A súlyos depresszió Európában annyi embert érint, mint Spanyolország lakossága
- Dátum: 2020.10.10., 07:19
- hajraegeszseg.hu
- depresszió, lelki egészség, mentális betegség, napjaink, világnap, világszerte
Mindannyian éreztük már úgy, hogy lehangoltak vagyunk, rossz napunk, hetünk van, vagy reggelente nehezebben kelünk fel az ágyból, és semmi sem sikerül – sokak szerint ez már megfelel a depressziónak. Pedig a depresszió nem egyszerű szomorúság vagy rossz közérzet, hanem komoly, orvosi értelemben vett betegség, mely megfelelő kezelés hiányában az életünk minden területét negatívan érinti, és nagyon súlyos következményekkel járhat. Október 10-én tartják a Lelki Egészség Világnapját, melynek célja, hogy felhívja a napjainkban egyre többeket érintő mentális betegségekre a figyelmet, valamint segítsen eloszlatni a pszichiátriai problémákhoz kapcsolódó társadalmi előítéleteket. A világnaphoz kapcsolódóan kiemelten kell foglalkozni a súlyos depresszióval, mely a munkaképesség csökkenésének vezető oka világszerte.
A mentális betegség a modern társadalom egyik legnagyobb népegészségügyi problémája, leggyakoribb formájában, a depresszióban világszerte 300 millió ember szenved - ez az Európai Unió lakosságának kétharmada. Sajnos a betegek jelentős hányada nem is fordul orvoshoz vagy pszichológushoz panaszaival. Nem gondolja, hogy betegségről van szó, és a panaszokat egyszerűen a mindennapi élet nehézségeinek tudja be.
A társadalmi megítélés sem segíti az érintetteket, a depressziót sokan egyszerű gyengeségnek vagy jellemhibának tartják, esetleg kifáradásnak, melyen egyszerűen túl lehet lenni. A kezeletlen betegség azonban rendkívül veszélyes lehet, hiszen nem csak szenvedést okoz a betegnek és családjának, hanem az életminőséget is jelentősen rontja: sokan alkalmatlanná válnak a munkavégzésre, megnövekszik a függőségek kialakulásának esélye, illetve az öngyilkosság kockázata is.
Mi is pontosan a major depresszió?
A depresszió a hangulati élet tartós, negatív irányú megváltozásával járó betegség, melyet a pszichológiai, idegrendszeri, valamint testi tünetek sokszor teljesen eltérő, egyedi kombinációja alkot. A hangulat és érzelmi élet zavara, vagy az aktivitás csökkenése átmenetileg mindenkinél előfordulhat – az állapot akkor tekinthető kórosnak, ha két hétnél hosszabb ideig áll fenn. Az orvostudomány a depresszió több fajtáját különbözteti meg, azonban a legelterjedtebb formája a major depresszió, melyben mintegy 40 millióan szenvednek Európában. A betegség ezen típusa során a páciensek a visszatérő depressziós időszakok között hónapokig, vagy akár évekig tartó, normál hangulatú időszakot élnek át.
A major depresszió tünetei
A major depresszióban szenvedő betegek hangulata gyakran indokolatlanul rossz, elveszítik az érdeklődésüket a külvilág iránt és semmiben nem lelik örömüket. Ehhez a fáradság, gyengeség valamint a gondolkodási, koncentrálási nehézségek mellett, alvászavar, étvágytalanság vagy éppen túlevés, bűntudat, önvádlás, szorongás, szélsőséges esetben pedig akár életuntság és öngyilkossági hajlam is csatlakozhat. Ha ezek közül a tünetek közül legalább öt több, mint két hétig áll fenn, akkor major, azaz súlyos depresszióról beszélünk. Ebben az esetben egy-egy depressziós időszak átlagosan 6 hónapig tart, de ötből két eset akár 2 évnél hosszabb ideig is elhúzódhat.
Melyek lehetnek a kiváltó okok?
A major depresszió kialakulásához több tényező is hozzájárulhat, valamint fokozhatja azt. Tartós, azaz krónikus betegségben szenvedők között, illetve csökkent munkaképességgel élők esetében sokkal gyakoribb a depresszió. A családi kórtörténet is növeli a betegség kialakulásának esélyét, közvetlen családtagoknál 2-4-szer is nagyobb lehet a kockázat7. Emellett bizonyos életesemények is fokozott rizikót jelenthetnek.
Kik a veszélyeztetettek?
Felmérések szerint a felnőtt lakosság közel 15 százaléka életében legalább egyszer átesik egy major depressziós epizódon, és csak egy évet vizsgálva a népesség 6-8 százalékát érinti a mentális betegségnek ez a típusa. Mindezek alapján megállapítható, hogy major depresszió előfordulási gyakorisága hozzávetőlegesen megegyezik az ismert népbetegségekével, mint például a vérnyomásbetegség és a cukorbetegség. Az első depressziós időszakok - az ún. epizódok - 20 éves kor körül jelentkeznek, azonban a legtöbb eset a 55-74 éves korosztályban tapasztalható. Bár a nők esetében gyakoribb a major depresszió kialakulásnak kockázata - a nőknek 5,1 százaléka, míg a férfiaknak a 3,6 százaléka érintett –a férfiak körében mégis magasabb arányban vezet a betegség öngyilkossághoz: Az arány nagyon magas, hiszen a súlyos depresszióban szenvedő betegek 15-20 százaléka követ el öngyilkosságot.
Mit tehetünk a depresszió fennállása esetén?
Mint minden más betegség esetén, itt is a legfontosabb, hogy a betegséget mielőbb diagnosztizálják és a beteg időben megkapja a megfelelő kezelést. Ez jelenti az egyik legnagyobb problémát az ellátásban, mivel a depressziós betegek csupán 25 százaléka kapja meg időben a megfelelő terápiát. Ma már a pszichoterápia mellett számos gyógyszeres kezelés is áll a betegek rendelkezésére, melyek megkönnyítik a betegséggel való együttélést a hétköznapokban. A kezeletlen betegség azonban nem csak növeli a későbbi visszaesés veszélyét és súlyosságát, de olyan szövődményekkel is járhat, mint a stroke vagy a 2-es típusú diabétesz.
Az orvosi kezelés rendszerint önmagában nem elég. Családtagként a legtöbbet azzal tehetjük, ha biztosítjuk a major depresszióban szenvedők számára a szükséges támaszt és szeretetet, mely segíti őket a társadalomba történő visszatérésben.
A teljes egészséget a fizikai és lelki egészség együttesen jelenti. Figyeljünk oda magunkra és egymásra, hiszen az esetleges mentális betegségek időben történő felismerése és kezelése életeket menthet.
A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?
A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.
Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.