Menü

Óvatosan a gyümölcsökkel!

Sokszor halljuk, hogy együnk minél több zöldséget és gyümölcsöt, ami megszívlelendő tanács is, azonban nem árt tisztában lenni azzal, melyik gyümölcs mennyi cukrot tartalmaz.

A gyümölcscukor vagy fruktóz a természetben előforduló vegyület, mely megtalálható a gyümölcsök és zöldségek levében, valamint a mézben is. Az elmúlt években a gyümölcscukrot kristályos formában is el kezdték árulni és használni.

A gyümölcscukor a szőlőben nyilván jobb, mint a finomított bolti kristálycukorral készült süteményben otthon, azonban a szervezet inzulinszintjét a gyümölcsökben lévő cukor is jelentősen befolyásolja, mértéktelen fogyasztásuk hízáshoz vezethet, de még cukorbetegséghez is, cukorbetegek számára éppen ezért napi 30 g-nál több nem ajánlott.

A folytatásban összegyűjtöttem néhány igen magas és néhány alacsony cukortartalmú gyümölcsfajtát, hogy lássuk a különbségeket.

Amiben jelentős mennyiségű a cukortartalom, abból keveset együnk, ilyen például a cseresznye, a mangó, a szőlő, a füge.

A gyümölcsök közül a legnagyobb mennyiségben a szárított fügében találunk fruktózt, de jelentős a mennyisége a szőlőben, a körtében, az almában és a banánban is.

Egy csészényi kockára vágott mangóban 23 gramm cukor van, egy csészényi magozott cseresznye cukortartalma 19 gramm. A szőlőnek nagyon magas a cukortartalma, egy csészényi 15 grammot tartalmaz, egy nagy füge esetében 10 gramm cukrot fogyasztanánk el.

Az aszalt gyümölcsök a legcukrosabb gyümölcseink, pláne, amelyikhez hozzáadott cukorral is számolni kell.

Alacsony cukortartalmú alternatíva az avokádó, mely 1 gramm cukrot tartalmaz, a bogyós gyümölcsök, mint például az áfonya, amely mindössze 4 grammot. Egy csészényi málnában nem több, mint 5 gramm a cukortartalom.

A szeder és a szamóca 7 gramm cukortartalommal bír.

A gyümölcsök gazdag tápanyagtartalmát tekintve a világért sem beszélnék le senki a fogyasztásukról, nagyon finomak, egészségesek, édesek, vagy épp fanyarságuk miatt kedveltek, azonban a bennük lévő cukrok figyelembevételével, mértékkel fogyasszuk őket.

Martinka Dia

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.