Menü

Nyers vitaminforrások februárban

Napjainkban megszokott, hogy szinte akár szőlőt vagy uborkát és paradicsomot is vásárolhatunk a hipermarketben télen is. Ugyanakkor mondhatni a déli gyümölcsök szezonja van még. Viszont ez igen eltér a természetes környezetünktől. Nem belegondolva a kérdésbe, hogy milyen módon termelik őket vagy éppen nem.

Na de idehaza is számos zöldség és gyümölcs is elérhető, amik nyersen fogyaszthatók. Erre pedig nagy szükségünk van ilyenkor.

Tanácsolnám, hogy a déli gyümölcsöket mellőzzük viszont úgy vélem ezeknek is megvan a helyük a téli vitamin és rostforrás biztosításában. Másrészt éghajlatunk változik. Egyre többször hallani, hogy bár a banán nem érik be, de megmarad már hazánkban is. A citrom és a narancs meg termést is hoz, ha télire bevisszük vagy van erre egy télikertünk. A kivi pedig nem is déli gyümölcs, csupán ázsiai és itthon is megterem kellő gondossággal. Ajánlom ezeket azok számára, akik szeretnek kísérletezni, akár kis túlzással meg is termelhető néhány fajta.

Aztán a bio minősítésű zöldség és gyümölcsfélék is egyre elterjedtebbek. Ebből ilyenkor, a vöröshagyma, a burgonya, valamint az alma és a sárgarépa a legelérhetőbb és árában sem annyira horror. Esetleg még ha szerencsénk van akcióban is kiváló választás. Utóbbiak pedig nyersen fogyasztásra ajánlottak.

Egyéb iránt lehet találkozni zöld hagymával és póréhagymával is a boltok polcain. Valamint fejes káposztával vagy a fodros, illetve a kel változattal. Előbbi jó és egészséges saláta alap is egyben.

Továbbá fellelhető még például naspolya, sütőtök és körte is. A gomba pedig kakukkolás a történetben, de a csiperke gomba nyersen is fogyasztható. Ez ügyben pedig a piacokon is érdemes szétnézni ilyenkor, de egyébként mindig, hiszen akár több termelő ajánlatával is találkozhatunk.

Ajánlom továbbá a magvakat, mint a diót, török mogyorót, mandulát és a földimogyorót. Ha már pedig itt tartunk az aszalványok is a nyers kategóriába tartoznak. Így ezek közül például jó választás a szilva és az alma, a mazsola, a sárgabarack, és a vörös áfonya is.

Ezek közül pedig aszalt almát otthonunkban is elkészíthetjük. Akár a fűtőtest vagy a gáztűzhely sütő terében is. Lassabb vagy gyorsabb folyamat során. Amire ügyelni kell az a hőmérséklet, mert magas hőfokon tönkre mennek a vitaminok. Szóval nem megsütni kell az alapanyagot, hanem szárítani. A vállalkozó kedvűek pedig kísérletképp kipróbálhatnak mást is. Például hagymaféléket, sütőtököt stb.

Amit még érdemes ezeken túl megemlíteni, azok a különböző magcsírák, melyek vitaminban és ásványi anyag tartalmuknál fogva, ilyenkor aranyat érnek. Az üzletekben bio formában találkozunk velük. Ugyanakkor mi is kitanulhatjuk a csírakészítés fortélyait. A végtermék pedig akár magában is fogyasztható étel mellé, vagy saláta összetevőjeként. Sőt egyes betegségekre is gyógyírt lelhetünk bennük. Részemről ismertebbek például a lucerna, póréhagyma, édeskömény, retek változatok. Viszont több gabona, zöldség és fűféle is alkalmas csírakészítésre.

Ez utóbbiak tekintetében viszont néhány ajánlásra is érdemes odafigyelni. Legyengült immunredszer esetén ne fogyasszunk nyers csírát. Boltban pedig mindig hűtött friss terméket válasszunk. Ha kellemetlen szagú, akkor ne fogyasszuk el. Ezt megelőzendő puszta kézzel ne kezeljük a magokat, csírákat. Valamint étteremben ne fogyasszunk nyers csírát. Ami az előzőek fényében teljes mértékben érthető is.

Összességében pedig elmondható, hogy ha nyitott szemmel járunk a világban és van bennünk egy kis kísérletezési szándék, számos nyers étellel találkozhatunk a tél utolsó hónapjában is, illetve néhányat magunk is előállíthatunk. A bennük rejlő vitamin és ásványi anyag forrásokra pedig nagy szükségünk van egészségünk megőrzéséhez. Ennek pedig egyik alapja az, ha mindig azokat a növényi terméseket fogyasztjuk aminek mostanában a szezonja van. Jó egészséget!

Vörös Sándor

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.