Menü

Mikor kezdjünk el aggódni, hogy nem jön a baba?

Amikor az ember babát szeretne, valljuk be, kicsit valahol úgy képzeli el, hogy pár hét után már kezében tarthatja a pozitív terhestesztet, virágszirmok hullanak az égből, lágy zene szól és örömmel újságolhatja párjának a boldog hírt. Azonban a valóság az, hogy két teljesen egészséges embernél sem számít ritkaságnak, ha esetleg egy vagy két évig nem érkezik a várva várt gyermekáldás.

Az első és legfontosabb kérdésünk ilyenkor mindig az, hogy mennyi idő elteltével forduljunk orvoshoz?

A legtöbb orvos szerint, legalább egy-másfél évig kell próbálkozni a teherbeeséssel, addig felesleges aggódni. Természetesen a kor közrejátszik, de egy 30-35 éves párnál teljesen természetesnek számít, ha csak másfél év múlva sikerül a babaprojekt.

35 év felett természetesen már szorít az idő, a termékenység a kor előre haladtával csökken, ilyenkor már érdemes orvossal megbeszélni a teendőket és a lehetőségeket, de megijedni ekkor sem kell, ha nem sikerül az utolsó letett fogamzásgátló tabletta után pozitív terhestesztet produkálni.

Természetesen semmiképp sem szabad magunkat, vagy partnerünket hibáztatni termékenységi problémák miatt, azonban egy idő után mégis célszerű felkeresni egy endokrinológust, aki mindkét felet kivizsgálja.

A férfi terméketlenséget okozhatja a spermium betegsége – például alacsony spermiumszám, spermák lassú mozgása, de közrejátszhat az életkor, immunproblémák, túlsúly, vagy esetleg nemi beetgségek, azonban bizonyos kezelések javíthatnak ezeken az állapotokon.

Rengeteg fontos tápanyagot tartalmaznak a leveles zöldségek, pl. spenót, kelkáposzta, karfiol, brokkoli, hagyma, fokhagyma, uborka, zeller, sárgarépa, spárga, cukkini, paprika, édesburgonya, illetve ajánlottak a gyümölcsök közül az alma, körte, papaya, kiwi, citrom, valamint a bogyós gyümölcsök, ezek fogyasztása jótékonyan hat a termékenységre.

A női terméketlenség esetében is több tényezőt lehet felsorolni, például az életkor, melynek előrehaladtával a petesejtek száma csökken, kismedencei gyulladásos betegségek, petefészek ciszták, policisztás ovárium szindróma, rendszertelen menstruáció, testsúly.

A gyermekáldást a döntés meghozatala után sokan azonnal várják, természetesen senki sem szeret várakozni, ám erről a természet dönt. Nagyon nehéz a várakozással teli időszak, de a fenti tanácsokkal, életmódváltással, vizsgálatokkal, vitaminokkal meg lehet támogatni.

Martinka Dia

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.