Menü

A depresszió, mint népbetegség az ifjúság körében

A depresszió mára már népbetegségnek számít. Bizonyos kimutatások szerint 2020-ban, már gyakoribb egészségügyi probléma, mint a szív és érrendszeri problémák. A mai magyar fiatalság több, mint 70% legalább egyszer átéli a depressziót fiatalkorában és több, mint felénél több hónapig is fennáll a betegség.

A 13-24 évesek körében a fejlett országokban, a lakosság több, mint 70% átéli a szorongással, depresszióval, hangulat zavarokkal járó tüneteket, legalább egyszer. De van olyan, akinél ezek a problémák hosszú évekig fennmaradnak. Ráadásul ezek a betegségek nem csak az elmét betegítik meg hanem a testet is, nem beszélve arról, hogy a kezeletlen betegségeknek súlyos szövődményei lehetnek, és az az ember nem fog tudni úgy teljesíteni az élet bármely területén, ha nem kap segítséget. Az egyik legtipikusabb példa erre a diákoknál a tanulmányi átlag romlása.

Valamint akik nem kapnak megfelelő segítséget és itt nem csak orvosi segítségre kell gondolni, hanem az adott embert körülvevő közegre azok sokszor valamilyen függőségben keresnek kiutat, amitől csak még nehezebb lesz visszautat találni. Ráadásul a társadalomra jellemző, hogy a mentális betegekkel küzdőket is stigmatizálják és megbélyegzik. Ami igazán megdöbbentő lehet, hogy a legtöbb öngyilkosságnál az illető többször is beszél arról, hogy ezt a kiutat látja csak maga előtt. Azonban a környezete nem tud rá megoldást találni a megbélyegzéstől való félelem, a betegség “összetettsége” és sokszor az miatt sem, hogy a depressziós betegek nem együttműködőek és nem akarnak szakembertől segítséget kérni.

A depresszió tipikus jelei

Ezen tünetek valamelyikét szinte minden depressziós fiatalon lehet látni

Halál állandó gondolata
Nyílt fenyegetőzés öngyilkossággal
Halállal kapcsolatos versek írása
Megjelenésben és hangulatban való változás
Kihívó viselkedés
Erőszakos viselkedés
Bűntudat
Alvási és étkezési szokásokban beállt változás
Társaság kerülése

Hogyan kezelhető a serdülőkori depresszió?

Mint minden betegségnél itt is az a legfontosabb, hogy a betegséget időben észre vegyék és a beteg megkapja a megfelelő kezelést.

Legelőször a pszichológussal való beszélgetés az, ami segíthet. Ezen belül nagyon hasznos tud lenni a kognitív viselkedésterápia, valamint különböző feladatok, amiből következtetni lehet a problémákra. Ő is abban tud segíteni, hogy az ember pozitívan lássa a világot és legyen valaki, akinek el lehet mondani a mindennapi életben bennünket érő problémákat és gondokat.

Ha súlyosabb esetről van szó akkor hangulatjavító gyógyszerekre is szükség lehet, de ekkor is a szemlélet és a gondolkodásmód megváltoztatása kell, hogy legyen a legfontosabb.

Vezethet-e a serdülőkori depresszió öngyilkossághoz?

Ha a depresszió hosszú ideig kezeletlen marad akkor a fiatalok gyakran érezhetik úgy, hogy az öngyilkosság jelenti a megoldást és a kiutat a problémákból. Sajnos hazánkban az öngyilkosságok aránya igen magas, valamint a fiatalok körében a közlekedési balesetek után ez a második legmagasabb halálozási ok. A tavalyi évben megközelítőleg 1500 ember lett öngyilkos Magyarországon ebből olyan 200-300 ember lehetett fiatal és ifjúkorú. Valamint a férfiak körében az öngyilkosság sokkal gyakoribb, mint a nők körében.

A teljes egészséget a fizikai és lelki egészség együttesen kell, hogy jelentse! Oda kell figyelnünk egymásra, szeretteinkre és magunkra is. Hiszen az időben felismert mentális problémák kezelése életeket menthet.

Szabó Máté

Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot

Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.

Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról

Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.

A hipochondria lélektana

A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Mentális nagytakarítás

Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.