Egy tál dahl
- Dátum: 2021.03.28., 05:51
- Sipos Zsófia
- képek:pexels.com
- curry, dahl, fűszerek, gasztronómia, indiai konyha, vöröslencse
Az elmúlt években egyre népszerűbbek a keleti konyhák, ami alól az indiai ételek sem kivételek. A gazdagon fűszerezett ételek pedig nem is állnak távol a magyar gasztronómiától.
Ízvilágban azért van különbség a két kultúra között, bár a paprikát mint fűszert itthon és Indiában is előszeretettel használják. Az indiai konyha alapján rengeteg húsmentes ételt el lehet készíteni, így a vegetariánusok számára is izgalmas választás lehet.

Talán senkinek sem kell bemutatni a curry fűszerkeveréket, ami mára a magyar háztartásokban is alapfűszernek tekinthető. A fűszerkeverék többek között római köményt, chili paprikát és kurkumát is tartalmaz, amelyektől valóban izgalmas ízvilágot teremt. A curry mellett az indiai konyha még 25 féle fűszert (és fűszerkeveréket) használ a főzéshez, amivel rendkívül izgalmas ételeket készítenek el.
Az egyik ilyen recept a vöröslencsés dahl, amit otthon is egyszerűen el lehet készíteni, akár teljesen glutén-, laktóz-, tej- és tojásmentesen. Most az alapja vöröslencse lesz, de más hüvelyesekkel is elkészíthető, lehet bátran is kísérletezni.
A vöröslencse egészséges, fehérjében gazdag alapanyagnak számít, bár nem túl népszerű. A Közel-Keletről származó hüvelyes nagyon tápláló, gyorsan elkészíthető és könnyen emészthető étel. Többek között magnéziumban, kalciumban és vasban is gazdag.
Amire szükség lesz:
1 fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1 evőkanál olívaolaj
1 teáskanál só
fél csipet fekete bors
2 teáskanál currypor
2 kávéskanál kurkuma
1 teáskanál gyömbérpor
2 darab babérlevél
250 g vöröslencse
A hagymákat felaprítjuk és hevített olívaolajon pirítani kezdjük. Amikor már üvegesre pároltuk, hozzáadjuk a fűszereket (kivéve a babérlevelet). Alaposan elkeverjük, de vigyázunk, hogy közben ne égjen oda.

A következő lépésként átmossuk a vöröslencsét, majd a babérlevéllel együtt hozzáadjuk és felöntjük vízzel és puhára főzzük.
Mielőtt tálalnánk kivesszük a két babérlevelet és ízlés szerint kókuszkrémmel vagy tejföllel tálaljuk.
Akár egytál ételként, de más főfogás mellé köretként is fogyasztható.
A több hónapos bezártság után hamar belefásulhatunk a szürke hétköznapokba. A főzés és az új ételek felfedezése segíthet kicsit kilépni a gasztronómiai komfortzónánkból. Próbálkozzunk és kísérletezzünk bátran!
Jó étvágyat!
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.