A súlyos depresszió Európában annyi embert érint, mint Spanyolország lakossága

Mindannyian éreztük már úgy, hogy lehangoltak vagyunk, rossz napunk, hetünk van, vagy reggelente nehezebben kelünk fel az ágyból, és semmi sem sikerül – sokak szerint ez már megfelel a depressziónak. Pedig a depresszió nem egyszerű szomorúság vagy rossz közérzet, hanem komoly, orvosi értelemben vett betegség, mely megfelelő kezelés hiányában az életünk minden területét negatívan érinti, és nagyon súlyos következményekkel járhat. Október 10-én tartják a Lelki Egészség Világnapját, melynek célja, hogy felhívja a napjainkban egyre többeket érintő mentális betegségekre a figyelmet, valamint segítsen eloszlatni a pszichiátriai problémákhoz kapcsolódó társadalmi előítéleteket. A világnaphoz kapcsolódóan kiemelten kell foglalkozni a súlyos depresszióval, mely a munkaképesség csökkenésének vezető oka világszerte.

A mentális betegség a modern társadalom egyik legnagyobb népegészségügyi problémája, leggyakoribb formájában, a depresszióban világszerte 300 millió ember szenved - ez az Európai Unió lakosságának kétharmada. Sajnos a betegek jelentős hányada nem is fordul orvoshoz vagy pszichológushoz panaszaival. Nem gondolja, hogy betegségről van szó, és a panaszokat egyszerűen a mindennapi élet nehézségeinek tudja be.

A társadalmi megítélés sem segíti az érintetteket, a depressziót sokan egyszerű gyengeségnek vagy jellemhibának tartják, esetleg kifáradásnak, melyen egyszerűen túl lehet lenni. A kezeletlen betegség azonban rendkívül veszélyes lehet, hiszen nem csak szenvedést okoz a betegnek és családjának, hanem az életminőséget is jelentősen rontja: sokan alkalmatlanná válnak a munkavégzésre, megnövekszik a függőségek kialakulásának esélye, illetve az öngyilkosság kockázata is.

Mi is pontosan a major depresszió?

A depresszió a hangulati élet tartós, negatív irányú megváltozásával járó betegség, melyet a pszichológiai, idegrendszeri, valamint testi tünetek sokszor teljesen eltérő, egyedi kombinációja alkot. A hangulat és érzelmi élet zavara, vagy az aktivitás csökkenése átmenetileg mindenkinél előfordulhat – az állapot akkor tekinthető kórosnak, ha két hétnél hosszabb ideig áll fenn. Az orvostudomány a depresszió több fajtáját különbözteti meg, azonban a legelterjedtebb formája a major depresszió, melyben mintegy 40 millióan szenvednek Európában. A betegség ezen típusa során a páciensek a visszatérő depressziós időszakok között hónapokig, vagy akár évekig tartó, normál hangulatú időszakot élnek át.

A major depresszió tünetei

A major depresszióban szenvedő betegek hangulata gyakran indokolatlanul rossz, elveszítik az érdeklődésüket a külvilág iránt és semmiben nem lelik örömüket. Ehhez a fáradság, gyengeség valamint a gondolkodási, koncentrálási nehézségek mellett, alvászavar, étvágytalanság vagy éppen túlevés, bűntudat, önvádlás, szorongás, szélsőséges esetben pedig akár életuntság és öngyilkossági hajlam is csatlakozhat. Ha ezek közül a tünetek közül legalább öt több, mint két hétig áll fenn, akkor major, azaz súlyos depresszióról beszélünk. Ebben az esetben egy-egy depressziós időszak átlagosan 6 hónapig tart, de ötből két eset akár 2 évnél hosszabb ideig is elhúzódhat.

Melyek lehetnek a kiváltó okok?

A major depresszió kialakulásához több tényező is hozzájárulhat, valamint fokozhatja azt. Tartós, azaz krónikus betegségben szenvedők között, illetve csökkent munkaképességgel élők esetében sokkal gyakoribb a depresszió. A családi kórtörténet is növeli a betegség kialakulásának esélyét, közvetlen családtagoknál 2-4-szer is nagyobb lehet a kockázat7. Emellett bizonyos életesemények is fokozott rizikót jelenthetnek.

Kik a veszélyeztetettek?

Felmérések szerint a felnőtt lakosság közel 15 százaléka életében legalább egyszer átesik egy major depressziós epizódon, és csak egy évet vizsgálva a népesség 6-8 százalékát érinti a mentális betegségnek ez a típusa. Mindezek alapján megállapítható, hogy major depresszió előfordulási gyakorisága hozzávetőlegesen megegyezik az ismert népbetegségekével, mint például a vérnyomásbetegség és a cukorbetegség. Az első depressziós időszakok - az ún. epizódok - 20 éves kor körül jelentkeznek, azonban a legtöbb eset a 55-74 éves korosztályban tapasztalható. Bár a nők esetében gyakoribb a major depresszió kialakulásnak kockázata - a nőknek 5,1 százaléka, míg a férfiaknak a 3,6 százaléka érintett –a férfiak körében mégis magasabb arányban vezet a betegség öngyilkossághoz: Az arány nagyon magas, hiszen a súlyos depresszióban szenvedő betegek 15-20 százaléka követ el öngyilkosságot.

Mit tehetünk a depresszió fennállása esetén?

Mint minden más betegség esetén, itt is a legfontosabb, hogy a betegséget mielőbb diagnosztizálják és a beteg időben megkapja a megfelelő kezelést. Ez jelenti az egyik legnagyobb problémát az ellátásban, mivel a depressziós betegek csupán 25 százaléka kapja meg időben a megfelelő terápiát. Ma már a pszichoterápia mellett számos gyógyszeres kezelés is áll a betegek rendelkezésére, melyek megkönnyítik a betegséggel való együttélést a hétköznapokban. A kezeletlen betegség azonban nem csak növeli a későbbi visszaesés veszélyét és súlyosságát, de olyan szövődményekkel is járhat, mint a stroke vagy a 2-es típusú diabétesz.

Az orvosi kezelés rendszerint önmagában nem elég. Családtagként a legtöbbet azzal tehetjük, ha biztosítjuk a major depresszióban szenvedők számára a szükséges támaszt és szeretetet, mely segíti őket a társadalomba történő visszatérésben.

A teljes egészséget a fizikai és lelki egészség együttesen jelenti. Figyeljünk oda magunkra és egymásra, hiszen az esetleges mentális betegségek időben történő felismerése és kezelése életeket menthet.