Menü

Csonterősítő szuperételek

A csontok folyamatosan megújuló szövetek, ám 30 év felett hanyatlásnak indulnak, fokozatosan csökken a tömegük. Jó hír ugyanakkor, hogy ez a természetes folyamat megfelelő táplálkozással jelentősen lassítható. Ehhez annyit kell tennünk, hogy étrendünket csonterősítő „szuperételekkel” egészítjük ki.

Melyek a legfontosabb csonterősítő ételek?

Tej: Legfontosabb kalciumforrásunk a tej, ráadásul nagy mennyiségben tartalmaz D-vitamint csontjaink szempontjából legjobb a fölözött változata. A felnőttek kalcium szükséglete napi 1000 mg, ami nagyjából három pohár tejnek felel meg, míg a kiemelt életszakaszokban – serdülőkor, terhesség, menopauza – napi 1200-1500 mg kalcium bevitel szükséges. Egy pohár zsírszegény tejben 127 ng/nl D-vitamin és 290 mg kalcium található. Amennyiben magában nem szeretjük bátran fogyaszthatjuk gyümölcsökkel turmixolva, míg laktózérzékenység esetén igyunk szójatejet.

Halak: A kalcium D-vitamin hiányában nem képes megfelelően beépülni a csontszövetbe ezért ajánlott a halak felvétele étrendünkbe. Az egyik legjobb D-vitamin-forrás a lazac 100 gramm ugyanis a napi D-vitamin szükséglet 90 százalékát fedezi, ezen kívül gazdag proteinekben és Omega-3 zsírsavban. Választhatjuk a tonhalat is, ebből azonban legalább dupla mennyiséget fogyasszunk.

Joghurtok és sajtok: Igazi „szuperétel” a joghurt, hiszen egyaránt gazdag kalciumban és D-vitaminban. Egy bögrényi joghurt majdnem annyi kalciumot tartalmaz mint a tej, 250 gramm a szükséges napi kalcium bevitel 40 százalékát kiváltja. Jóízű és könnyen variálható, ugyanakkor jobban tesszük, ha a zsírszegény változatot vásároljuk. Bár a sajtok többsége nem bővelkedik D-vitaminban kalcium szükségletünk 30 százalékát 40 gramm elfogyasztásával biztosítani lehet.

Zöld levelű zöldségek: A zöldségek és saláták nyersen vagy akár párolva kiváló magnézium, kalcium- és K-vitamin-források. K-vitamint nagyobb mennyiségben főként a zöld levelű zöldségekből, többek között a spenótból, káposztából, mángoldból és sóskából nyerhetünk. Egy csészényi zöld levelű párolt zöldség a napi K-vitamin bevitel felét, míg egy kisebb adag spenót vagy káposzta a 25 százalékát fedezi.

Magvak: Hozzájárul a csontok egészségéhez a magnézium, amelyet legkönnyebben a dió, a hüvelyesek, a gabonafélék, a zöld levelű zöldségek, napraforgómag, a szezámmag, a mandula és a tökmag fogyasztásával vihetünk be szervezetünkbe.

Dió: A dió linoleic savban – Omega-3 zsírsav – gazdag csonthéjas gyümölcs, amely segít a csonttörések megelőzésében és hozzájárul a folyamatos és szabályos csontképződéshez. Mivel a dió nagyon sok zsírt és kalóriát tartalmaz, legfeljebb napi 40 grammot együnk meg belőle.

Bab: Mivel fontos magnézium- és kalciumforrás a fehér- vagy feketebabból ajánlott heti néhány bögrényit elfogyasztása!

Tofu: Bár nem tejtermék a tofu mégis rengeteg kalciumot és különböző proteineket tartalmaz. Egy csészényi tofuval 861 mg kalciumot vihetünk be szervezetünkbe.

A kalcium, valamint a D-vitamin és a K-vitamin fontos szerepet játszanak csontjaink egészségének megőrzésében. A kalcium táplálja a csontok és a fogak szerkezetét, míg a D-vitamin segíti a beépülését szabályozza a szervezet kalcium és foszfor anyagcseréjét. Ne feledkezzünk meg a K-vitaminról sem, hiszen nélküle a bevitt kalcium az érfalakon lerakódva meszesedést, majd szűkületet okozna. A csontszövet állománya egészen harminc éves korunkig gyarapodik, ezt követően azonban a csontbontási folyamatok kerülnek túlsúlyba, ezért a csont tömege csökkenni kezd. Ez természetes folyamat, kóros állapotról akkor beszélhetünk, ha a csontvesztés meghaladja az évi öt százalékot. Amikor a csont építéséért felelős és a csontlebontást végző sejtek egyensúlya megbomlik, kialakulhat a csontritkulás. Nőknél a változókorban és az ezt követő 5-6 évben, férfiaknál 65-70 éves korban gyorsul fel a csontvesztés.

Ennek elkerülésére, vagy legalábbis a folyamat lassítására számos megoldás létezik. Mindközül a legegyszerűbb és legtermészetesebb a csonterősítő „szuperételek” bevitelének növelésével étkezési szokásaink megváltoztatása.

Szerző: Udvari Fanni

Húsvét gyomorrontás nélkül

Ünnepek, alkalmak, családi evészete előtt érdemes végig gondolni, hogy mit tegyünk azért, hogy emésztési panaszok nélkül élvezhessük a finomságokat. Húsvét emésztési panaszok nélkül!

Túlevés elleni trükkök

Gátolja a túlevést minden olyan módszer, ami serkenti a dopamin termelődését. Mi a dopamin? A dopamin az agyi ideghálózatban és a mellékvesékben termelődik. Amikor nagy mennyiségben szabadul fel, akkor örömöt, elégedettség- és jutalomérzetet generál. Se a túl magas, se a túl alacsony dopaminszint nem tesz jót, előbbi ingerlékenységet, hiperaktivitást okozhat, utóbbi alacsony libidót, alvászavart, állandó fáradtságot.

Hallottál már a bentonitról?

Furcsán hangzik, ha azt mondom, hogy együnk agyagot különböző problémáinkra, pedig megoldást jelenthet sok esetben. Lássuk, mire is jó a bentonit.

Az antioxidánsok hatása a szervezetre

Az antioxidánsok széleskörű hatásait mind a mai napig kutatják, igen érdekes és izgalmas eredményekkel. Egyre több cikkben és reklámban említik őket, felhívva a figyelmet az antioxidáns anyagokat tartalmazó étrend-kiegészítőkre, élelmiszerekre és kozmetikumokra. Számos előnyük között általában a már többszörösen igazolt öregedésgátló és gyulladáscsökkentő hatásukat szokták megemlíteni, de segíthetnek bizonyos betegségek megelőzésében is kezelésében is.

Bizonyított tény, hogy a whiskey kis mértékben nem káros?

Ez az alkoholos ital csökkenti a koleszterint és kimossa az artériákból a koleszterint is, amely elzárhatja az ereket. Mivel ellazítja az artériák falát, ezáltal biztosítja a vér szabad folyását. A mértékkel fogyasztott whisky egyik legjobb hatása tehát az, hogy megakadályozza az agyvérzés kialakulását.