Menü

Mikor kezdjünk el aggódni, hogy nem jön a baba?

Amikor az ember babát szeretne, valljuk be, kicsit valahol úgy képzeli el, hogy pár hét után már kezében tarthatja a pozitív terhestesztet, virágszirmok hullanak az égből, lágy zene szól és örömmel újságolhatja párjának a boldog hírt. Azonban a valóság az, hogy két teljesen egészséges embernél sem számít ritkaságnak, ha esetleg egy vagy két évig nem érkezik a várva várt gyermekáldás.

Az első és legfontosabb kérdésünk ilyenkor mindig az, hogy mennyi idő elteltével forduljunk orvoshoz?

A legtöbb orvos szerint, legalább egy-másfél évig kell próbálkozni a teherbeeséssel, addig felesleges aggódni. Természetesen a kor közrejátszik, de egy 30-35 éves párnál teljesen természetesnek számít, ha csak másfél év múlva sikerül a babaprojekt.

35 év felett természetesen már szorít az idő, a termékenység a kor előre haladtával csökken, ilyenkor már érdemes orvossal megbeszélni a teendőket és a lehetőségeket, de megijedni ekkor sem kell, ha nem sikerül az utolsó letett fogamzásgátló tabletta után pozitív terhestesztet produkálni.

Természetesen semmiképp sem szabad magunkat, vagy partnerünket hibáztatni termékenységi problémák miatt, azonban egy idő után mégis célszerű felkeresni egy endokrinológust, aki mindkét felet kivizsgálja.

A férfi terméketlenséget okozhatja a spermium betegsége – például alacsony spermiumszám, spermák lassú mozgása, de közrejátszhat az életkor, immunproblémák, túlsúly, vagy esetleg nemi beetgségek, azonban bizonyos kezelések javíthatnak ezeken az állapotokon.

Rengeteg fontos tápanyagot tartalmaznak a leveles zöldségek, pl. spenót, kelkáposzta, karfiol, brokkoli, hagyma, fokhagyma, uborka, zeller, sárgarépa, spárga, cukkini, paprika, édesburgonya, illetve ajánlottak a gyümölcsök közül az alma, körte, papaya, kiwi, citrom, valamint a bogyós gyümölcsök, ezek fogyasztása jótékonyan hat a termékenységre.

A női terméketlenség esetében is több tényezőt lehet felsorolni, például az életkor, melynek előrehaladtával a petesejtek száma csökken, kismedencei gyulladásos betegségek, petefészek ciszták, policisztás ovárium szindróma, rendszertelen menstruáció, testsúly.

A gyermekáldást a döntés meghozatala után sokan azonnal várják, természetesen senki sem szeret várakozni, ám erről a természet dönt. Nagyon nehéz a várakozással teli időszak, de a fenti tanácsokkal, életmódváltással, vizsgálatokkal, vitaminokkal meg lehet támogatni.

Martinka Dia

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.