Menü

A véradás fontossága

A vér nélkülözhetetlen a kórházak működéséhez. Bár a technológia és a tudomány ma már hihetetlen dolgokra képes, mégis a jelenlegi állás szerint a vér semmi mással nem pótolható, nem állítható elő mesterségesen. Ezt nehezíti, hogy bizonyos készítmények, amit a véradás során levett vérből állítanak elő, mindössze pár napig tarthatók el. Ilyen például a trombocita készítmény, ami csupán 5 napig használható fel.

Egy átlagos embernek összesen 5 liter vér kering az érrendszerében, amiből fél liter úgynevezett tartalék, vagyis szükség esetén mozgósítható, nem okoz gondot a hiánya. Tulajdonképp a vér az egyik legfontosabb alkotóeleme szervezetünknek, hiszen hiába a tüdőn keresztül jutunk oxigénhez, a vér szállítja el azt a sejtekhez, ezzel tartva működésben az azokban zajló folyamatokat.

A vér legismertebb csoportosítása az AB0 vércsoportrendszer, illetve az RhD. Ezeken kívül még több más csoportra is osztható, de ez a kettő az, ami az esetek többségében befolyásolja, hogy milyen vért kaphat az illető. Speciális esetekben ennél részletesebb egyezés szükséges.

A levett vérből három féle készítményt állítanak elő. Az egyik a már említett trombocita-koncentrátum, a másik a vörösvérsejt-koncentrátum, a harmadik pedig a friss fagyasztott plazma. Innen ered a véradás egyik ismert szlogenje: adj vért és ments meg három életet! Mivel egyetlen véradásból háromféle készítmény is nyerhető, ezt 3 különböző ember is megkaphatja.

Bár a hangsúly mindig azon van, hogy a véradás életet menthet, nem árt megemlíteni, hogy a véradónak is pozitív hatással jár, ha rendszeresen ad vért. Egyrészt egyfajta „vérfrissítés” történik ilyenkor, hiszen szervezetünk pótolni fogja a levett vérmennyiséget, és bizony a vérünk is elhasználódik. Természetes folyamat a vérsejtek lebontása és bioszintézise, azonban olyankor sokkal kisebb mennyiségben és lassabban bontódnak le és termelődnek újra. Másrészt aki rendszeresen jár vért adni, az rendszeresen is vesz részt alapvető orvosi vizsgálatokon, hiszen kritériumai vannak a véradásnak is. Ez pedig nem hátrány, főleg olyan betegségeknél, amiknél kulcsfontosságú az idő, vagyis, hogy minél hamarabb veszik észre, annál eredményesebben lehet kezelni.

Véradó lehet minden olyan egészéges ember, aki elmúlt már 18 éves, de még nincs 65, testsúlya pedig eléri az 50 kg-ot. Nők évente maximum 4-szer, férfiak 5-ször adhatnak vért, két véradás között pedig legalább 56 napnak el kell telnie, mivel a szervezetnek átlagosan ennyi időre van szüksége ahhoz, hogy regenerálódjon és újra megtermelje a levett vér mennyiségét. Maga a véradás egy órás folyamat és kifejezetten kérik, hogy fogyasszunk bőségesen folyadékot és együnk is előtte, hiszen itt nem fontos a vércukorszint, azonban a véradást mindig megelőzi néhány alapvető vizsgálat, mint például a hemoglobin szint vizsgálata, vagy maga a vércsoport meghatározás.

Balogh Emese

A fagyöngy – karácsonyi jelkép és gyógyító növény

Mindenki ismeri a fagyöngyöt, amit nem csak a fákon látunk csomókban, hanem leszedve a karácsony egyik jelképe, de ez a növény egy dísznél sokkal több.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.