Menü

Mindent a természetes probiotikumokról

Az egészséges bélflóra kulcsfontosságú az immunrendszer hatékony működésében, így a betegségek megelőzésében és azok legyőzésében. A puffadás, a hasfájás, a székrekedés vagy a hasmenés mind-mind első szembetűnő jele annak, hogy a bélflóra károsodott, és a belek teljesítménye leromlott.

Probiotikus ételek

A probiotikus hatású készítmények hatékony segítséget nyújtanak abban, hogy a bélben található mikroorganizmusokat pótolják, a bélflórát helyreállítsák. Bár ezek tablettás vagy folyékony kiszerelésben is kaphatók, jelentős részük táplálkozás útján is bevihető a szervezetbe. Arra viszont figyelj, hogy a probiotikumok prebiotikus ételekkel együtt fogyasztva a leghatékonyabbak!

Sok jótékony baktériumtörzs a tejsavas erjedésben vesz részt, így az erjesztett ételekből érhető el. A savanyú káposztában emellett élelmi rostok, A-, K- és sok C-vitamin, magnézium, vas is található, illetve gyulladáscsökkentő és immunerősítő hatású.

Az erjesztéssel előállított élelmiszerek, így a kovászos uborka is jó forrása a probiotikumoknak. Az uborka K-vitamint és káliumot is tartalmaz, ami védi a szívet, a bolti, esetenként magas sótartalmú savanyúsággal mégis vigyázni kell magas vérnyomás esetén.

A miso fermentált szójababból, árpából vagy barna rizsből készül koji gombával. Főként az ázsiai konyhákban ismert, de egyre elérhetőbb itthon is, ami jó hír, mert szuper probiotikum, védi a csontok és az idegrendszer egészségét. A japán levesek fontos alapanyaga.

Kiegészítők: probiotikumokhoz kiegészítőkből is hozzájuthatunk, nemcsak élelmiszerekben találjuk meg őket. Noha olyan mértékben nem tartalmaznak tápanyagokat, mint egy étel, könnyű használni őket. Ha úgy érezzük, megfelel ez a módszer, konzultáljunk orvosunkkal a számunkra hasznos mennyiségről. Amennyiben betegek vagyunk vagy immunrendszer-problémáink vannak, óvatosnak kell lennünk a probiotikumokkal!

Milyen formában érdemes probiotikumot szedni?

Felmerül a kérdés, melyik módszer a hatékonyabb, ha probiotikumokat tartalmazó tejterméket, joghurtot fogyasztunk, vagy ha probiotikum tartalmú tablettát, kapszulát, esetleg oldatot szedünk. Természetesen mindkettő hatékony, egyik probiotikum nem jobb, vagy rosszabb. A különbség a baktériumok számában van. A joghurtban sok más egyéb anyag mellett, egységnyi mennyiségben, a baktériumok száma kevesebb lehet, mint az egy tablettában vagy kapszulában koncentráltan jelenlévő baktériumok száma.

Ugyancsak különbség lehet a baktérium fajtáiban. A leggyakoribb probiotikumok a laktobacilusok, ezeknek is több faja van. Ha gyorsan, hatékonyan, nagy mennyiségű probiotikumot akarunk bevinni a szervezetbe, érdemes a tablettás-kapszulás, esetleg oldatos módszert választani. Ezt természetesen tehetjük kúraszerűen, 3-6 hónapon keresztül, majd rövidebb-hosszabb szünet után újra kezdhetjük a kúrát. A probiotikumokat tartalmazó élelmiszereket is fogyaszthatjuk mindennap, és kúraszerűen is. Mivel a probiotikumok természetes társai, kísérői életünknek, így a folyamatos, mindennapos fogyasztás sem okoz semmiféle kárt a szervezetünkben.

Szervezetünket a barátságos, probiotikus baktériumok milliárdjai védik. A „modern” életstílus és a helytelen táplálkozási szokások, a konzervált élelmiszerek, a nap, mint nap szervezetünkbe kerülő gyógyszerek és kemikáliák folyamatosan ártanak hasznos baktériumainknak. A segítő baktériumok lecsökkenése a sejtes immunválasz meggyengülését és a humorális immunválasz túlzott aktivitását eredményezheti.

Fontos tehát, hogy az egészség fenntartása érdekében időről időre pótoljuk láthatatlan segítőinket.

Szerző: Udvari Fanni

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.