Menü

Nyári saláta receptek

A nyári meleg idején az egyik legjobb választás a saláta, ami gyorsan elkészíthető, friss és vitaminokban, tápanyagban rendkívül gazdag.

A szezonális saláták nyáron a legfinomabbak, ilyenkor érik be a hazai zöldségek és gyümölcsök nagy része. A következő három receptben is a hazai finomságoké lesz a főszerep, egy kis kitekintéssel.

Az első saláta egy igazi „mindent bele” étel. Vegyes saláta, amiben keveredik a répa frissessége és a sárgabarack édes íze, nagyon izgalmas ízvilág!

Hozzávalók:

2 darab sárgarépa (szeletelve)

1 fej lilahagyma

12 darab kis koktélparadicsom (felvágva)

2 darab kaliforniai paprika (kockára vágva)

1 darab sárgabarack (kockára vágva)

3 dkg krémfehérsajt (felvágva)

pirított tökmag

balzsamecet

olívaolaj

rózsabors (mozsárban megtörve)

bazsalikomlevél

A felsorolt zöldségeket és gyümölcsöt megtisztítás után felszeleteljük és felkockázzuk. Összekeverjük az olajjal, ecettel és a fűszerekkel (a rózsaborson túl, ízlés szerint használhatunk salátafűszert is). Az alaposan összekevert saláta tetejére szórjuk a sajtot, a tökmagot, a bazsalikomlevelet, így az ízletes saláta remek kinézetet is kap.

A második recept már egzotikusabb, kicsit elkalauzol a hazai tájakról. Az avokádó napjaink egyik legnépszerűbb import zöldsége, ami salátákban is megállja a helyét. Az avokádó vásárlás során érdemes megtapintani milyen állagú, mivel kívülről nem egyértelműen látszik érett vagy sem. Vásárlás után pedig várjunk 1-2 napig, hogy megfelelő legyen. Ezalatt hűtőszekrényben és a gyümölcsök között is tárolhatjuk.

Hozzávalók:

2 darab avokádó

4 darab paradicsom

2 darab frisée saláta

1 szál póréhagyma

2 darab lime

2 evőkanál méz

2 evőkanál olaj

só a dresszinghez

Első lépésként a megtisztított salátát kis darabokra tépjük, majd a paradicsomok felszeletelése után meghámozzuk és felkockázzuk az avokádót is. A póréhagyma fehér részét levágjuk és ezt is felszeleteljük karikákra. Az összekevert salátára öntjük a kifacsart lime-ot elkeverve a mézzel, olajjal és sóval.

A harmadik saláta egy nagyon egyszerű és rendkívül frissítő recept.

Hozzávalók:

1 kg görögdinnye

1 darab lime (héja is)

1 csokornyi menta

2 cm friss gyömbér

2 evőkanál méz

4 evőkanál fehér rum (ízlés szerint)

A felvágott dinnye húsát kis kockákra aprítjuk, majd elkeverjük az apróra vágott mentával. A lime héját először lereszeljük, majd levét kifacsarjuk, amit összekeverünk a reszelt gyömbérrel, a mézzel és a rummal.

A görögdinnyét leöntjük a dresszinggel, majd hűlni hagyjuk pár órán keresztül a hűtőben.

A nyári saláták főételnek, de kísérő fogásnak is tökéletesek a kánikula idején. Tápláló, finom és egyszerű ennivalók, amik felfrissítenek a nagy melegben. Jó étvágyat!

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?