A depresszió, mint népbetegség az ifjúság körében
- Dátum: 2020.10.18., 18:27
- Szabó Máté
- beteg, depresszió, egészség, ifjúság, koncentráció zavar, népbetegség, orvos, serdülőkor
A depresszió mára már népbetegségnek számít. Bizonyos kimutatások szerint 2020-ban, már gyakoribb egészségügyi probléma, mint a szív és érrendszeri problémák. A mai magyar fiatalság több, mint 70% legalább egyszer átéli a depressziót fiatalkorában és több, mint felénél több hónapig is fennáll a betegség.
A 13-24 évesek körében a fejlett országokban, a lakosság több, mint 70% átéli a szorongással, depresszióval, hangulat zavarokkal járó tüneteket, legalább egyszer. De van olyan, akinél ezek a problémák hosszú évekig fennmaradnak. Ráadásul ezek a betegségek nem csak az elmét betegítik meg hanem a testet is, nem beszélve arról, hogy a kezeletlen betegségeknek súlyos szövődményei lehetnek, és az az ember nem fog tudni úgy teljesíteni az élet bármely területén, ha nem kap segítséget. Az egyik legtipikusabb példa erre a diákoknál a tanulmányi átlag romlása.
Valamint akik nem kapnak megfelelő segítséget és itt nem csak orvosi segítségre kell gondolni, hanem az adott embert körülvevő közegre azok sokszor valamilyen függőségben keresnek kiutat, amitől csak még nehezebb lesz visszautat találni. Ráadásul a társadalomra jellemző, hogy a mentális betegekkel küzdőket is stigmatizálják és megbélyegzik. Ami igazán megdöbbentő lehet, hogy a legtöbb öngyilkosságnál az illető többször is beszél arról, hogy ezt a kiutat látja csak maga előtt. Azonban a környezete nem tud rá megoldást találni a megbélyegzéstől való félelem, a betegség “összetettsége” és sokszor az miatt sem, hogy a depressziós betegek nem együttműködőek és nem akarnak szakembertől segítséget kérni.
A depresszió tipikus jelei
Ezen tünetek valamelyikét szinte minden depressziós fiatalon lehet látni
Halál állandó gondolata
Nyílt fenyegetőzés öngyilkossággal
Halállal kapcsolatos versek írása
Megjelenésben és hangulatban való változás
Kihívó viselkedés
Erőszakos viselkedés
Bűntudat
Alvási és étkezési szokásokban beállt változás
Társaság kerülése
Hogyan kezelhető a serdülőkori depresszió?
Mint minden betegségnél itt is az a legfontosabb, hogy a betegséget időben észre vegyék és a beteg megkapja a megfelelő kezelést.
Legelőször a pszichológussal való beszélgetés az, ami segíthet. Ezen belül nagyon hasznos tud lenni a kognitív viselkedésterápia, valamint különböző feladatok, amiből következtetni lehet a problémákra. Ő is abban tud segíteni, hogy az ember pozitívan lássa a világot és legyen valaki, akinek el lehet mondani a mindennapi életben bennünket érő problémákat és gondokat.
Ha súlyosabb esetről van szó akkor hangulatjavító gyógyszerekre is szükség lehet, de ekkor is a szemlélet és a gondolkodásmód megváltoztatása kell, hogy legyen a legfontosabb.
Vezethet-e a serdülőkori depresszió öngyilkossághoz?
Ha a depresszió hosszú ideig kezeletlen marad akkor a fiatalok gyakran érezhetik úgy, hogy az öngyilkosság jelenti a megoldást és a kiutat a problémákból. Sajnos hazánkban az öngyilkosságok aránya igen magas, valamint a fiatalok körében a közlekedési balesetek után ez a második legmagasabb halálozási ok. A tavalyi évben megközelítőleg 1500 ember lett öngyilkos Magyarországon ebből olyan 200-300 ember lehetett fiatal és ifjúkorú. Valamint a férfiak körében az öngyilkosság sokkal gyakoribb, mint a nők körében.
A teljes egészséget a fizikai és lelki egészség együttesen kell, hogy jelentse! Oda kell figyelnünk egymásra, szeretteinkre és magunkra is. Hiszen az időben felismert mentális problémák kezelése életeket menthet.
Szabó Máté
Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.
A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?

A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.
Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.
A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei

A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.
A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek

A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.