Menü

A véradás fontossága

A vér nélkülözhetetlen a kórházak működéséhez. Bár a technológia és a tudomány ma már hihetetlen dolgokra képes, mégis a jelenlegi állás szerint a vér semmi mással nem pótolható, nem állítható elő mesterségesen. Ezt nehezíti, hogy bizonyos készítmények, amit a véradás során levett vérből állítanak elő, mindössze pár napig tarthatók el. Ilyen például a trombocita készítmény, ami csupán 5 napig használható fel.

Egy átlagos embernek összesen 5 liter vér kering az érrendszerében, amiből fél liter úgynevezett tartalék, vagyis szükség esetén mozgósítható, nem okoz gondot a hiánya. Tulajdonképp a vér az egyik legfontosabb alkotóeleme szervezetünknek, hiszen hiába a tüdőn keresztül jutunk oxigénhez, a vér szállítja el azt a sejtekhez, ezzel tartva működésben az azokban zajló folyamatokat.

A vér legismertebb csoportosítása az AB0 vércsoportrendszer, illetve az RhD. Ezeken kívül még több más csoportra is osztható, de ez a kettő az, ami az esetek többségében befolyásolja, hogy milyen vért kaphat az illető. Speciális esetekben ennél részletesebb egyezés szükséges.

A levett vérből három féle készítményt állítanak elő. Az egyik a már említett trombocita-koncentrátum, a másik a vörösvérsejt-koncentrátum, a harmadik pedig a friss fagyasztott plazma. Innen ered a véradás egyik ismert szlogenje: adj vért és ments meg három életet! Mivel egyetlen véradásból háromféle készítmény is nyerhető, ezt 3 különböző ember is megkaphatja.

Bár a hangsúly mindig azon van, hogy a véradás életet menthet, nem árt megemlíteni, hogy a véradónak is pozitív hatással jár, ha rendszeresen ad vért. Egyrészt egyfajta „vérfrissítés” történik ilyenkor, hiszen szervezetünk pótolni fogja a levett vérmennyiséget, és bizony a vérünk is elhasználódik. Természetes folyamat a vérsejtek lebontása és bioszintézise, azonban olyankor sokkal kisebb mennyiségben és lassabban bontódnak le és termelődnek újra. Másrészt aki rendszeresen jár vért adni, az rendszeresen is vesz részt alapvető orvosi vizsgálatokon, hiszen kritériumai vannak a véradásnak is. Ez pedig nem hátrány, főleg olyan betegségeknél, amiknél kulcsfontosságú az idő, vagyis, hogy minél hamarabb veszik észre, annál eredményesebben lehet kezelni.

Véradó lehet minden olyan egészéges ember, aki elmúlt már 18 éves, de még nincs 65, testsúlya pedig eléri az 50 kg-ot. Nők évente maximum 4-szer, férfiak 5-ször adhatnak vért, két véradás között pedig legalább 56 napnak el kell telnie, mivel a szervezetnek átlagosan ennyi időre van szüksége ahhoz, hogy regenerálódjon és újra megtermelje a levett vér mennyiségét. Maga a véradás egy órás folyamat és kifejezetten kérik, hogy fogyasszunk bőségesen folyadékot és együnk is előtte, hiszen itt nem fontos a vércukorszint, azonban a véradást mindig megelőzi néhány alapvető vizsgálat, mint például a hemoglobin szint vizsgálata, vagy maga a vércsoport meghatározás.

Balogh Emese

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Extrém hideg idején is felelősek vagyunk az állatokért

Az elmúlt években egyre gyakoribbak az extrém időjárási helyzetek, amelyek nemcsak az embereket, hanem a háziállatokat is komoly kihívás elé állítják. A tartós hideg, a fagy, a szél és a csapadék különösen veszélyes lehet a szabadban tartott kutyák számára.

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.