Menü

Komfortzónák és tudattalan gátak

„Most kiléptem a komfortzónámból” – hangzik el sokszor a szánkból, általában olyankor, mikor valami teljesen átlagos dolgot csinálunk. Mivel nem vagyunk egyformák, nem ugyanazok a tevékenységek töltenek el örömmel, vagy okoznak nehézséget. A nehézség pedig nem feltétlenül a képességeinkben vagy azok hiányában rejlik, hanem az attitűdünkben. A félelmeink, a korlátaink, a világnézeteink mind-mind meghatározóak arra nézve, hogy van-e affinitásunk valamihez, vagy pedig nincs. Ha nincs, akkor már a legegyszerűbb dolog is tűnhet hatalmas kihívásnak.

Komfortzónának azt az átlaghelyzetet nevezzük, amelyben a mindennapjaink során részt veszünk, és viszonylag kényelmesen érezzük benne magunkat, vagyis érzelmileg nem erőltet meg az ebben való mozgás. Nagyjából a mindennapos tevékenységeink tartoznak bele, illetve azok a nem megszokott dolgok, amelyeket örömmel csinálunk. Ez nem egy átléphetetlen határvonal, csupán egy olyan görbe, amelynek a kitérése nem túl nagy. Azonban vannak olyan tevékenységek, melyek jóval kívül helyezkednek ezen. Amelyeket nem nagy kedvvel, vagy egyenesen szorongva csinálunk. Legalábbis ezt gondoljuk róla.

Vannak, akiknek az idegenekkel való beszélgetés is egy nehezen elképzelhető dolog, ők egy tudattalan gát mögé helyezik magukat, s elhiszik, hogy csak hatalmas erőfeszítések árán küzdhetik át magukat rajta. De vannak olyanok is, akiknek szinte minden belül esik az ingerküszöbükön, és csak nagyon kevés dolog van, ami meghaladja a kényelemérzetüket. Nagyon nagy különbség van ilyen téren a félénk és introvertált, illetve a bevállalós, extrovertált emberek között. Ugyanis azok, akiknek eleve tágabb a komfortzónájuk, kicsit könnyebben is feszegetik a határaikat, mivel el is hiszik magukról, hogy mindent be tudnak vállalni. Azok pedig, akik kis dolgokban kevésbé hajlamosak engedni, nagyobb valószínűséggel beszélik le magukat olyan dolgokról, melyek esetlegesen nagyobb érzelmi kihívást jelentenek számukra. Valahol tehát a komfortzóna kérdése a bizalommal, és főképpen az önbizalommal van összefüggésben. Hogy mennyire hisszük el, hogy amibe éppen belevágunk, az végződhet jól is, és mennyire bízunk meg abban a személyben, aki ebben a tevékenységben mellettünk van.

Vannak olyanok, akik önállóan szinte soha nem lépnek át bizonyos határokon, mások kedvéért azonban akár vakon is belemennek érdekes helyzetekbe. Ez egyrészről bátor dolog, másrészről veszélyes is. Azonban, ha a megfelelő emberek útmutatását követjük, és csak az ésszerűség határain belül mozogva próbálunk ki új dolgokat, a komfortzónánkból való kilépésnek rengeteg pozitív hozadéka lehet.

Varga Ágnes Kata

Leggyakoribb tünetek, amik arra utalnak, hogy a lelked beteg

Rengeteg olyan tünet jelentkezhet egy ember életében, ami megbetegedésre utal. Sokszor pedig elsőkörben nem feltétlenül a fizikai egészségünk romlik, hanem az már a lelki gondjaink kivetülései.

Mit jelent a mai világban a belső iránytű?

Mindannyiunk életét történetek övezik. Mindaz, amit megéltünk, amiben részünk volt, nyomot hagy bennünk. Az, hogy ezek miatt, vagy épp ezek ellenére mennyire tudjuk a saját életünket élni, azon is múlik, hogy azonosítjuk-e magunkat ezekkel a sztorikkal, vagy pedig képesek vagyunk úgy tekinteni rájuk, mint a külvilág eseményeire, amelyek nyilvánvalóan hatottak ránk, mi magunk azonban nem vagyunk azonosak vele. Adódik a kérdés, hogy hogyan találhatjuk meg azt a belső iránytűt önmagunkban, ami tudja, mi az, ami valóban jó nekünk.

Párkeresős nyomozás Facebook-csoportokban

Az interneten sok mindent megoszthatunk egymással: Facebook-csoportokban cserélnek gazdát elektronikai eszközök, könyvek, akár több milliós gépjárművek is. Az elmúlt időszakban botlottam bele egy olyan online közösségbe, ahol nem illegális szerekkel kereskednek, hanem információval különböző férfiakról, nőkről, lehetséges jövendőbelikről. De mit is jelent ez pontosan? Előre szólok egy olyan jelenségről van szó, ami több szempontból megmosolyogtató lehet és személyesen is utánajártam a témának.

A kedvesség pszichológiája

A kedvesség valóban kulcsfontosságú tényező az emberi kapcsolatokban és a társadalmi harmóniában. A kedvesség valóban „aranylánc”, amely összeköti az embereket, és olyan érték, amely az élet minden területén érvényesülhet. A kedvesség nemcsak a másokkal való interakcióinkat gazdagítja, hanem hozzájárul saját belső jólétünkhöz is.

Fiatalkori demencia

A demencia szót sokan ismerik, legtöbbször az idősebb korosztállyal hozzák összefüggésbe, ami nem helytelen, de nem csak az időseket érinti, előfordulhat fiatalabbaknál is.