Menü

Egészséges, tápláló lisztek

A friss, illatozó fehér lisztből készült péksüteményekről nagyon nehéz lemondani, még annak ellenére is, hogy tudjuk nagy mennyiségben sokat árthatnak.

Teljes kiőrlésű liszt

A teljes kiőrlésű kenyér jóval több rostot és fehérjét tartalmaz, mint fehér változata, éppen ezért elősegíti az emésztést és csökkenti a zsír koleszterin tartalmát. Megtalálható benne számos olyan értékes tápanyagban gazdag összetevő, mint a csíra, vagy a korpa. Összehasonlítva a fehér finomított liszttel több mint 40%-al több B-vitamint, folsavat, cinket, kalciumot, rezet és rostot tartalmaz. Mindez elősegíti az egészséges emésztést, a tápanyagok felszívódását, a stabil vércukor és inzulinszintet, valamint csökkenti a zsír és koleszterinszintet a szervezetben.

Tipp: a teljes kiőrlésű lisztet fontos, hogy légmentesen zárt tartályban tároljuk szobahőmérsékleten. Az ilyen liszt általában sűrűbb, mint a sima fehér, így az ételek is kicsit nehezebbek lehetnek. Ha könnyíteni szeretnél rajtuk, a receptben kombináld barna rizzsel, vagy teljes kiőrlésű tésztaliszttel.

Zabliszt

Egy kutatásból kiderült, hogy 17%-al csökkent a koleszterinszintje azoknak, akik naponta két szelet zablisztből készült kenyeret ettek. A zabról régóta tudjuk, hogy jelentős fehérjeforrás, és nagy mennyiségben tartalmaz B-vitaminokat, E-vitamint, kalciumot, vasat, és egyéb egészséges ásványi anyagokat.

Tönkölybúzaliszt

A tönkölybúza közeli rokonságban van a búzával, mondhatnánk úgyis, hogy az unokatestvére, szinté gazdag rostokban, kétszer annyit tartalmaz, mint a fehér liszt. Magasabb vízoldhatóságának köszönhetően a tönkölybúzaliszt könnyebben emészthető, mint a búza. Emellett számos tápanyagot tartalmaz, megtalálható benne a csíra, és a korpa is, kiváló forrása a mangánnak, a foszfornak, a B3-vitaminnak, a magnéziumnak, és a réznek. Így több, mint 20%-át fedezi az ajánlott napi vitamin és ásványi anyag bevitelnek, és kiválóan erősíti immunrendszerünket. Gazdag rosttartalma miatt tisztítja a beleket, javítja a vérkeringést, csökkenti az érelmeszesedést.

A liszteket sokszor nem csak egyetlen fajta gabonát tartalmazó termék formájában, de keverékekként is árulják. Ilyenkor fontos, hogy ne a diétás feliratot keresd csak, hanem ellenőrizd az összetevőket is, hogy azok között csak teljes kiőrlésű, a táplálkozási igényeidnek megfelelő alapanyagok legyenek.

Mandulaliszt

Szintén gluténmentes a mandulaliszt, ami egészséges édességeknél kiválóan működik, ráadásul rostokban és fehérjében gazdag, szénhidrát- és cukortartalma viszont alacsony. Emellett telítetlen zsírokat, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz. Az antioxidánsnak számító E-vitamin különösen nagy arányban található meg benne.

De mi a baj a fehér liszttel?

A fehér liszt a finomított cukorhoz hasonlóan egyszerű szénhidrát, vagyis a fogyasztása után nagyon hamar felszívódik, és ezzel hirtelen megemeli a szervezet vércukorszintjét. A finomított lisztből "kimarad" a gabonaszem héja és a csírakezdeménye is, ami hasznos tápanyagokat tartalmaz, és segíti az egészséges emésztést - helyette túlteng a fehérje, a szénhidrát. A csak fehér lisztből készült táplálék ezért hosszú távon hizlaló hatású, és nem kifejezetten egészséges.

Ha például gluténérzékeny vagy, válasz magliszteket, ha pedig a rost tartalom miatt szeretnél váltani, érdemes pl. kókuszlisztet (100g/30-40g rost) mandula lisztet (100G/33g rost) konjac liszt (100g/82g rost) útifűmaghéj liszt (100g/92g rost) valamelyikét választanod, mert ezek mind segítik az egészséges emésztést.

Ha a finomlisztet ezekkel a lisztfajtákkal helyettesíted, vagy kezdetben csak kiegészíted – mondjuk – fele-fele arányban, már sokat tehetsz az egészségedért.

Szerző: Udvari Fanni

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.