnőttek kalcium szükséglete napi 1000 mg, ami nagyjából három pohár tejnek felel meg, míg a kiemelt életszakaszokban – serdülőkor, terhesség, menopauza – napi 1200-1500 mg kalcium bevitel szükséges. Egy pohár zsírszegény tejben 127 ng/nl D-vitamin és 290 mg kalcium található. Amennyiben magában nem szeretjük bátran fogyaszthatjuk gyümölcsökkel turmixolva, míg laktózérzékenység esetén igyunk szójatejet.

Halak: A kalcium D-vitamin hiányában nem képes megfelelően beépülni a csontszövetbe ezért ajánlott a halak felvétele étrendünkbe. Az egyik legjobb D-vitamin-forrás a lazac 100 gramm ugyanis a napi D-vitamin szükséglet 90 százalékát fedezi, ezen kívül gazdag proteinekben és Omega-3 zsírsavban. Választhatjuk a tonhalat is, ebből azonban legalább dupla mennyiséget fogyasszunk.
Joghurtok és sajtok: Igazi „szuperétel” a joghurt, hiszen egyaránt gazdag kalciumban és D-vitaminban. Egy bögrényi joghurt majdnem annyi kalciumot tartalmaz mint a tej, 250 gramm a szükséges napi kalcium bevitel 40 százalékát kiváltja. Jóízű és könnyen variálható, ugyanakkor jobban tesszük, ha a zsírszegény változatot vásároljuk. Bár a sajtok többsége nem bővelkedik D-vitaminban kalcium szükségletünk 30 százalékát 40 gramm elfogyasztásával biztosítani lehet.
Zöld levelű zöldségek: A zöldségek és saláták nyersen vagy akár párolva kiváló magnézium, kalcium- és K-vitamin-források. K-vitamint nagyobb mennyiségben főként a zöld levelű zöldségekből, többek között a spenótból, káposztából, mángoldból és sóskából nyerhetünk. Egy csészényi zöld levelű párolt zöldség a napi K-vitamin bevitel felét, míg egy kisebb adag spenót vagy káposzta a 25 százalékát fedezi.

Magvak: Hozzájárul a csontok egészségéhez a magnézium, amelyet legkönnyebben a dió, a hüvelyesek, a gabonafélék, a zöld levelű zöldségek, napraforgómag, a szezámmag, a mandula és a tökmag fogyasztásával vihetünk be szervezetünkbe.
Dió: A dió linoleic savban – Omega-3 zsírsav – gazdag csonthéjas gyümölcs, amely segít a csonttörések megelőzésében és hozzájárul a folyamatos és szabályos csontképződéshez. Mivel a dió nagyon sok zsírt és kalóriát tartalmaz, legfeljebb napi 40 grammot együnk meg belőle.
Bab: Mivel fontos magnézium- és kalciumforrás a fehér- vagy feketebabból ajánlott heti néhány bögrényit elfogyasztása!
Tofu: Bár nem tejtermék a tofu mégis rengeteg kalciumot és különböző proteineket tartalmaz. Egy csészényi tofuval 861 mg kalciumot vihetünk be szervezetünkbe.

A kalcium, valamint a D-vitamin és a K-vitamin fontos szerepet játszanak csontjaink egészségének megőrzésében. A kalcium táplálja a csontok és a fogak szerkezetét, míg a D-vitamin segíti a beépülését szabályozza a szervezet kalcium és foszfor anyagcseréjét. Ne feledkezzünk meg a K-vitaminról sem, hiszen nélküle a bevitt kalcium az érfalakon lerakódva meszesedést, majd szűkületet okozna. A csontszövet állománya egészen harminc éves korunkig gyarapodik, ezt követően azonban a csontbontási folyamatok kerülnek túlsúlyba, ezért a csont tömege csökkenni kezd. Ez természetes folyamat, kóros állapotról akkor beszélhetünk, ha a csontvesztés meghaladja az évi öt százalékot. Amikor a csont építéséért felelős és a csontlebontást végző sejtek egyensúlya megbomlik, kialakulhat a csontritkulás. Nőknél a változókorban és az ezt követő 5-6 évben, férfiaknál 65-70 éves korban gyorsul fel a csontvesztés.
Ennek elkerülésére, vagy legalábbis a folyamat lassítására számos megoldás létezik. Mindközül a legegyszerűbb és legtermészetesebb a csonterősítő „szuperételek” bevitelének növelésével étkezési szokásaink megváltoztatása.
Szerző: Udvari Fanni
A D-vitamin túladagolása
A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.
Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea
A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.
A mangostán különleges gyümölcs
A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.
Az ellentmondások királya: a durián
Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.
Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla
A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.