A depresszió, mint népbetegség az ifjúság körében
- Dátum: 2020.10.18., 18:27
- Szabó Máté
- beteg, depresszió, egészség, ifjúság, koncentráció zavar, népbetegség, orvos, serdülőkor
A depresszió mára már népbetegségnek számít. Bizonyos kimutatások szerint 2020-ban, már gyakoribb egészségügyi probléma, mint a szív és érrendszeri problémák. A mai magyar fiatalság több, mint 70% legalább egyszer átéli a depressziót fiatalkorában és több, mint felénél több hónapig is fennáll a betegség.
A 13-24 évesek körében a fejlett országokban, a lakosság több, mint 70% átéli a szorongással, depresszióval, hangulat zavarokkal járó tüneteket, legalább egyszer. De van olyan, akinél ezek a problémák hosszú évekig fennmaradnak. Ráadásul ezek a betegségek nem csak az elmét betegítik meg hanem a testet is, nem beszélve arról, hogy a kezeletlen betegségeknek súlyos szövődményei lehetnek, és az az ember nem fog tudni úgy teljesíteni az élet bármely területén, ha nem kap segítséget. Az egyik legtipikusabb példa erre a diákoknál a tanulmányi átlag romlása.
Valamint akik nem kapnak megfelelő segítséget és itt nem csak orvosi segítségre kell gondolni, hanem az adott embert körülvevő közegre azok sokszor valamilyen függőségben keresnek kiutat, amitől csak még nehezebb lesz visszautat találni. Ráadásul a társadalomra jellemző, hogy a mentális betegekkel küzdőket is stigmatizálják és megbélyegzik. Ami igazán megdöbbentő lehet, hogy a legtöbb öngyilkosságnál az illető többször is beszél arról, hogy ezt a kiutat látja csak maga előtt. Azonban a környezete nem tud rá megoldást találni a megbélyegzéstől való félelem, a betegség “összetettsége” és sokszor az miatt sem, hogy a depressziós betegek nem együttműködőek és nem akarnak szakembertől segítséget kérni.
A depresszió tipikus jelei
Ezen tünetek valamelyikét szinte minden depressziós fiatalon lehet látni
Halál állandó gondolata
Nyílt fenyegetőzés öngyilkossággal
Halállal kapcsolatos versek írása
Megjelenésben és hangulatban való változás
Kihívó viselkedés
Erőszakos viselkedés
Bűntudat
Alvási és étkezési szokásokban beállt változás
Társaság kerülése
Hogyan kezelhető a serdülőkori depresszió?
Mint minden betegségnél itt is az a legfontosabb, hogy a betegséget időben észre vegyék és a beteg megkapja a megfelelő kezelést.
Legelőször a pszichológussal való beszélgetés az, ami segíthet. Ezen belül nagyon hasznos tud lenni a kognitív viselkedésterápia, valamint különböző feladatok, amiből következtetni lehet a problémákra. Ő is abban tud segíteni, hogy az ember pozitívan lássa a világot és legyen valaki, akinek el lehet mondani a mindennapi életben bennünket érő problémákat és gondokat.
Ha súlyosabb esetről van szó akkor hangulatjavító gyógyszerekre is szükség lehet, de ekkor is a szemlélet és a gondolkodásmód megváltoztatása kell, hogy legyen a legfontosabb.
Vezethet-e a serdülőkori depresszió öngyilkossághoz?
Ha a depresszió hosszú ideig kezeletlen marad akkor a fiatalok gyakran érezhetik úgy, hogy az öngyilkosság jelenti a megoldást és a kiutat a problémákból. Sajnos hazánkban az öngyilkosságok aránya igen magas, valamint a fiatalok körében a közlekedési balesetek után ez a második legmagasabb halálozási ok. A tavalyi évben megközelítőleg 1500 ember lett öngyilkos Magyarországon ebből olyan 200-300 ember lehetett fiatal és ifjúkorú. Valamint a férfiak körében az öngyilkosság sokkal gyakoribb, mint a nők körében.
A teljes egészséget a fizikai és lelki egészség együttesen kell, hogy jelentse! Oda kell figyelnünk egymásra, szeretteinkre és magunkra is. Hiszen az időben felismert mentális problémák kezelése életeket menthet.
Szabó Máté
"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?
Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.
Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.
A lovasterápia jótékony hatásai

A lovasterápia, hippoterápia és a kapcsolódó állatsegített terápia egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, ugyanakkor hazánkban még kevéssé ismert és hozzáférhető módszer. Pedig ezek az eljárások nemcsak érzelmi és pedagógiai előnyökkel járnak, hanem mozgásterápiás hatásuk is jelentős.
Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?

Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”