Menü

Óvatosan a gyümölcsökkel!

Sokszor halljuk, hogy együnk minél több zöldséget és gyümölcsöt, ami megszívlelendő tanács is, azonban nem árt tisztában lenni azzal, melyik gyümölcs mennyi cukrot tartalmaz.

A gyümölcscukor vagy fruktóz a természetben előforduló vegyület, mely megtalálható a gyümölcsök és zöldségek levében, valamint a mézben is. Az elmúlt években a gyümölcscukrot kristályos formában is el kezdték árulni és használni.

A gyümölcscukor a szőlőben nyilván jobb, mint a finomított bolti kristálycukorral készült süteményben otthon, azonban a szervezet inzulinszintjét a gyümölcsökben lévő cukor is jelentősen befolyásolja, mértéktelen fogyasztásuk hízáshoz vezethet, de még cukorbetegséghez is, cukorbetegek számára éppen ezért napi 30 g-nál több nem ajánlott.

A folytatásban összegyűjtöttem néhány igen magas és néhány alacsony cukortartalmú gyümölcsfajtát, hogy lássuk a különbségeket.

Amiben jelentős mennyiségű a cukortartalom, abból keveset együnk, ilyen például a cseresznye, a mangó, a szőlő, a füge.

A gyümölcsök közül a legnagyobb mennyiségben a szárított fügében találunk fruktózt, de jelentős a mennyisége a szőlőben, a körtében, az almában és a banánban is.

Egy csészényi kockára vágott mangóban 23 gramm cukor van, egy csészényi magozott cseresznye cukortartalma 19 gramm. A szőlőnek nagyon magas a cukortartalma, egy csészényi 15 grammot tartalmaz, egy nagy füge esetében 10 gramm cukrot fogyasztanánk el.

Az aszalt gyümölcsök a legcukrosabb gyümölcseink, pláne, amelyikhez hozzáadott cukorral is számolni kell.

Alacsony cukortartalmú alternatíva az avokádó, mely 1 gramm cukrot tartalmaz, a bogyós gyümölcsök, mint például az áfonya, amely mindössze 4 grammot. Egy csészényi málnában nem több, mint 5 gramm a cukortartalom.

A szeder és a szamóca 7 gramm cukortartalommal bír.

A gyümölcsök gazdag tápanyagtartalmát tekintve a világért sem beszélnék le senki a fogyasztásukról, nagyon finomak, egészségesek, édesek, vagy épp fanyarságuk miatt kedveltek, azonban a bennük lévő cukrok figyelembevételével, mértékkel fogyasszuk őket.

Martinka Dia

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

A citrom szerepe a modern súlykontrollban

A táplálkozástudomány fejlődésével a „superfood” kifejezés új értelmet nyert: már nem csodaszereket keresünk, hanem olyan természetes összetevőket, amelyek szinergiában működnek a szervezet alapvető folyamataival. A citrom (Citrus limon) az egyik leggyakrabban emlegetett kiegészítő a fogyókúrák kapcsán. Bár a populáris média gyakran „zsírégetőként” állítja be, a valóság ennél összetettebb, mégis rendkívül értékes a testsúlycsökkentés szempontjából.

Karácsonyi vendégváró falatkák, amiket a rokonok is imádnak

A karácsonyi ünnepek egyik legszebb része, amikor a család és a rokonok végre együtt lehetnek. A beszélgetések, nevetések és közös emlékek mellé szinte elengedhetetlenek az ízletes vendégváró falatkák, amelyek folyamatosan az asztalon lehetnek.

A méz jótékony hatásai – Természetes arany a mindennapokra

A méz az egyik legrégebbi és legsokoldalúbb természetes csodaszerünk, amit már az ókorban is nagy becsben tartottak. Nemcsak az ételek ízesítésére alkalmas, hanem a test és a lélek támogatására is.

Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit

A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.