Csonterősítő szuperételek
- Dátum: 2021.05.03., 23:29
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- csont, egészség, hal, kalcium, szervezet, táplálkozás, tejtermék, vitamin, zöldség
A csontok folyamatosan megújuló szövetek, ám 30 év felett hanyatlásnak indulnak, fokozatosan csökken a tömegük. Jó hír ugyanakkor, hogy ez a természetes folyamat megfelelő táplálkozással jelentősen lassítható. Ehhez annyit kell tennünk, hogy étrendünket csonterősítő „szuperételekkel” egészítjük ki.
Melyek a legfontosabb csonterősítő ételek?
Tej: Legfontosabb kalciumforrásunk a tej, ráadásul nagy mennyiségben tartalmaz D-vitamint csontjaink szempontjából legjobb a fölözött változata. A felnőttek kalcium szükséglete napi 1000 mg, ami nagyjából három pohár tejnek felel meg, míg a kiemelt életszakaszokban – serdülőkor, terhesség, menopauza – napi 1200-1500 mg kalcium bevitel szükséges. Egy pohár zsírszegény tejben 127 ng/nl D-vitamin és 290 mg kalcium található. Amennyiben magában nem szeretjük bátran fogyaszthatjuk gyümölcsökkel turmixolva, míg laktózérzékenység esetén igyunk szójatejet.

Halak: A kalcium D-vitamin hiányában nem képes megfelelően beépülni a csontszövetbe ezért ajánlott a halak felvétele étrendünkbe. Az egyik legjobb D-vitamin-forrás a lazac 100 gramm ugyanis a napi D-vitamin szükséglet 90 százalékát fedezi, ezen kívül gazdag proteinekben és Omega-3 zsírsavban. Választhatjuk a tonhalat is, ebből azonban legalább dupla mennyiséget fogyasszunk.
Joghurtok és sajtok: Igazi „szuperétel” a joghurt, hiszen egyaránt gazdag kalciumban és D-vitaminban. Egy bögrényi joghurt majdnem annyi kalciumot tartalmaz mint a tej, 250 gramm a szükséges napi kalcium bevitel 40 százalékát kiváltja. Jóízű és könnyen variálható, ugyanakkor jobban tesszük, ha a zsírszegény változatot vásároljuk. Bár a sajtok többsége nem bővelkedik D-vitaminban kalcium szükségletünk 30 százalékát 40 gramm elfogyasztásával biztosítani lehet.
Zöld levelű zöldségek: A zöldségek és saláták nyersen vagy akár párolva kiváló magnézium, kalcium- és K-vitamin-források. K-vitamint nagyobb mennyiségben főként a zöld levelű zöldségekből, többek között a spenótból, káposztából, mángoldból és sóskából nyerhetünk. Egy csészényi zöld levelű párolt zöldség a napi K-vitamin bevitel felét, míg egy kisebb adag spenót vagy káposzta a 25 százalékát fedezi.

Magvak: Hozzájárul a csontok egészségéhez a magnézium, amelyet legkönnyebben a dió, a hüvelyesek, a gabonafélék, a zöld levelű zöldségek, napraforgómag, a szezámmag, a mandula és a tökmag fogyasztásával vihetünk be szervezetünkbe.
Dió: A dió linoleic savban – Omega-3 zsírsav – gazdag csonthéjas gyümölcs, amely segít a csonttörések megelőzésében és hozzájárul a folyamatos és szabályos csontképződéshez. Mivel a dió nagyon sok zsírt és kalóriát tartalmaz, legfeljebb napi 40 grammot együnk meg belőle.
Bab: Mivel fontos magnézium- és kalciumforrás a fehér- vagy feketebabból ajánlott heti néhány bögrényit elfogyasztása!
Tofu: Bár nem tejtermék a tofu mégis rengeteg kalciumot és különböző proteineket tartalmaz. Egy csészényi tofuval 861 mg kalciumot vihetünk be szervezetünkbe.

A kalcium, valamint a D-vitamin és a K-vitamin fontos szerepet játszanak csontjaink egészségének megőrzésében. A kalcium táplálja a csontok és a fogak szerkezetét, míg a D-vitamin segíti a beépülését szabályozza a szervezet kalcium és foszfor anyagcseréjét. Ne feledkezzünk meg a K-vitaminról sem, hiszen nélküle a bevitt kalcium az érfalakon lerakódva meszesedést, majd szűkületet okozna. A csontszövet állománya egészen harminc éves korunkig gyarapodik, ezt követően azonban a csontbontási folyamatok kerülnek túlsúlyba, ezért a csont tömege csökkenni kezd. Ez természetes folyamat, kóros állapotról akkor beszélhetünk, ha a csontvesztés meghaladja az évi öt százalékot. Amikor a csont építéséért felelős és a csontlebontást végző sejtek egyensúlya megbomlik, kialakulhat a csontritkulás. Nőknél a változókorban és az ezt követő 5-6 évben, férfiaknál 65-70 éves korban gyorsul fel a csontvesztés.
Ennek elkerülésére, vagy legalábbis a folyamat lassítására számos megoldás létezik. Mindközül a legegyszerűbb és legtermészetesebb a csonterősítő „szuperételek” bevitelének növelésével étkezési szokásaink megváltoztatása.
Szerző: Udvari Fanni
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Noni – a trópusok különleges gyümölcse
A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.