Csonterősítő szuperételek
- Dátum: 2021.05.03., 23:29
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- csont, egészség, hal, kalcium, szervezet, táplálkozás, tejtermék, vitamin, zöldség
A csontok folyamatosan megújuló szövetek, ám 30 év felett hanyatlásnak indulnak, fokozatosan csökken a tömegük. Jó hír ugyanakkor, hogy ez a természetes folyamat megfelelő táplálkozással jelentősen lassítható. Ehhez annyit kell tennünk, hogy étrendünket csonterősítő „szuperételekkel” egészítjük ki.
Melyek a legfontosabb csonterősítő ételek?
Tej: Legfontosabb kalciumforrásunk a tej, ráadásul nagy mennyiségben tartalmaz D-vitamint csontjaink szempontjából legjobb a fölözött változata. A felnőttek kalcium szükséglete napi 1000 mg, ami nagyjából három pohár tejnek felel meg, míg a kiemelt életszakaszokban – serdülőkor, terhesség, menopauza – napi 1200-1500 mg kalcium bevitel szükséges. Egy pohár zsírszegény tejben 127 ng/nl D-vitamin és 290 mg kalcium található. Amennyiben magában nem szeretjük bátran fogyaszthatjuk gyümölcsökkel turmixolva, míg laktózérzékenység esetén igyunk szójatejet.
Halak: A kalcium D-vitamin hiányában nem képes megfelelően beépülni a csontszövetbe ezért ajánlott a halak felvétele étrendünkbe. Az egyik legjobb D-vitamin-forrás a lazac 100 gramm ugyanis a napi D-vitamin szükséglet 90 százalékát fedezi, ezen kívül gazdag proteinekben és Omega-3 zsírsavban. Választhatjuk a tonhalat is, ebből azonban legalább dupla mennyiséget fogyasszunk.
Joghurtok és sajtok: Igazi „szuperétel” a joghurt, hiszen egyaránt gazdag kalciumban és D-vitaminban. Egy bögrényi joghurt majdnem annyi kalciumot tartalmaz mint a tej, 250 gramm a szükséges napi kalcium bevitel 40 százalékát kiváltja. Jóízű és könnyen variálható, ugyanakkor jobban tesszük, ha a zsírszegény változatot vásároljuk. Bár a sajtok többsége nem bővelkedik D-vitaminban kalcium szükségletünk 30 százalékát 40 gramm elfogyasztásával biztosítani lehet.
Zöld levelű zöldségek: A zöldségek és saláták nyersen vagy akár párolva kiváló magnézium, kalcium- és K-vitamin-források. K-vitamint nagyobb mennyiségben főként a zöld levelű zöldségekből, többek között a spenótból, káposztából, mángoldból és sóskából nyerhetünk. Egy csészényi zöld levelű párolt zöldség a napi K-vitamin bevitel felét, míg egy kisebb adag spenót vagy káposzta a 25 százalékát fedezi.
Magvak: Hozzájárul a csontok egészségéhez a magnézium, amelyet legkönnyebben a dió, a hüvelyesek, a gabonafélék, a zöld levelű zöldségek, napraforgómag, a szezámmag, a mandula és a tökmag fogyasztásával vihetünk be szervezetünkbe.
Dió: A dió linoleic savban – Omega-3 zsírsav – gazdag csonthéjas gyümölcs, amely segít a csonttörések megelőzésében és hozzájárul a folyamatos és szabályos csontképződéshez. Mivel a dió nagyon sok zsírt és kalóriát tartalmaz, legfeljebb napi 40 grammot együnk meg belőle.
Bab: Mivel fontos magnézium- és kalciumforrás a fehér- vagy feketebabból ajánlott heti néhány bögrényit elfogyasztása!
Tofu: Bár nem tejtermék a tofu mégis rengeteg kalciumot és különböző proteineket tartalmaz. Egy csészényi tofuval 861 mg kalciumot vihetünk be szervezetünkbe.
A kalcium, valamint a D-vitamin és a K-vitamin fontos szerepet játszanak csontjaink egészségének megőrzésében. A kalcium táplálja a csontok és a fogak szerkezetét, míg a D-vitamin segíti a beépülését szabályozza a szervezet kalcium és foszfor anyagcseréjét. Ne feledkezzünk meg a K-vitaminról sem, hiszen nélküle a bevitt kalcium az érfalakon lerakódva meszesedést, majd szűkületet okozna. A csontszövet állománya egészen harminc éves korunkig gyarapodik, ezt követően azonban a csontbontási folyamatok kerülnek túlsúlyba, ezért a csont tömege csökkenni kezd. Ez természetes folyamat, kóros állapotról akkor beszélhetünk, ha a csontvesztés meghaladja az évi öt százalékot. Amikor a csont építéséért felelős és a csontlebontást végző sejtek egyensúlya megbomlik, kialakulhat a csontritkulás. Nőknél a változókorban és az ezt követő 5-6 évben, férfiaknál 65-70 éves korban gyorsul fel a csontvesztés.
Ennek elkerülésére, vagy legalábbis a folyamat lassítására számos megoldás létezik. Mindközül a legegyszerűbb és legtermészetesebb a csonterősítő „szuperételek” bevitelének növelésével étkezési szokásaink megváltoztatása.
Szerző: Udvari Fanni
Prebiotikum, probiotikum, szimbiotikum
A Prebiotikum és a probiotikum között csupán egyetlen betű a különbség, de ennek ellenére merőben eltérő funkciókat töltenek be az emberi szervezetben. Nézzük melyek ezek!
Magyar méz – egészséges táplálék
A világ számos helyén foglalkoznak emberek méhészkedéssel és a boltok polcain mindenféle különböző ország mézei, vagy ahhoz hasonló termékek sorakoznak. Segítek, mit kell tudni vásárlás előtt, hogy biztosan magyar, jó minőségű mézet vegyünk.
Mire jó az articsóka?
A mediterrán konyha népszerű zöldsége, érdemes jobban megbarátkoznunk vele. Amíg meleg van, a könnyebb ételeket részesítjük előnyben, nemcsak a bikinihez formált alak megőrzése érdekében, hanem alapvetően kevésbé kívánjuk a nehéz, zsíros ételeket. Aki nem akarja terhelni emésztőrendszerét, azoknak feltárjuk a könnyed emésztés titkát, amelyet az articsóka hatóanyaga rejt.
Természetes tápanyag a gondtalan emésztésért
Az emésztőenzimek feladata, hogy a bejuttatott táplálékot feldolgozzák, alkotórészeire bontsák. Az amiláz nevű, szénhidrátbontó enzimnek köszönhetően az emésztés már a szájban elkezdődik, a hasnyálmirigy, a máj és a bélfalból elválasztódó emésztőenzim pedig a fehérjék és a zsírok bontásában segít. Ha ezekből az enzimekből nincs elég, akkor az emésztés folyamata nem megy végbe zavartalanul.
Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság
A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.