A D-vitamin túladagolás veszélyei
- Dátum: 2021.04.06., 15:37
- Udvari Fanni
- képek:pixabay.com
- D- vitamin, egészség, háziorvos, hormon, napfény, túladagolás, vitamin
Abban az esetben beszélünk D-vitamin túladagolásról, ha táplálék kiegészítők formájában magas dózisban és hosszú távon fogyasztjuk ezt a zsírban oldódó vitamint. Lássuk, hogy milyen okai, tünetei és veszélyei lehetnek a D-vitamin túladagolásának.
Mi is az a D-vitamin?
A D-vitamin tulajdonképpen nem is vitamin, hanem hormon, bizonyos feltételek esetén szervezetünk is képes előállítására, és elengedhetetlenül szükséges élettani folyamataink normális működéséhez. Hatása szerteágazó, nemcsak egyetlen területre korlátozódik. Tény azonban, hogy túlzott mértékű bevitele káros is lehet.

Vitaminnak azokat az élettanilag fontos szerves vegyületeket nevezzük, amelyekre szüksége van szervezetünknek, de nem vagyunk képesek elégséges mértékben előállítani. A D-vitaminokat, például a létfontosságú kolekalciferolt (D3) és az ergokalciferolt (D2), elő tudja állítani a bőrünk a napsugárzás segítségével. Ezért a D-vitaminok valójában inkább hormonok. A szervezetben előállított kolekalciferol és a gyógyszeresen szedett D3-vitamin a májban kalcidiollá, majd a vesében kalcitriollá alakul át, ez utóbbi a D3-vitamin biológiailag aktív formája.
Természetes úton nem tudjuk túladagolni a D-vitamint, még akkor sem, ha extrém napsugárzás ér minket, vagy rengeteg D-vitaminban gazdag élelmiszert fogyasztunk. A különféle étrend-kiegészítők és gyógyszerek szedése kapcsán előfordulhat túladagolás, bár ehhez igen nagy dózisú D-vitamin szükséges. Felnőtteknél még egyszeri 50.000 IE D-vitamin sem okoz tüneteket, sőt vannak olyan készítmények, melyek tartalmazzák az 1 hónap alatt javasolt D-vitamin egységet.
Ennek oka, hogy a szervezetünk nem képes csak úgy megszabadulni a felesleges D-vitamintól, hanem elraktározza azt a zsír- és izomszövetekben. Ennek következtében a túlzott D-vitamin bevitel akut vagy krónikus túladagoláshoz is vezethet. Akkor beszélünk akut mérgezésről, ha egy csapásra szedünk be túl sokat ebből a zsírban oldódó vitaminból, míg krónikus esetén hosszabb távon történik a túladagolás.

A D-vitamin túladagolás tünetei és veszélyei
Túladagolás esetén különböző egészségügyi panaszok jelentkezhetnek, melyek közül a legtöbb a vér megemelkedett kalciumszintjére vezethetők vissza. Ennek magyarázata, hogy D-vitamintöbblet hatására szervezetünk több kalciumot képes felvenni az élelmiszerekből, továbbá több kalciumot old ki a csontokból.
émelygés és hányás
étvágytalanság
túlzott szomjúságérzés (polidipszia)
nagy mennyiségű vizelet gyakori ürítése (poliúria)
gyengeség
fejfájás
idegesség
vesekő és vesekárosodás, de akár veseelégtelenség
Mi történik ha véletlenül több D-vitamint vettünk be?

Ha a bevett mennyiség nem haladja meg az 50.000 egységet, akkor mindössze annyi a “teendő, hogy egy ideig ne vegyünk be többet ebből a vitaminból.
Napi szükséges mennyiség
Gyermekkorban 400-1000 IE/nap, felnőttkorban megelőzésre 1500-2000 IE/nap D-vitamin szedése javasolt.
A magyarok nagy százaléka D-vitamin hiányos, így az őszi, téli időszakban mindenkinek javasolt a vitamin szedése. Vesekő vagy arra való hajlam esetén azonban javasolt konzultálni erről a háziorvosunkkal.
Szerző: Udvari Fanni
Természetes gyógymódok elfertőződött sebre
Amikor egy seb elfertőződik, a szervezetben azonnal megindul a védekezés: a terület bepirosodik, meleg lesz, megduzzad, esetleg sárgás vagy zöldes váladék jelenik meg. Ilyenkor a test jelzi, hogy segítségre van szüksége. A természetes gyógymódoknak ilyenkor nem az a feladatuk, hogy kiváltsák a steril tisztítást vagy az orvosi ellátást, hanem hogy támogassák a bőr regenerációját, csökkentsék a gyulladást, és elősegítsék a tisztulást.
Fájnak a vállaid? – ezt üzeni a lelked!
A vállaink fájdalma gyakori panasz, sokszor csak egy rossz tartás okozhatja, de mi van akkor, ha más áll a háttérben? A lelki gondok sok esetben a vállainkon landolnak.
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.